Trump megépíti a falat, szigorítani fog a muszlim bevándorláson, a menedékjogok kiadásán és a menedékvárosok működésén is. Egy mondattal lerendezte a chicagói feketék problémáját, és még arra is volt ideje, hogy tovább ágáljon a szavazási csalások mellett. Szüksége is van a megerősítésre, mert úgy tűnik, egyelőre a titkosszolgálat emberei sem mind hűségesek.
Big day planned on NATIONAL SECURITY tomorrow. Among many other things, we will build the wall!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2017. január 25.
Donald Trump aláírt két rendeletet is, ami után kezdődhet a mexikói-amerikai határmenti fal építése. A szövegezés egész pontosan egy "nagy, fizikai akadályt" rendel el a déli határra. A második rendelet megvonja a támogatást az úgynevezett "menedékvárosoktól", ezzel kényszerítve őket az illegális bevándorlók deportálására.
Sean Spicer szóvivő azt mondta, a rendelet hatására nem csak az illegális bevándorlás, de a bűnözés és a drogcsempészet problémáit is "gyökerénél" elfojtja.
Miután először Twitteren jelentette be, ma, a beiktatása utáni első tévés nagyinterjún Donald Trump azt mondta az ABC News újságírójának: hónapokon belül megkezdik a mexikói-amerikai határra ígért fal építését. A költségeket első körben az amerikai adófizetők pénzéből fogják fedezni, majd "relatíve hamar" tárgyalásba kezdenek Mexikóval, és végül ők fizetik majd az egészet, ígérte az elnök.
A kampány során azt mondta, mivel Mexikó 58 milliárd dolláros kereskedelmi deficitben van az USA-val szemben, ezért logikus, hogy a körülbelül 16-20 milliárd dollárnyira becsült építkezést ők állják, bár a fenntartási költségekről nem esett szó. Mexikó először tavaly márciusban reagált, akkor azt mondták, semmi szín alatt nem fizetnek a határfalért. Enrique Pena Nieto mexikói elnök ezt most megismételte - hol máshol, mint a Trump kedvenc platformján, a Twitteren. A mexikói elnök a Twitterén megjelent videóüzenetben azt mondta: "Sajnálom és elítélem az amerikai kormány döntését, hogy folytatja a fal építését a határon, amely éveken át inkább megosztott, és nem egyesített bennünket". Nieto leszögezte: többször elmondta már,
Mexikó nem fog fizetni a fal felépítéséért.
Komoly szabályzatcsomag érkezhet a héten, írja a BBC. De hogy pontosan mikkel erősítené a 45. elnök a nemzetbiztonságot?
Így hívják az olyan amerikai városokat, ahol (jogi szabályozásnak köszönhetően vagy egyszerűen gyakorlatban) nem tartóztatják le az illegális bevándorlókat. Az USA gyakorlatilag összes nagyvárosa ezt a politikát választotta eddig.
Bár a menedékadás humanitáriusnak tűnhet, sokszor a gazdag államok visszaélnek a jogilag kiszolgáltatott olcsó munkaerővel. Erről híres például a liberális Kalifornia is, ahol Los Angeles és San Francisco is évtizedek óta menedékvárosnak számít.
Bár Trump a választás előtt szó szerint a muszlimok bevándorlásának megtiltásával kampányolt, és sokak szerint félő, hogy ezek az intézkedések lehetnek a vallási-faji alapú szűrés első lépései, de Trump tanácsadója, James Carafano szerint semmi ok az aggodalomra:
Politico szerint Marco Rubio csütörtökre ígérte a tervezetek nyilvánosságra hozását, a döntéseket pedig a szenátor szerint "inkább előbb, mint sem utóbb" végre is fogják hajtani.
Trump Chicago kérdésében is bekontrázott az előző adminisztrációnak: az Obama-kormány leváltása előtti hajrában készült el az a tanulmány, ami megmutatta, jogos a chicagói fekete amerikaiak felháborodása, valóban rendszerszintűek voltak a túlkapások a színesbőrűek ellen a városi rendőrség részéről.
A városban azonban a rendfenntartókba vetett bizalom megszűntével nagyot nőtt az emberölések száma, melyre megoldásként Trump most kifinomultan azt lépte: ha nem lesz vége a vérontásnak, szövetségi rendfenntartókat küld a városba. Ha hinni lehet az előző adminisztráció belügyminisztériuma által kezdeményezett felmérésnek, a rendőrségi készültség fokozása és a "rendőrállamosítás" tovább ronthatja a helyzetet – a városiak pedig a gyilkosságok és a rendőri túlkapások kereszttüzébe kerülhetnek.
A Reuters értesülése szerint a titkosszolgálat egyik szenior munkatársa fegyelmi eljárásnak nézhet elébe, miután Facebook-on azt írta, nem szívesen áldozná fel az életét Trump elnökért.
Kerry O'Grady különleges ügynök több mint hét hónapja írta ezt kommentben, amit egy washingtoni lap szúrt ki. Ezt viszont súlyosbítja, hogy a Trump-ellenes Nők Menete logóját tette meg coverképének. A titkosszolgálat kedden megkezdte a nyomozást az ügyben.
Trump berúgta az elnökség motorját, a héten már a második kampányígéretét fogja életbe léptetni, emellett viszont az utólagos legitimáció lehet a legnagyobb problémája. Az elektori szavazatokat szorosan nyerte meg, a többség azonban nem rá szavazott, a beiktatása után pedig az amerikai történelem egyik legnagyobb tüntetését szervezték ellene. Nem meglepő, hogy a kampány alatt megismert, veszteni nem hajlandó Trump bizonyítékokat akar felhajtani, amik alátámasztanák a saját jogosultságát.
Szerdán érkezett az a hír is, hogy átfogó nyomozást indíttat majd a választási csalások felgöngyölítésére:
Trump szerint ezeken a csalásokon elsősorban a többségi szavazatot 3 millióval megnyert Hillary Clinton profitált – ha a nyomozások neki adnak igazat, az komoly ütőkártya lehet a támogatottságát egyelőre alternatív tényekkel alátámasztgató adminisztráció kezében. Trump kamuvoksokkal kapcsolatos kijelentéseit azonban a mértékadó lapok teljesen légből kapottnak tartják.