A német szövetségi hírszerzés (BND) és a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) nem talált egyértelmű bizonyítékot arra, hogy Oroszország célzott dezinformációs kampányokkal próbálná befolyásolni a német közéletet, írja az MTI a Süddeutsche Zeitung és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk és a Westdeutscher Rundfunk közös tényfeltáró anyaga alapján.

Értesülésük szerint a kancellári hivatal utasítására csaknem egy évig végzett elemzés arra a megállapításra jutott, hogy nincs egyértelmű bizonyíték a politikai viszonyok befolyásolására, de azt a feltevést sem lehet cáfolni minden kétséget kizáróan, hogy a Kremlnek vannak ilyen szándékai.

A BND és a BfV szerint Oroszország 2014 óta konfrontatív irányvonalat követ a Németországgal folytatott kapcsolatokban, az orosz média, illetve a német nyelvű tartalmat szolgáltató orosz szerkesztőségek, Az RT Deutsch és a Sputnik News viszonyulása pedig kimondottan ellenséges, ami közvetlenül az orosz elnöki adminisztráció iránymutatásának tulajdonítható.

Nehéz meghúzni azonban a határt a túlzásokat és alaptalan állításokat tartalmazó tudósítások és a szándékos félrevezetés, dezinformáció között, írják. A berlini kancellári hivatalban korábban azt tervezték, hogy a jelentést vagy egyes részeit nyilvánosságra hozzák. Erről időközben letettek, és az ügy vizsgálatának folytatására utasították a külföldi hírszerzést végző BND-t és a belső elhárításért felelős BfV-t.

A nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancellári hivatal egy sor élesen bíráló hangvételű orosz sajtótudósítás és kibertámadás után, 2016 elején bízta meg a BND-t és a BfV-t az elemzéssel. Azt kellett kideríteni, hogy az orosz szolgálatok indítottak-e német vonatkozású, az egykori KGB gyakorlatát idéző úgynevezett aktív intézkedésekből álló programot, magyarul törekednek-e a német politikai viták és a közvélemény befolyásolására.

A tényfeltáró munkacsoport egy tavaly februári beszámolója szerint a berlini vezetés azt szerette volna megtudni, miért fordulnak elő groteszk túlzások az orosz állami médiumokban. Erre az egyik példa az, amikor az oroszok az 1938. november 9-én kezdődött zsidóellenes náci pogromokhoz, a kristályéjszakához hasonlították a 2015 szilveszterének éjjelén történt szexuális zaklatásokat és rablásokat. Az oknyomozó csoport szerint a kancellári hivatalt akkor már hónapok óta foglalkoztatta az a kérdés is, hogy Moszkva támogat-e Németországban szélsőséges csoportosulásokat. A kancellárián úgy vélik, Moszkva aligha hagyja ki Németországot ilyen irányú tevékenységéből.

Nemrég az Indexen arról írtunk, hogy a cseh Semantic Visions kockázatelemző cég 22 ezer orosz netes forrás alapján kimutatta, hogy Moszkva propagandája Ukrajna esetében két évvel, Szíriában négy héttel a katonai beavatkozás előtt indult meg.  A 2010-es évektől az orosz hadsereg és katonai titkosszolgálat kezdte dominálni az orosz propaganda irányítását, így ami a 90 százalékban az államtól függő orosz médiában megjelenik, az Oroszország katonai stratégiájának része.