Hiába kérte a szenátusi vizsgálóbizottság, Michael T. Flynn, aki rekordrövid 24 napig volt elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó, nemet mondott. Nem hajlandó átadni az emaljeit és egyéb dokumentumait a bizottságnak, mely az őszi elnökválasztási kampányra gyakorolt orosz befolyást vizsgálja.

Flynn arra az alkotmányos alapjogára hivatkozott, hogy nem köteles saját magára nézve terhelő vallomást tenni. Emiatt azonban a Kongresszus megsértése lehet a vád ellene. Az igazán komoly veszélyt rá nem is ez jelenti, hanem hogy félrevezette a szövetségi hatóságokat a külföldi jövedelmeiről és jelentéktelennek mondott kapcsolatairól, továbbá hogy nem jegyeztette be magát külföldi lobbistaként. Ezek miatt akár több évet is ülhet börtönben.

Flynn ügyei iránt nem csak a törvényhozók érdeklődnek: az FBI és a Pentagon is vizsgálja a Trump kampánytanácsadójaként, majd a legfontosabb államtitkokra is betekintéssel bíró vezető kormányzati tisztviselőként fenntartott orosz és török kapcsolatait.

Ezekben az időszakokban Flynn török és orosz cégektől is komoly összegeket kapott ( az RT orosz propagandatévétől például 45 ezer dollárt), amelyeket megpróbált eltitkolni. Moszkvában egy gálán ráadásul ugyanekkor közvetlenül Vlagyimir Putyin mellett feszíthetett.

Márciusban Flynn büntetlenségért kért cserébe azért, hogy a kongresszusi vizsgálóbizottság előtt beszéljen. Ezt akkor elutasították. A bizottság tagjai most azt remélik, hogy más úton is hozzájuthatnak Flynn emailjeihez.

Flynn Trump egyik legfontosabb embere volt. Az elnök stábja jóval Trump februári beiktatása előtt értesült róla, hogy szövetségi nyomozás zajlik ellene. Azonban ez sem akadályozta meg Flynn nemzetbiztonsági tanácsadói kinevezését.

Donald Trump márciusban, Flynn kirúgása után még az FBI igazgatójára is megpróbált nyomást gyakorolni,  hogy ejtse a Flynn elleni nyomozást. Nem sikerült, így májusban James B. Comey-t is kirúgta.

(NYTimes)