Megkezdődött a francia elnökválasztás első fordulója, ahol négyen is esélyesek arra, hogy továbbjussanak a május 7-i, mindent eldöntő második körbe, de csak a legerősebb két jelölt mehet majd tovább. A felmérések alapján a centrista Emmanuel Macron és a szélsőjobboldali Marine Le Pen számít a legesélyesebbnek, de az utolsó pillanatos mozgósításon nagyon sok fog múlni.
47 millió francia állampolgár szavazhat. Lesz, ahol már este hétkor zárnak a szavazóhelyiségek, de a nagyobb városokban este nyolcig nyitva tartanak. Utána jönnek az első exit pollok, és kiderül, kik tűnnek a legesélyesebbnek a továbbjutásra.
A választásra jogosultak 69,42 százaléka adta le szavazatát délután 5 óráig. Ez az arány szinte megegyezik az öt évvel ezelőtti értékkel, 2012-ben a voksolás ugyanezen pontján 70,59 százalékos volt a részvétel.
Régen látott izgalmakat hozott a kampány (amiről helyszíni riportunkat itt olvashatja el), aminek a végén szinte biztos, hogy a kormányzó szocialisták történelmi vereséget szenvednek majd, de könnyen lehet, hogy az 1950 óta a francia politikát meghatározó egyik nagy tömörülés jelöltje sem jut tovább. A piacok leginkább attól a forgatókönyvtől rettegnek, hogy ha a szélsőjobbos és a szélsőbalos induló jut be a második fordulóba, ahol így két globalizáció- és, különböző mértékben, de EU-ellenes jelölt küzdene meg egymással. Az első forduló és az egész francia elnökválasztás tétjéről, a jelöltekről bővebben itt írtunk.
Az utolsó hetekben rettentő szoros, hibahatáron belüli eredményeket mértek a négy jelöltnek a közvélemény-kutatások. Az Elabe utolsó, pénteki pollja szerint Macron 24 százalékkal vezetett, Le Pen 21,5 százalékkal követte. A felesége fiktív alkalmazása körüli botrány (erről bővebben itt írtunk) ellenére látótávolságban maradó, konzervatív François Fillon 20 százalékra, az utolsó hetekben erősödő, szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon pedig 19,5 százalékra számíthatott.
A felmérések mellett a fontosabb fogadóirodák is Macron és Le Pen továbbjutását, majd pedig Macron végső győzelmét valószínűsítették. Azonban a szavazók 30 százaléka az utolsó pillanatban is bizonytalannak mondta magát – többségük egyébként baloldali választó –, és csak 68 százalék mondta biztosra a részvételét. Az elmúlt 50 évben átlagosan 80 százalék ment el szavazni az elnökválasztásokon, most pedig sok mindent meghatározhat, hogy vajon a felmérésekben jelzettnek megfelelő
grafika: Tőkés Márton
A 39 éves, első választásán induló Macron 2014 és 2016 között szocialista gazdasági miniszter volt, de próbálta eltávolítani magát a népszerűtlen François Hollande-tól, és saját centrista mozgalmat alapított En Marche! (Előre!) néven. A kampányban a politikai élet megújítását, és az ország hagyományos politikai megosztottságának felszámolását ígérte. Esetleges megválasztása mindenképpen újszerű lenne, hiszen korábban még soha nem került közel a nagy pártokon kívülálló, magát függetlennek valló jelölt az elnökséghez. Viszonylag friss mozgalma miatt nincs olyan kiépített szervezete, mint a többi nagy jelöltnek, ezért az esetében nagy kérdés, hogy mennyire tud majd mozgósítani.
A legstabilabb szavazóbázisa egyértelműen Marine Le Pennek van, aki néhány éve saját apját is kizárta a megújult, a muszlim- és bevándorlóellenesség mellett euroszkeptikus, és globalizációkritikus irányba forduló Nemzeti Frontból. Az eurózóna otthagyását és EU-tagságról szóló népszavazást is ígérő Le Pen a brexit és Trump szellemében bízik, és a táborának 89 százaléka biztosan kitartana mellette. Viszont a Nemzeti Front ereje régiónként nagyon eltérő lehet, ami szintén számíthat a végén.
