Orosz hekkerek nyúlhattak bele azokba a hírekbe, amelyek nyomán hétfőn megszakította diplomáciai kapcsolatait Katarral Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, Líbia, Jemen, Mauritius és a Maldív-szigetek, arra hivatkozva, hogy Doha terroristákat támogat, és beleavatkozik a belügyeikbe – írta washingtoni forrásokra hivatkozva a CNN.
A feltételezés a földgázban gazdag monarchia verzióját erősíti, amely szerint hazugság áldozata lett az alig 11 ezer négyzetkilométeres, Perzsa-öböl menti ország, ahol az Egyesült Államok egyik legnagyobb katonai bázisa van a térségben.
Nemcsak a diplomáciai kapcsolat szakadt meg Katar és szomszédai között, de lényegében blokád alá vonták az országot.
Az FBI szakembereket küldött Dohába, hogy feltárja a hekkertámadás körülményeit.
A konfliktust az a katari kormányzati nyilatkozat lobbantotta be, amelyben – a katari hírügynökség jelentése alapján – a kormányzat a síita Iránnal és Izraellel kapcsolatban is engedékenyebb hozzáállást javasolt az arab államoknak, és kétségét fejezte ki az iránt, hogy Donald Trump képes lesz az Egyesült Államok elnöki székét megőrizni.
A hekkelésről szóló értesülés váratlan azután, hogy az Egyesült Államok elnöke örömmel fogadta a Katar elleni blokádot – keresztülhúzva az amerikai külügyminiszternek az öbölállamokat nyugalomra intő nyilatkozatát –, sőt, büszkén hirdette, hogy a blokádhoz ő is hozzájárulhatott azzal, hogy első külföldi útján, Szaúd-Arábiában arról beszélt, hogy gátat kell venni a terrorizmus pénzelésének – amivel Katart most vádolják. A vád nem új, de aktualitást adott neki az egymilliárd dolláros váltságdíj körüli botrány, amely szerint a katari uralkodócsalád ennyit fizetett 26 tagjáért, akik Dél-Irakban estek az Iszlám Állam fogságába.
A feltételezett orosz hekkertámadás részleteiről egyelőre nem adott tájékoztatást sem Katar, sem az FBI, de a szunnita arab ország elismerte a vizsgálódás tényét.
Az orosz hekkerek aktív jelenléte nem új gyanú, az Egyesült Államok választásának befolyásolásával kapcsolatban is felmerült a vád, amely kedden új szintre lépett azzal, hogy az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA) szerint nemcsak a Demokrata Párt levelezésének feltöréséig juthattak, de egyes helyeken a választási eredmények összeszámlálását is befolyásolhatták, olyan cégek meghekkelésével, amelyek az elnökválasztás lebonyolításában használt szoftvereket gyártott.
Nem egyértelmű, hogy a Katar elleni fellépés hogyan hat a terrorizmussal szembeni nemzetközi fellépésre. A katari légitámaszponton közel 10 ezer amerikai katona állomásozik, ez a térségért felelős amerikai parancsokság székhelye. A támaszpont kulcsfontosságú az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban, amelyet Szíriában és Irakban az Egyesült Államok vezette nemzetközi szövetség folytat. Ez utóbbinak egyébként Katar is tagja, így lehet, hogy Katar blokádja éppen gyengíteni fogja az Iszlám Állammal harcoló koalíciót.
A Katar körül kialakult helyzet enyhítésére közvetítői szerepet ajánlott fel Kuvait és Szudán is.
Egyelőre semmi közelebbit nem tudni a lehetséges orosz hekkertámadás hátteréről, amely még akkor sem magyarázza meg teljes egészében a Katar körüli konfliktust, ha igaz. Egyrészt, mert Szaúd-Arábia láthatóan kapott az alkalmon, hogy a nyilatkozat nyomán minden eddiginél keményebb eszközhöz nyúljon – tehát a talaj már a katari kormány – manipulált vagy valós – nyilatkozata előtt is elő volt készítve a konfliktushoz. Másrészt, mert a kifogások nemcsak a nyilatkozathoz kötődnek, hanem a már említett válságdíjhoz, amely a szaúdi gyanú szerint valójában az Iszlám Államnak nyújtott rejtett támogatás lehetett.
Az orosz beavatkozás egyik magyarázata, hogy egyszerűen konfliktust akar szítani a térségben, megnehezítve az együttműködést az Egyesült Államok és szövetségesei között.