A rettegett, rasszistának bélyegzett, EU- és bevándorlásellenessége miatt sokak által támadott Marine Le Pen ugyan kevésbé esélyes a hétvégi elnökválasztáson, mégis a Nemzeti Front jelöltje vasárnap akár 14-15 millió francia szavazatát is besöpörheti. Hol erős Le Pen? És miért szeretik őt a szavazói?
"Marine Le Pen nem fog semmi szörnyű dolgot csinálni, de ha mégsem válik be, akkor majd valaki mást választunk helyette" egy Párizs külvárosában dolgozó taxis ezzel indokolta, miért szavazott szavazott a Nemzeti Front sokak által veszélyesnek, rettegettnek tartott jelöltjére.
A Local francia kiadásának körkérdése Marine Le Pen hétköznapi szimpatizánsaihoz jól megmutatja, hogy a Nemzeti Front jelöltje miért válik egyre inkább elfogadottá Franciaországban. Le Pen ugyan az elnökválasztás most hétvégén rendezett második fordulójában az esélytelenebbnek számít Emmanuel Macronnal szemben, mégis ha hosszabb távon nézzük, honnan jutott Marine Le Pen a mostani pozíciójába, nem lehet boldogtalan.
Marine Le Pen az április 23-i első fordulóban a szavazatok 21,3 százalékát szerezte meg, összesen 7 millió 678 491 szavazatot. Ez ahhoz képest nagy szám, hogy a második fordulóba be sem jutott a két nagy párt, a Republikánusok és a szocialisták jelöltje. Ráadásul Le Pen pártja, a szélsőjobboldali, nacionalista, protekcionista, antiglobalista, bevándorlásellenes, egykor keményen antiszemita Nemzeti Front Franciaország legelutasítottabb pártja.
Nem véletlenül igyekezett Macron is azt hangoztatni a két forduló közötti, szerdai elnökjelölti vitán, hogy Marine a vállalhatatlan nézeteiről ismert apja, az egykori FN-elnök Jean-Marie Le Pen örököse. Le Pen pedig a kampányában igyekezett távolítani magát a pártjától, párizsi kampányközpontjában sem nagyon láthattunk FN-feliratokat, amikor ott jártunk márciusban.
A Nemzeti Front 1972 óta létezik, de a hatalomhoz ennyire közel csak az utóbbi években, Marine Le Pen vezetésével került. Ugyan Jean-Marie Le Pennek 2002-ben sikerült bejutnia az elnökválasztás második fordulójába, de Jacques Chirac-kal szemben szemernyi esélye nem volt (végül 17,8 százalékot kapott).
A parlamenti választáson pedig még ennyi sikerre sem számíthatott soha az FN a két fordulós rendszer jellegzetessége miatt. Csak 1986-ban, amikor egyfordulós volt a rendszer, akkor sikerült 35 képviselőt bejuttatni a francia törvényhozásba, 1988-ban a kétfordulós szisztéma már csak 1 képviselőt hozott. Azaz azóta eltelt évtizedekben az FN ellen mindig összeállt a "demokrata-népfront", az FN-jelöltek sorra kaptak ki a második fordulókban. A 2012-es nemzetgyűlési választáson is csupán két képviselőt sikerült az FN-nek bejuttatnia a parlamentbe.
Pedig Marine Le Pen és a pártja ennél sokkal népszerűbb, és sokkal fontosabb szereplője a francia politikának. A 2014-es EP választáson már az FN kapta a legtöbb szavazatot, így 24 százalékkal a legtöbb képviselőt küldhette az Európai Parlamentbe. Ezen az elnökválasztáson pedig Marine Le Pen második fordulós helyét hónapok óta biztosra vették.
Most vasárnap pedig, ha veszít is Le Pen, az ő és a párt történetében először bőven 10 millió fölötti, akár 14.15 millió francia szavazatára számíthat.
A kutatások szerint Le Pen a második fordulóban a szavazatok 40 százalékát szerezheti meg. Ennyi szavazóról nem mondhatja senki, hogy mind szélsőjobboldali, migránsgyűlülő, EU-ellenes francia. Érdemes tehát megnézni, kik is szavaznak Le Penre, milyen területeken kapott kiemelkedően sok szavazatot Le Pen.
Marine Le Pen az ország keleti területein kapott több voksot, a térképünkön sötétebbel jelöltük. Különösen erős a déli PACA régióban (Provence-Alpes-Côte d'Azur), illetve az északi Nord-Pas-De-Calais-Picardie és Alsace-Champagne-Ardenne-Lorraine régiókban.
Ezekben a régiókban az a közös, hogy a közbiztonság helyzete az átlagnál rosszabb és a munkanélküliség a francia átlagnál nagyobb. Ezek után nem is meglepő, hogy Le Pen szavazói éppen azok a franciák, akik ezeken a területeken akarnak változásokat.
Ha a települések méretét is hozzávesszük, még jobban érthetővé válik, milyen is egy mai átlag Le Pen-szavazó. Nagyobb arányban szavaztak Le Penre a falvak, kisvárosok lakói, akik jobban érzik a bőrükön a gyárbezárásokat, a globalizmus és a technikai fejlődés munkahelyeket megszüntető hatásait.
Az Economist közölt egy érdekes adatsort, amely szerint a központi régióban jól bemutatható, hogy Le Pen a "periféria Franciaországában" a legnépszerűbb. Minél jobban távolodunk ugyanis Párizs közepétől, annál több voksra számíthat Le Pen. Míg Párizs központjában 10 százalék alatti eredmények sem rikták, 80 kilométerre onnan már 40 százalékos eredmény az átlag.
"Nem csupán egy oka van annak, hogy Marine Le Penre szavazunk, minden összefügg egymással: a migráció, a biztonság, a gazdaság, a határok ellenőrzése" - elemezte a helyzetet a már említett Local-cikkben egy francia ápoló. Ha Marine Le Pen a jövőben ehhez még talál egy olyan témát, amely a városi franciákat is megszólítja, nem kizárt, hogy egyszer sikerül elérnie az áhított 50 százalék fölötti eredményt is.
Vizualizációk: Tőkés Márton
Borítókép: Pascal Rossignol / Reuters.