Erdogan török elnök szerint Berlin a „náci gyakorlatot” követi azzal, hogy megtiltja a török politikusoknak a kampányolást a német városokban.

Ez az eljárásmód semmiben sem különbözik attól a gyakorlattól, amely a nácik sajátja volt a múltban

– mondta Recep Tayyip Erdogan egy vasárnapi isztambuli rendezvényen. „Németország letért a demokrácia útjáról. Jelenlegi eljárásmódjának semmi köze a demokráciához, sőt az a náci rezsiméhez hasonlítható” – hangsúlyozta Erdogan azt MTI szerint.

Erdogan beszólását felháborodva fogadták a német parlamenti (Bundestag-) pártok. Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) frakcióvezetője szerint a török elnök kijelentése "hihetetlen és elfogadhatatlan". Volker Kauder az ARD országos köztelevíziónak vasárnap este nyilatkozva hozzátette: nem beszélhet így egy szövetséges országról egy NATO-tagállam vezetője, akinek ráadásul "jelentős gondjai vannak a jogállamisággal". A török elnököt csak a jogköre kiterjesztését szolgáló alkotmánymódosításról kiírt népszavazás sikere érdekli, és reakciója azt mutatja, "nagyon is tart attól, hogy veszíthet" - mondta Volker Kauder.

Az ellenzéki Zöldek társelnöke, Cem Özdemir a ZDF országos köztelevíziónak azt mondta: Erdogan támadásainak keménységét a félelem magyarázza, nyilvánvalóan vannak belső, nem nyilvános felmérések, amelyek a kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és az alkotmánymódosítás támogatottságának gyengülését jelzik. Hozzátette: a nagyobb török közösségeknek otthont adó uniós tagországoknak közösen kell lépniük, biztosítaniuk kell a török kormány tagjainak, hogy népszerűsítsék az EU-ban élő török választóknak az alkotmánymódosítást, de csak azzal a feltétellel, ha tiszteletben tartják az ellenzék jogait Törökországban.

Az ugyancsak ellenzéki Baloldal (Die Linke) szerint viszont nem szabad hagyni, hogy német földön kampányoljanak egy olyan alkotmánymódosítás mellett, amely felszámolja a demokráciát. Németország demokráciaként nem nézheti tételnül "egy diktatúra felépítését" - mondta Sevim Dagdelen, a Baloldal Bundestag-frakciójának tagja az ARD-nek.

A német kormány nem foglalt állást Recep Tayyip Erdogan vasárnapi beszédével kapcsolatban. Azonban Sigmar Gabriel külügyminiszter, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban - Erdogan beszéde előtt - közölt vendégkommentárjában hangsúlyozta, hogy a két ország közötti diplomáciai feszültségeknél erősebb a német-török barátság, amelyet meg kell őrizni és fenn kell tartani a párbeszédet.

Az utóbbi napokban több olyan rendezvényt is lefújtak a hatóságok Németországban, amelyen török politikusok az elnöki rendszer bevezetését célzó alkotmánymódosítás mellett kampányoltak volna a helyi törökök előtt. Az alkotmánymódosításról döntő áprilisi referendumon a Németországban élő 3 milliós török közösségnek nagyjából a fele vehet részt.

A héten Hollandia is értésre adta: ellenzi, hogy török hivatalos tisztségviselők népszavazási kampánygyűlést szervezzenek a török közösség körében a török alkotmány jelentős módosítása támogatásának céljából. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter azonban szombaton kijelentette: Hága tiltakozása ellenére elutazik a március 11-re tervezett rotterdami nagygyűlésre, hogy az ott élő törököket az államfői jogkörök kiszélesítésének megszavazására buzdítsa. Ausztria az egész Európai Unióban megtiltaná a török kampányt, Christian Kern kancellár azt is hangsúlyozta, hogy az elnöki rendszer bevezetése még jobban gyengítené Törökországban a jogállamiságot.

Törökországban április 16-án tartanak népszavazást az alkotmánymódosításról, amely kiszélesítené a mindenkori államfő jogkörét, aki így a végrehajtó hatalom feje lenne. A változtatással megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki tisztség.