Moszkvában 866, Szentpéterváron 658 embert állított elő a rendőrség a hétfői ellenzéki tüntetéseken. Országszerte száz városban volt tüntetés, amely az elmúlt évek legnagyobb tiltakozássorozatát hozta, és a legnagyobb rendőri fellépést is. A korrupcióval szembeni akcióival, az ellenzék vezéralakjává kinőtt Alekszej Navalnij már el sem jutott a tüntetésre – még arra sem, amelyiket elvileg jóvá hagyták a hatóságok –, a rendőrök egyenesen a lakásából vitték el a politikust, majd 30 nap elzárásra ítélték. Navalnij videóüzenetben egy hónapra el is búcsúzott mindenkitől.
Márciusban már volt egy hasonló tüntetés, de igazán nagy tiltakozássorozat utoljára 2011 őszén, az ellenzék szerint elcsalt – bár a kormánypártnak így is a korábbi kétharmad elvesztését hozó – választások után volt és a 2012-es márciusi elnökválasztás előtt, amikor Vlagyimir Putyin kormányfőiből az államfői székbe ülhetett vissza. (A 2016-os parlamenti választást már nem követte ilyen nagy tiltakozás, pedig akkor az Egységes Oroszország a szavazatok 49 százalékával a parlamenti mandátumok 76 százalékát söpörte be.)
A sorozat megismétlődésének láthatóan elejét szeretné venni a Kreml, bár az orosz elnök szóvivője szerint szó sincs arról, hogy a hatalom tart a tüntetésektől. Dmitrij Peszkov szerint a rendőrség csak a rend fenntartását biztosította, a nem engedélyezett tüntetésekkel szembeni fellépésével, amelyre Moszkvában a Kremlhez vezető Tverszkaján került sor, amit a nemzeti ünnep okán úgyis elzártak a forgalomtól. (Június 12. munkaszüneti nap 1992 óta, először a függetlenség, 2002 óta Oroszország napja néven.)
Peszkov, igazolásaként annak, hogy a hatalom nem akadályozza a tiltakozásokat, elmondta, hogy a főváros más pontján, a Szaharov sugárúton az engedélyezett tüntetés konfliktus nélkül zajlott le. Ez azonban nem egészen igaz, egyrészt, mert sajtóértesülések szerint ott is előállítottak két embert szórólapok osztogatásáért, másrészt, mert a kivitelezők hatóságok nyomására hivatkozva nem állították fel színpadot és a hangfalakat – épp a tüntetés technikai ellehetetlenítése vezetett oda, hogy Navalnij a Twitteren a Szaharov sugárút helyett a Tverszkajára szólította a tiltakozókat. Emiatt a bejegyzés miatt lett Navalnij a hatóságok szemében provokátor és kapta kedden 30 napos elzárását.
Navalnij a tüntetéssorozatot sikeresnek tartotta, ezrek mentek ki több városban, többek között Szamarában, Kazanyban, Blagovescsenszkben, Norilszkban és Vlagyivosztokban, ott például így:
A transzparensek között olyanok voltak olvashatók, hogy „A hatalomnak leválthatónak kell lennie”, de volt, aki csak annyit skandált, „Szeretjük Oroszországot!” – abban, hogy komoly követelést nem kell megfogalmazni a tiltakozáshoz, semmi új nincs: a hetvenes évek sokkal komolyabb retorziókkal szembenéző aktivistái azzal tiltakoztak, hogy követelték: „Tartsátok be a Szovjetunió alkotmányát!”
„Néhány városban mégis volt provokáció, ahogyan erre a városvezetés előre figyelmeztetett is” – mondta Peszkov, a szóhasználattal is jelezve, hogy a jövőben ismét a szovjet érából jól ismert provokátor lesz a kulcsszó. Lényegében minden mondatába belekerült, amelyet az Interfax idézett. „A provokatív akciók a veszélyesek...Tegnap, Moszkvában, amikor emberek tízezrei ünnepelték meg országunk nemzeti napját, ezek a provokátor csoportok a fellépésükkel veszélyt jelentettek a polgárokra nézve.”
