Erősödő maffia, páncélosok az osztrák határon, megtelt táborok és persze a minden eddiginél nagyobb áradat Afrika felől, a Földközi-tengeren, gumicsónakokon és lélekvesztőkön – igencsak meggyűlik az EU, de főleg az olaszok baja mostanában a menekültproblémával.

Pedig 2015-ben az akkori helyzethez képest még egész jól alakultak a dolgok, ezt az Amnesty International (AI) is elismeri. Akkor az EU még arra fókuszált, hogy erősítse a tengeri kutatást és mentést, emiatt jelentősen csökkent is a tengeri halálesetek, tragédiák, fulladások száma.

A menekültcsempészet, a migránsok útnak indítása Afrikából viszont lassan – főleg a balkáni útvonal lezárásával – virágzó biznisz lett, egyes kisebb civil szervezetek pedig úgy gondolták, jó ötlet lenne valamiképp együttműködni a csempészekkel az emberáldozatok csökkentése érdekében.

Ezt a jelenséget többen is bírálták, összejátszással vádolva őket, illetve azzal, hogy kvázi hívogatják a menekülteket. A másik fél erre azt mondja, hogy ezek az elkeseredett emberek a mentőhajóktól függetlenül is útnak indulnának, a másik opció így nem a kevesebb menekült, hanem a több halott lenne.

Az EU ekkor elkezdett inkább az útnak indulások megakadályozására rágyúrni, ami nem sok jót hozott, közölte legfrissebb értékelésében az Amnesty. Egyrészt a líbiai parti őrség ütötte-verte az elfogottakat, a partra visszaszállítottakat, amit egyes vádak szerint az EU diszkrét félrenézéssel bátorított, másrészt viszont hiábavaló volt minden, az áradatot nem sikerült visszafogni.

Az idén eddig 80 ezer menekült ért partot, ami 20 százalékkal több, mint a 2016 hasonló időszakára vonatkozó adat. Kétezren nem élték túl a tengeri utat. Róma ellenzéki polgármestere közölte a kormánnyal, hogy nem kér több migránst a városba, mert durva társadalmi feszültség alakult ki. Június végén Maurizio Massari, Olaszország EU-s állandó képviseletének vezetője bejelentette, hogy fenntarthatatlanná vált a helyzet.

Az olaszok mintegy zsarolásképpen azt is belengették, hogy lezárják a kikötőiket, visszafordítják a mentőhajókat. Az EU bevándorlási biztosa, a görög Dimitrisz Avramopulosz és Massari tárgyalt is az ügyről, ami után Avramopulosz azt nyilatkozta, hogy az olaszoknak igazuk van, a helyzet valóban tarthatatlan. Olaszország bedühödött a többi országra is: Gentiloni kormányfő szerint az EU „félrenéz”, és úgy fogalmazott, hogy „valami nagyon nem működik”, ha csak az olasz kikötők fogadják a hajókat egész Európában. A franciák és a spanyolok sem nyitották meg ugyanis a kikötőiket a migránsmentő hajók előtt.

Tavaly 180 ezer menekült érkezett Olaszországba, az idén 250 ezerre számítanak, a legtöbben nigériaiak, de sok az eritreai, elefántcsontparti, gambiai, szenegáli is. Körülbelül negyven százalékuknak jár a menekültstátusz, mert olyan országból, olyan körülmények elől menekülnek. A hatvan százalékuk valóban gazdasági migráns, de a gyakorlatban sokszor hiábavaló a rájuk kiadott kitoloncolási határozat, nehéz őket kitenni az országból. A menekülttáborok pedig tömve vannak.

A helyzetre az osztrákok is reagáltak, a védelmi minisztérium páncélozott járműveket indított az olasz határ felé, a védelmi miniszter pedig arról beszélt, hogy az osztrák hadsereg „támogató műveleti tevékenységére” számít az olasz határon, és összesen 750 katona áll készen határvédelmi feladatokra.

Pár nappal később, múlt szerdán egy kicsit hűtötték a kedélyeket azzal, hogy bejelentették: jelenleg nem kell bevezetni az időszakos határellenőrzést, de az olaszok ettől függetlenül nem boldogok, hevesen bírálták az osztrák lépést. Svájc is megerősítette a déli határát, a franciák is kutyákkal és drónokkal őrzik az olasz határt az összegyűlt migránsok ellen Ventimigliánál, az „olasz mini-Calais-nál”.