A felesége fiktív alkalmazása körüli ügyben vádat emeltek Fillon és felesége ellen is, de a konzervatív jelölt a hét elején azzal kampányolt, hogy egyszer már sikerült meglepetést okoznia a jobboldali előválasztáson, és ugyanerre készül most is. A botrány miatt harmadik helyre visszacsúszó politikus szerint a közvélemény-kutatók tévednek, rejtőzködő szavazói pedig nem látszanak a felmérésekben. Az utolsó napokban egyébként sikerült a felmérésekben is valamelyest erősödnie.
A legnagyobb meglepetést azonban az utolsó hetekben berobbanó Mélenchon okozná, aki a felmérésekben negyedik helyen áll. Az V. Köztársaság felszámolását, kilépést a NATO-ból és az európai szerződések felmondását ígérő Mélenchon korábban szocialista színekben volt már szenátor, mielőtt 2008-ban saját szélsőbalos mozgalmat alapított. Viszont sokan, főleg a fiatalok közül csak most fedezték fel maguknak, köszönhetően a tévévitáknak és innovatív kampánymódszereinek.
Az inkább ringbe sem szálló François Hollande helyett a szocialisták a párt balszárnyához tartozó, általános alapjövedelmet követelő, és megosztó Benoît Hamon-t választották jelöltjüknek. Azonban a szocialista vezetők sem sorakoztak fel mögötte, közülük többen is inkább Macron-t választották, Hamon pedig lehet, hogy a 10 százalékot sem éri majd el az első fordulóban.
Az elnökválasztáson összesen egyébként 11-en indulnak, de a kisebb jelöltek jellemzően csak néhány százalékot remélhetnek.
Az is kérdés, hogy lesz-e hatással a részvételre és az eredményre a csütörtök esti párizsi támadás, amiben egy rendőr meghalt, két másik pedig megsebesült, és amit az Iszlám Állam vállalt magára. A támadót lelőtték. Le Pen a támadás után az összes „iszlamista mecset" bezárását, és a terrorgyanú miatt megfigyelés alatt állók kiutasítását követelte. Macron pedig azt mondta, nem szabad engedni a félelemnek, a megosztottságnak, és a megfélemlítésnek. Az elnökjelöltek reakcióiról itt írtunk>>>
Szombaton már kampánycsend volt, de a csütörtök esti támadás után több jelölt is felfüggesztette már a pénteki kampányolását is. A továbbra is érvényben lévő rendkívüli állapot miatt utcára küldött katonák mellett további 50 ezer rendőr fogja felügyelni a szavazás biztonságát.
Bizonyos szempontból végül majd bármelyik esélyes jelölt győzelme történelmi lenne. Azonban a négy élen álló közül csak ketten fognak továbbjutni vasárnap este, és közülük lesz valaki Franciaország következő elnöke. A második forduló előtti két hétben nyilván egészen új helyzet áll majd elő, de a mostani erőviszonyokról azért már adnak egy képet a felmérések.
Macron az egyetlen, aki elmondhatja magáról, hogy ha továbbjutna, akkor bármelyik ellenfelét legyőzné május 7-én. Mélenchon Le Pent és Fillon-t is verné, míg Fillon csak Le Pent, aki pedig a felmérések alapján összes riválisától kikapna. A piacok leginkább egy Le Pen-Mélenchon második fordulótól tartanak.
Ha viszont a felméréseknek megfelelően a Macron-Le Pen forgatókönyv valósul meg, az a hagyományos nagy bal- és jobboldali pártok egyértelmű pofonját is jelentené. Macron és Le Pen között a szembenállás többek között a globalizáció, és az Európai Unióhoz való viszony mentén élesedhet ki leginkább. (A jelöltek EU-hoz való viszonyáról itt írtunk bővebben>>>)