Hanggránátok és lövések zaját lehetett hallani hétfő hajnalban, amikor a Scotland Yard egységei újabb rajtaütéseket hajtottak végre Londonba, írják brit lapok. A The Daily Telegraph arról számolt be, hogy a rendőrség ismét több gyanúsítottat is őrizetbe vett a szombat éjszakai terrortámadás nyomán.
A Scotland Yard hétfőn annyit közölt: a kelet-londoni Newhamben és Barkingban hatoltak be két lakásba hajnali négykor, ezek átkutatása folyamatban van. A rendőrség azt nem árulta el, voltak-e letartóztatások, őrizetbe vételek, csak annyit közölt: több személyt is ellenőriztek és átvizsgáltak az akció során. Vasárnap a hatóságok már 12 embert fogtak el London Barking városrészében, egy fegyveres akció során.
A rendőrség hétfőn azt is közölte: tudja, hogy ki volt a három merénylő, de kilétüket akkor hozza nyilvánosságra, ha ez „műveleti szempontból lehetségessé válik”.
Cressida Dick, a Scotland Yard londoni főparancsnoka hétfő délelőtt arról beszélt: további erőforrásokra van szüksége a rendőrségnek a terror elleni küzdelemben. Felidézte, hogy a brit rendőrök 2013 óta 18 terrorakciót előztek meg. Dick viszont nem ért egyet azzal a javaslattal, miszerint valamennyi londoni rendőrt fel kellene fegyverezni: "Nem hiszem, hogy egy ilyen válasz megfelelő lenne erre a fenyegetésre" - mondta a londoni rendőrség vezetője, aki szerint az emberek sem akarnak állig felfegyverzett rendőrök között élni.
Közben hétfő reggel megnevezték az első áldozatot, egy kanadai lány, Christine Archibald az egyike annak a hét személynek, akivel a terroristák végeztek – írja a Guardian. A szombat éjjeli támadás 48 sérültjéből vasárnap este 36-an voltak kórházban, közülük 21-nek az állapota kritikus.
Lapinformációk szerint két ausztrál fiatal is az eltűntek között van nyilvántartva, azt még nem tudni, mi lett velük. Keresnek egy spanyol állampolgárt, a Londonban élő Ignacio Echeverriát is, aki egy parkban gördeszkázott a barátaival a támadás idején, és utoljára akkor látták, amikor egy sebesült nőnek segített - a spanyol belügyminiszter szerint valószínűleg őt is kórházban ápolják jelenleg. Egy ugyancsak Londonban élő görög férfi is a sérültek között van, őt vesén szúrták és fejsérüléseket is szenvedett, de műtéttel stabilizálták az állapotát és nincs életveszélyben.
A Borough Market és a London Bridge közelében felállított rendőri kordon egyelőre megmarad, de a híd most nyitva áll a forgalom és a gyalogosok számára. A híd közelében lévő metróállomást viszont továbbra is zárva tartják.
A rendőrség három londoni hídon - a Westminster, a Waterloo és a Lambeth hidadok - is ideiglenes akadályokat emelt az úttest és a járda közé, ezzel védve a gyalogosokat egy újabb hasonló támadástól.
Az ellenzéki pártok vezetői közben egymás után vonják kérdőre a torykat, amiért az elmúlt években jelentősen csökkentették a fegyveres rendőrök létszámát: eszerint 2010-ben még csaknem 7 ezer fegyveres brit rendőr volt állományban, ez a szám az idei évre 5.600-ra csökkent. Emiatt a merénylet óta a munkáspárti Jeremy Corbyn és a liberális demokrata Tim Farron is személyesen bírálták Theresa Mayt, és mindketten rendőrségi létszámemelést ígértek. Nyilván mindez nem független attól sem, hogy június 8-án, csütörtökön előrehozott parlamenti választások lesznek Nagy-Britanniában.
De nemcsak a kampányoló ellenzéki pártvezérek elégedetlenkednek: Steve Hilton, aki korábban David Cameron stratégiai igazgatója volt, egyenesen Theresa May miniszterelnök lemondását követelte, mivel éveken keresztül a mostani kormányfő belügyminiszterként éveken át felügyelte a rendőrséget és a terrorelhárítási szerveket: "Le kéne mondania, ahelyett, hogy a választásokra készülne" - idézte a BBC Hilton tweetjét.
Nemcsak azért bírálják a konzervatív kormányt, mert megvágta a rendőrség költségvetését: egy radikalizáció-ellenes program vezetője szerint mindhárom idei nagy-britanniai merénylet megelőzhető lett volna, hogyha a hatóságok együttműködnek velük. Az Active Change Foundation alapítója, az egykori Al-Káida-harcos Hanif Qadir azt mondta a BBC-nek, hogy mindhárom merénylet elkövetőit ismerték a hatóságok, és ha együttműködnek az alapítvánnyal, "egészen biztosan megelőzhetők lettek volna a támadások." Qadir szerint a program támogatását azért szüntette meg a brit kormány, mert kockázatosnak ítélték, és negatív médianyilvánosságot vonzott volna.