Orosz gengszterek által irányított, a kormányhoz is kapcsolódó befektető csoport legalább 900 ezer dollárt küld egy szír származású üzletembernek, akit 2014-ben szankcionált az Egyesült Államok a szír vegyi fegyverekért is felelős ügynökséggel való kapcsolatai miatt. A hivatalos indoklás szerint csak bútort vettek a tranzakcióval, a most napvilágot látott dokumentumok alapján azonban úgy néz ki, korántsem erről van szó.
Egy szerződés és néhány banki feljegyzés alapján nagyjából 10 évvel ezelőtt a száműzött Alexander Perepilicsnijhez köthető Quartell Trading megállapodást kötött az orosz Issa al-Zeydi által birtokolt Balec Trading Ventures nevű céggel. Eszerint több, mint 3 millió dollár értékben vettek volna csúcskategóriás bútorokat, legalább 900 ezer dollárt pedig ki is fizettek a Balec Tradingnek – írja a CNN.
A két, Virgin-szigeteken bejegyzett cég tranzakciója már első ránézésre is vet fel kérdéseket, de igazán csak akkor lesz gyanús, ha ismerjük a két cég profilját. A nagy valószínűséggel az orosz maffiához kötődő Quartell Trading az amerikai igazságügyi minisztérium szerint egyike azoknak a cégeknek, melyeken keresztül több millió dollárt mostak át egy évtizeddel ezelőtt, a Magnyitszkij-ügy néven elhíresült korrupciós botrány során.
A Balec Ventures renoméja sem tűnik jobbnak, a tulajdonosát ugyanis 2014-ben szankcionálták az amerikaiak a szír vegyifegyver-programhoz való kötődései miatt és bár ez a konkrét cég elméletileg foglalkozik bútorok árusításával, ennek lényegében semmi látható nyoma nincsen.
Ahhoz azonban, hogy megértsük, pontosan miről is van szó, először a korábban említett Magnyitszkij-ügyet kell megvizsgálni.
Ebben kétségtelenül az orosz maffia, azon belül is a Kljujev-csoport volt a főszereplő, ami az amerikai kongresszus és az igazságügyi minisztérium szerint az orosz belügyminisztérium korábbi és jelenlegi tagjait, két moszkvai adóhivatalt és a KGB-utód Orosz Belbiztonsági Szolgálatot is magába foglalja.
A hatóságok szerint a Kljujev-csoport 2007-ben rátette a kezét az akkoriban a legnagyobb orosz hedge fundnak számító moszkvai Hermitage Capital Management három leányvállalatára. Rögtön ezután egymilliárd dolláros veszteséget halmoztak fel a három cégben, majd keresetet nyújtottak be, aminek a bíróság helyt is adott és felülvizsgálták a cégek könyvelését és megállapították, hogy nem volt hasznuk, amiből adót fizethettek volna, így a 2006-ban befizetett 230 millió dollár visszajár. Ebből aztán valószínűleg minden idők egyik legjobb karácsonyi ajándéka lett, az egészet ugyanis egyben kapták meg, éppen karácsony estéjén.
Itt jött be a képbe Szergej Magnyitszkij, a balsorsú könyvvizsgáló,aki nyilvánosan többször is azt állította, hogy a visszaéléseket valójában maga a rendőrséggel és a nyomozókkal, valamint az adóhatósággal kapcsolatban álló személyek követték el a cég korábban lefoglalt papírjaival és pecsétjeivel 2004 és 2007 között. Ez komoly vád volt, hiszen az adóhatóság élén akkor nem más állt, mint a korábbi kormányfő, Viktor Zubkov veje.
Hogy, hogy nem, Magnyitszkij 2008-ban börtönbe került, a fogságban megbetegedett, majd az ebből következő szívelégtelenség a halálát okozta 2009-ben. 2012-ben aztán erre mintegy válaszul hozta létre az Egyesült Államok a Magnyitszkij-listát, mellyel lényegében, hatáskörüket némileg túllépve, bűnösnek mondták ki a férfi halálában szerepet játszókat.
A Kreml természetesen elutasította az amerikai verziót és kiálltak amellett, hogy Magnyitszkij volt a csaló, méghozzá olyannyira, hogy 2013-ban el is ítélték az akkor már négy éve halott férfit.
Azóta innen-onnan előkerült az ellopott pénz jelentős része, ami csak azt bizonyította be, hogy az ügy csápjai sokkal messzebb érnek, mint azt bárki gondolta volna annak kirobbanásakor.