És ha ez nem lenne elég baj az olaszoknak, közben az afrikai bevándorlók kőkemény maffiát építettek maguknak, írja a Newsweek. A Fekete Fejsze nevű, nigériaiakból álló szervezetet 2016-ban felszámolták a hatóságok, de máris a helyükbe léptek a Vikingek.

Ők a Cosa Nostrával összejátszva az elkeseredett menekülteket próbálják behúzni a „családba”, illetve jó bizniszt csinálnak a menekültcsempészettel és a szexmunkáshálózat működtetésével. (Ebből azért ne azt szűrjük le, hogy csak bűnözők érkeznek Olaszországba, éppen ellenkezőleg: egy tavalyi adat szerint a hajón érkező menekültek elképesztően nagy arányát, 70 százalékát használják ki, rabolják el, zsarolják, kényszerítik szexmunkára a bűnözői körök.)

Az EU-s belügyminiszterek csütörtök-pénteken találkoztak Tallinnban, a tárgyalást az olasz–francia–német trió megelőlegezte azzal, hogy az alábbi tervezetekkel érkeztek:

• Szabályrendszert dolgoznának ki a migránsokat mentő civilekre vonatkozóan. Részleteket hivatalosan nem árultak el, a Financial Times szerint a hajóik nem mehetnének be líbiai vizekre, szűkítenék a rádiókommunikációt a civilek és a csempészek között, és szorosabb együttműködésre köteleznék őket az olasz parti őrséggel.
• Megerősítik a határellenőrzést Líbia déli részén, együttműködésben Líbiával és az érintett országokkal, emellett támogatnák a líbiai parti őrséget a helyi erők képzésével és anyagilag is. (Ez utóbbit minden bizonnyal sokan fogják bírálni a líbiaiak állítólagos kegyetlensége miatt).
• Ezenkívül határozottan fel akarnak lépni az EU-s kvótarendszer betartatásában.

Az EU pedig erre építve bejelentett egy 46+35 millió eurós menekültügyi programot – utóbbi összeg menne konkrétan Olaszországnak. A megoldáshoz Tallinnban sem jutottak sokkal közelebb, az kiderült, hogy egyetlen ország sem akarja megnyitni a kikötőit, mire Olaszország közölte: kész kilépni a Triton-műveletből, azaz a közös tengeri határőrizeti-járőrözési programból, illetve hogy a déli kikötőit zárná le, hogy a mentőhajók az északi városokba, például Triesztbe vigyék a menekülteket.

A Financial Times mindenesetre azzal zárja értékelését: nem valószínű, hogy Olaszország át tudja verni az EU-n az igazi célját, mégpedig azt, hogy a migránsoknak ne legyen kötelező abban az országban benyújtani a menekültkérelmüket, amelybe érkeznek. Vagyis lefordítva: mehessenek szépen Németországba tovább, ne az olaszok problémája legyen.

Az uniós miniszterek fiókjában egyébként már több mint egy éve pihen egy brüsszeli javaslat arról, hogy ha az egyik tagállamba egyszerre nagyon sok menedékkérő érkezik, a többieknek kötelező lenne segítséget nyújtaniuk: egy kvóta alapján minden uniós országnak vállalnia kellene, hogy például az olasz hatóságok helyett elbírálják az Olaszországban leadott menedékkérelmek egy részét.

A javaslatot annyi tagállam ellenzi, hogy a miniszterek tanácsának az előző két elnöksége még szakértői szinten sem nagyon tűzte napirendre. Ebben a félévben várnak áttörést az ügyben. Mindenesetre ez a kezdeményezés sem változtatna azon az alapálláson, hogy az Olaszországba érkező migránsoknak először Olaszországban kell menedéket kérniük, és csak ezután helyeznék át őket máshová az EU-n belül.

Az olaszoknál 2018 tavaszán választások lesznek, és aligha lenne meglepő, ha a migrációellenes jobbközép-szélsőjobb pártok addig folyamatosan erősödnének a kormányzó balközép kárára. A fő ellenzéki erő, a római polgármestert is adó Öt Csillag Mozgalom vezetője, Luigi di Maio mindenesetre világossá tette álláspontját. A civil mentőhajókról azt mondta:

azok nem mások, mint taxiszolgálat a migránsoknak.

Borítókép: Stefano Rellandini / Reuters.