Több mint három éve eldőlt, hogy nem lesz a környezetre veszélyt jelentő (ez némi eufemizmus a Tisza élővilágát 2000-ben töknrevágó tragédia óta) ciános technikával működő aranybánya az erdélyi Verespatakon, sőt semmilyen sem: az addig a kanadai befektetőt támogató román állam 2014-re meghátrált a tüntetéshullám és a nemzetközi tiltakozások miatt, annyira, hogy az aranybánya által fenyegetett települést még az Unesco világörökségi listájára is feltették, ezzel is ellehetetlenítve a bő 300 tonnányi aranyat rejtő terület szétkapását.

A harc azonban azóta is tart, csak éppen már nem a természet, a kulturális örökség és a helyiek ellen, hanem a román állam és a kanadai bányamogul, a Gabriel Resources között. Ők a korábbi szerződéseikre és a végül el sem induló kitermelésre való majd két évtizedes várakozásukra hivatozva elmaradt hasznukat követelik. Nem cicóznak, júniusban 4,4 milliárd dolláros kártérítési igényt jelentettek be – 4 milliárd dollár, az a román GDP kettő százaléka.

A román állam erre most bejelentette, hogy a kanadaiak elmulasztottak befizetni 8.6 millió dollárnyi áfát a 2011 és '16 között vásárolt árukért és szolgáltatásokért, amit most kérnek szépen gyorsan rendezni, plusz bünti, plusz kamatok.

A Gabriel Resources nem tartja véletlennek az időzítést és, mint a Guardian írja, szimpla megtorlásról beszél, amiért ők nemzetközi döntőbírósághoz fordultak Romániával szemen.