Éppen idén májusban zárult le például annak a Prevezon Holdingsnek az ügye, aminek tulajdonosa egy befolyásos orosz tisztviselő fia. A cég manhattani ingatlant vásárolt, valamint amerikai bankszámlákat is nyitott, mint kiderült, a lopott pénz egy részéből. A cég végül elég jól jött ki a dologból, sikerült ugyanis peren kívül megegyezniük az Egyesült Államokkal és a további nyomozást is elkerülték.
Egy másik ügy azonban jelenleg is tart Svájcban, ahol a hatóságok éppen annak az Alexander Perepilicsnijnek a bizonyítékaira támaszkodnak, akinek cége 900 ezer dollárt utalt el bútorokra. A száműzött orosz maga is bevallotta, hogy kiugrása előtt a Kljujev-csoport fő pénzmosójaként tevékenykedett. A bizonyítékokból kiderült, az elcsalt pénz egy része svájci számlákra vándorolt, melyek közül az egyik a néhai Perepilicsnij Quartell Tradingjéhez tartozott.
Néhai, mert a férfi 2012 novemberében rejtélyesen módon kocogás közben elhunyt, ami egy 44 éves, nem beteg férfi esetében meglehetősen különösnek tűnik. A brit rendőrség ennek megfelelően kezelte az ügyet, egészen addig, míg meg nem találták a gelsemium, azaz egy mérgező növény nyomait a gyomrában.
Ezután aztán azonnal halottkém kezdett nyomozni az ügyben, ám csak egy hétig, ekkor ugyanis egy, a BuzzFeed-en megjelent cikk azt állította, hogy a nemzeti hírszerzés "magabiztosan" állítja, hogy Perepilicsnij halálát valószínűleg
A cikk szerint a brit kormány kulcsfontosságú bizonyítékokat hallgatott el, nekik pedig nem voltak hajlandók válaszolni az üggyel kapcsolatban.
Ez ráadásul nem is az utolsó olyan eset volt, ahol az ügyhez köthető személyek élete rejtélyes módon veszélybe került. Magnyitszkij ügyvédje ugyanis éppen idén márciusban zuhant ki moszkvai otthonának ablakából, sokak szerint egyáltalán nem véletlenül, mivel a férfi pont másnap vitt volna új bizonyítékokat a bíróságra.
A szálak kibontása után ismét visszaérkeztünk a Quartell és a Balec furcsa megállapodására, ami alig néhány nappal a 230 milliós visszatérítés kiutalása előtt köttetett. Ebben a felek megállapodtak, hogy
Néhány nappal később a Közel-Keleti Szövetségi Bank (FBME), azaz Balec bankja iktatta is a tranzakciót. Ez, mint utólag kiderült, nem biztos, hogy bölcs döntés volt, a Tanzániában működő bankot ugyanis amerikai vádak alapján májusban bezáratta a központi bank, mert állítólag
az ügyfelek pénzmosáshoz, terroristák támogatásához, szervezett bűnözéshez, csaláshoz, szankciók elkerüléséhez és egyéb más tiltott tevékenységhez használták nemzetközileg és az amerikai pénzügyi rendszeren keresztül is.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy a Quartell alig egy hónappal a kifizetés után 2 millió eurót kapott egy olyan lett banktól, akik szintén kaptak az elcsalt milliókból.
Itt érkeztünk el ismét a szír származású üzletemberhez, Issa al-Zeydihez, akinek a Balecen kívül számos más cége is van, ezek közül jelenleg azonban csak az
lesz fontos, ezek ugyanis azok, amiket 2014-ben az Egyesült Államok szankcionált a nem konvencionális fegyverek és ballisztikus rakéták tervezéséért és gyártásáért felelős kormányügynökséghez őket kötő kapcsolat miatt.
Az általánosan jellemző al-Zeydi cégeire, hogy hiába érhető el róluk itt-ott némi információ, hivatalosan nagyjából olyan, mintha nem léteznének, nincs ugyanis honlapjuk, vagy bárki számára elérhető profiljuk. A tranzakcióban résztvevő Balec például állítólag a bútorok mellett építőiparban használatos dolgokat is árul, de ezt csak bankjának leírásából lehet megtudni, semmi más nem utal arra, hogy bármit is lehetne venni a cégtől.
Arra persze nincs konkrét bizonyíték, hogy a Balechez küldött 900 ezer dollárból bármennyi is átvándorolt volna ezeken a cégeken keresztül a szír kormányügynökséghez, de az ügy körülményeit figyelembe véve valójában ez sem hangzik teljesen elképzelhetetlennek.
Nyitókép: Vegyi veszélyre figyelmeztető tábla az árprilis elején megtámadott Khan Shaykun-ban (Idlib tartomény, Szíria). Fotó: Ogun Duru/Anadolu Agency/Getty Images Hungary.