Az elnök alá rendelt – néha óvatos kritikát is megfogalmazó – Emberi Jogi Tanácsot (SZPCS) sem sikerült teljesen meggyőzni a rendőri fellépés jogszerűségéről. A moszkvai megfigyelők ugyan elégedettek voltak, az állami szervezet szerint az előállítottak sem emeltek kifogást, leszámítva azt az egy férfit, aki valahogy elvesztette fél pár cipőjét az előállítás során. Az SZPCS is provokátorokról beszélt, akik meg akarták zavarni az ünnepet, ezért a rendőrség kénytelen volt fellépni, hogy elkülönítse őket az ünneplőktől.
Moszkvában a tömeg már azt is skandálta, hogy „Putyin tolvaj”, „Egy-két-hár, Putyin menjél már!”, a visszatérő „Szeretjük Oroszországot!” mellett
egy csoporttal együtt. Natalija Jevdokimova megjegyezte, hogy a csoport semmi jogelleneset nem követett el. Az SZPCS tagjait hamarosan kiengedték a rabomobilból, de a jelentésben ez már nyomot hagyott.
„A rendőrök válogatás nélkül fogták le az embereket. Csak álltak ott, még ha esetleg néhányan tartottak is a kezükben gumikacsát, de nem mondták, mi okból, és elvégre nem is tilos kacsát tartani a kézben. Mások a nemzeti zászlót fogtak, de hát végtére is ünnep van” – írta az SZPCS tagjaként szintén bezárt Jevdokimova.
A gumikacsa valóban fontos szimbólumává vált a tiltakozásoknak, nem véletlen ez a szentpétervári provokáció sem:
Három büntetőügy indult hivatalos személy elleni erőszak gyanújával, de szabálysértés miatt több száz eljárás van folyamatban. A rendőrőrsökön éjszakázott több száz ember, akik közül igyekeztek minél többeket kedden bíróságra vinni, mielőtt lejárna a 24 órás őrizet.
A tiltakozók között egyre több a fiatal, beszámolók szerint több mint 140 fiatalkorút állítottak elő, bár a Kommerszant napilap szerint őket a rendőrök hamar elengedte. A nagyon fiatal tüntetők nagy száma szintén figyelmeztető jel a Kremlnek. A tüntetést közösségi oldalakon szervező fiatalokkal szemben egyre határozottabban lép fel a rendőrség, volt, akit egyenesen az iskolából vittek el, ahol ezután a tanárok arról győzködték a diákokat, hogy a jelenlegi rendszernél csak rosszabb jöhetne.
Az állami televízió hírműsorának vezetője – Dmitrij Kiszeljov egyike azoknak, akik személyesen is érintettek az Oroszországgal szemben bevezetett nemzetközi szankciókban, így nem utazhat az EU, az Egyesült Államok, Kanada és Ukrajna területére sem – tíz perces beszédben magyarázta meg a nézőknek hétfő este, hogy a korrupciót nem lehet legyőzni tüntetésekkel, Navalnij csak a saját politikai pecsenyéjét sütögeti, szándékosan jogellenes cselekményekre buzdítja a tüntetőket.
A tüntetések intenzitása és a velük szembeni fellépés is erősödhet, ahogyan közeledik a jövőre esedékes elnökválasztás. Erre utoljára 2012-ben került sor, de 2008 után, a két putyini ciklus között lojális átmeneti figuraként elnökösködő Dmitrij Medvegyev – jelenlegi kormányfő – akkor alkotmánymódosítást kezdeményezett, így a parlamenti ciklust négyről öt, az elnökit négyről hat évre emelték. Maradt viszont a korlátozás, amely szerint egymás után csak két ciklust tölthet ki ugyanaz a személy az elnöki poszton. Ennek kijátszására vetették be Putyin két elnöki ciklusa után Medvegyevet, lehetővé téve a 2008 és 2012 közötti időt kormányfőként kibekkelő Putyinnak az újbóli visszatérést 2012-ben. Elvileg 2018-ban az utolsó ciklusát kezdheti meg a most 67 éves elnök – hacsak nem módosítják az alkotmányt, eltörölve ezt a kijátszható korlátozást is, bár kérdés, hogyan fogadná ezt az alacsony olajárak miatt a 2010 előtti időhöz képest már korántsem annyira prosperáló 143 milliós Oroszország.