A német Bild szenzációként tálalja azt, amit nagyrészt eddig is tudtunk. A lap a német biztonsági szervek titkos jelentésére alapozva azt írja: becslésük szerint körülbelül 6 millió menekült van az EU körüli országokban. A lap szerint ők mindannyian Európába szeretnének eljutni.
Ez a becslés azonban önmagában sok kérdőjelet vet fel. A lap által ismertetett jelentés ugyanis lényegében csak összeszedi azt, hányan élhetnek jelenleg törökországi és észak-afrikai menekülttáborokban, illetve hányan vannak úton. A lap azt írja: a német biztonsági szervek adatai szerint
A Törökországban élő menekültek 90 százaléka azonban a török adatok szerint eleve nem menekülttáborokban él. Költségvetési támogatás nélkül, de orvosi ellátás biztosítása mellett, gyermekeiknek elvileg iskolalátogatási lehetőséggel – aminek határt szab a török nyelvismeret hiánya – önerőből tartják el magukat. Többnyire feketén dolgoztatják őket, de a török állam lépéseket tett a legális munkavállalás megkönnyítésére.
Arról, hogy miért nem akarnak Európába jönni a szírek, a helyszínen gyűjtöttünk információkat a menekültválság csúcspontján.
Ebből a hárommilliós tömegből sokan várnak arra, hogy ha stabilizálódik a helyzet, visszatérhessenek Szíriába. Az EU–török megállapodás hatására sokkal nehezebbé is vált az átjutás Görögországba a török parti őrség fokozottabb jelenléte és az embercsempész-infrastruktúra leépülése miatt.
Mivel csupán 300 ezer ember él törökországi menekülttáborokban, sokan kétségbe vonják a török menekültek teljes számára vonatkozó adatokat. A menekültek számának túlbecsülése ugyanis a török fél érdekében áll, hogy ezzel is felsrófolhassák az EU-tól kapott támogatásokat és nyomást gyakoroljanak Brüsszelre az évtizedek óta egy helyben toporgó csatlakozási tárgyalások előmozdítására.
A Bild által ismertetett jelentés szerint sok menekült a közép-afrikai térségből származik, de sokan jönnek Nyugat-Afrikából, Ghánából, Nigériából és Malin, illetve Nigeren keresztül vándorolnak északra a Földközi-tenger felé. Ezért a német szövetségi kormány igyekszik elérni a két ország vezetésénél, hogy zárják le a migrációs útvonalakat és lépjenek fel az embercsempészek ellen.
Egy másik útvonal Nyugat-Afrikából hajóval Líbiáig vezet, hogy onnan a tengeren vagy Olaszország felé, közvetlenül vagy – mint 2015 nyarán – Törökországon és a Balkánon át a szárazföldön az EU-ba jussanak.
Nem véletlen az sem, hogy Berlin az észak-afrikai államokkal is szeretne tető alá hozni az EU–Törökország migrációs megállapodás mintájára épülő egyezményeket. Ezért látogatott volna Angela Merkel kedden Algériába, de az utat Abdel-Azíz Buteflika elnök betegsége miatt az utolsó pillanatban le kellett mondani – írta a Bild.
A kancellár tervezett útja és a Törökországgal kötött megállapodás is jelzi, hogy az EU a menekült és migrációs hullámot a környező országokban akarja megfogni, hogy EU-s pénzből ott teremtsenek elfogadható körülményeket az érintetteknek, oktatást, orvosi ellátást, lakhatást biztosítva. Igaz, Brüsszel már 2015-ben is ezt szorgalmazta, jordániai, egyiptomi, libanoni táborok létrehozásával, ahol a menekülteket és a gazdasági okokból útnak indulókat különválasztják, így könnyítve meg az EU-ban menekültstátuszt igénylők kéréseinek elbírálását.
Ugyanezt fogalmazta meg másfél éve Orbán Viktor is hat pontjában. A parlament tavaszi ülésszakának hétfői megnyitóján elmondott beszédében is kitért erre. A kormányfő ismét elmondta, hogy az EU-nak a területén kívül kellene tartania a menedékkérőket és még a belépés előtt elbírálni az igényeket. Szerinte az EU-ban egyelőre kisebbségben van ez az álláspont, de ebbe az irányba halad a folyamat.