Miután a súlyos kormányalakítási válság után a volt macedón kormány végül engedett a nyugati nyomásnak, és elfogadták, hogy a választási eredményeknek megfelelően kénytelenek ellenzékbe vonulni, a macedón Különleges Ügyészség (SJO) máris meggyanúsította a kormánypárt vezetőjét, Nikola Gruevszkit. Két ügyben is a volt kormányfő a fő gyanúsított. A vád pénzmosásról és hivatali visszaélésről szól.
Akár az is bekövetkezhet, amitől a hatalmukhoz mindenáron ragaszkodni próbáló volt kormánypárt, a VMRO leginkább tarthatott: eljárás indulhat a párt vezetői, köztük Gruevszki ex-miniszterelnök ellen. A Különleges Ügyészség máris a kormánypárt ingatlanjai (köztük a Skopje belvárosában emelt új pártszékház) és más pártvagyonok befagyasztását indítványozta.
Miután két éve kiderült, hogy a kormánypárt széles körben hallgatott le ellenzéki politikusokat és független újságírókat, állandó a válság a jugoszláv utódállamban. Macedóniát mára a mostanában gyakran emlegetett újabb balkáni krízis egyik legveszélyesebb gócpontjának tartják. A decemberi előrehozott választások után sem a VMRO, sem a fő ellenzéki erőt jelentő szociáldemokraták nem tudtak önállóan kormányt alakítani. Így kulcspozícióba kerültek az albán etnikai pártok (Macedónia lakosságának nagyjából a negyede albán), melyekkel eleinte ugyan Gruevszki is tárgyalt kormányalakításról, a kisebbségi pártok jelentős etnikai ígéretekért cserébe végül a szocdemeket választották. Így már meglett volna a szükséges többség, a VMRO által delegált köztársasági elnök azonban nem volt hajlandó megbízni a szocdem-albán koalíció képviselőit, mondván, az veszélybe sodorná az ország szuverenitását.
A politikai válság részeként kormánypárti tüntetők a rendőrség asszisztálása mellett törtek be a parlamentbe, ahol bántalmazták a szociáldemokrata miniszterelnök-jelölt Zoran Zaevet is. Macedónia ezzel komoly nemzetközi ütközőzóna lett: az oroszok Gruevszkiék mellett voltak, miközben a Nyugat (az USA és az EU-tagállamok is, kivéve Magyarországot; a Fidesz a VMRO régi szövetségese, most az egyik fő közös front a Soros-ellenesség) nagy nyomást fejtett ki, hogy adják át a hatalmat a kormányzóképes ellenzéknek. Ennek engedett végül múlt héten a VMRO, amikor Ivanov elnök kormányalakítással bízta meg Zoran Zaevet.
Miközben a kormánypárt Soros-féle összeesküvésről és albán szeparatistákról beszélt, a másik oldal szerint valójában attól félnek leginkább, hogy kormányváltás után vezetőik börtönbe kerülhetnek a korrupciós ügyeik miatt. Gruevszki lecsukatása és az „elszámoltatás” valóban Zaev egyik régi ígérete.
A Különleges Ügyészség most ebbe az irányba tett egy lépést. Két éve hozták létre ezt a szervezetet, az EU-s válságközvetítés részeként. Három bírónő vezeti, akiket Gruevszkiék régóta az ellenzék-felé való elfogultsággal és befolyásoltsággal vádolnak.
A mostani ügyészségi gyanú szerint a VMRO vezetői 2009 és 2015 között 4,9 millió euró értékben folytattak illegális pártfinanszírozást. A másik ügy, melyben szintén Gruevszki a fő gyanúsított, egy kínai cég által elnyert autópálya-építésről szól; a 155 millió eurós megbízás annak ellenére lett az övék, hogy volt egy kedvezőbb ajánlat is. A VMRO vezetői mindent tagadnak, szerintük az ügyészség beadványa „nem több politikai pamfletnél”.