Nagy szívességet tett Orbán Viktornak a héten Magyarországra látogató izraeli kormányfő, Benjamin Netanjahu, amikor visszavonatta a magyarországi Soros-ellenes kormányzati plakátkampányt elítélő nagyköveti nyilatkozatot, majd maga is belement egy itthon megszokott sorosozásba.
Igaz, valószínűleg mégsem kell néznie Benjamin Netanjahunak a plakátokat, miután a kormány július 15-ével „az eredeti terveknek megfelelően” lezárja a kampányt (bár a hétvégén munkatársaink tapasztalatai szerint még az ország nagy részén láthatók voltak a gyűlöletkeltő plakátok).
Bár harminc éve nem járt Magyarországon izraeli kormányfő, a kedden Budapestre látogató, Benjamin Netanjahu – aki egyúttal a külügyminiszteri posztot is betölti – valószínűleg inkább saját jobboldali tábora, semmint Budapest kegyeit kereste a Soros-ellenes kirohanással. Amire egyébként a kormánypárti Likud egyik képviselője rátett egy lapáttal, amikor előállt a magyarországi civil törvénynél is szélsőségesebb szabályozás javaslatával.
Miki Zohar hétfőn azt nyilatkozta, itt az ideje, hogy elapasszák a kormány ellen fellépő, Izraelt becsmérlő, baloldali, nem kormányzati szervek forrásait.
„Optimista vagyok, a lex Sorosból nem lesz törvény, a hangsúlyos név is csak a médiának szólt” – mondta az Indexnek Amir Fuchs. Az Izraeli Demokrácia Intézet munkatársa szerint ez annak ellenére is igaz, hogy a jelenleg is szigorú az NGO-kat érintő szabályozás – amely az oroszországi törvénnyel együtt előfutára lehetett a magyarországi civiltörvénynek.
Fuchs azonban megjegyezte, hogy a kormánypárt mégis szintet lépett azzal, hogy Sorost név szerint említette a törvényjavaslattal előálló Zohar. „Soros György eddig nem volt a politikai diskurzus része. Az NGO-khoz külföldről, akár Németországból, Svédországból érkező pénzek kérdése igen, legalábbis olyan, a kormánnyal kritikus szervezeteknél, amelyek a palesztinok ügyeivel foglalkoznak.”
Soros ezen a területen is jelentős támogatónak számít, de mindeddig nem kiáltották ki közellenségnek, Fuchs szerint sem a Likud, sem az ellenzék vezető ereje – a Munkapártból és a korábban Netanjahu kormányában miniszteri posztot is betöltött Cipi Livni által vezetett Hatnuahból és a zöldekből álló Cionista Unió – nem nyilvánított véleményt Sorosról, aki „inkább szélsőbalos szervezetek támogatójának számít”. Különösen azzal hozza közelebb a vezető ellenzéket és a Likudot, hogy támogatja a BDS Mozgalmat, azaz a palesztin területeken lévő izraeli telepek léte miatt Izrael bojkottja mellett érvelőket.
Hiába nem ért egyet az izraeli baloldal az NGO-k elleni kormányzati fellépéssel, Fuchs szerint azért is kritizálja ezt visszafogottabban az ellenzék, mert – épp a BDS Mozgalom miatt – nem akar Soros védelmezőjének látszani. Épp ezt akarta elkerülni Netanjahu is, ezért vonatta vissza a budapesti nagykövettel az Orbán-kormány Soros-ellenes plakátkampányát kritizáló nyilatkozatát és adott ki sorosozós közleményt.
Mivel a nagykövet az antiszemita ösztönök felélesztésének veszélyére hívta fel a figyelmet a plakátkampány kapcsán, annak kormányfői visszavonásával remek adut adtak a világ szélsőjobboldali pártjainak kezébe, még akkor is, ha formailag az izraeli külügyminisztérium egy tisztázó közleményt adott ki, amelyben közli: elítéli az antiszemitizmus minden formáját.
Egy baloldali kormány alatt Fuchs szerint nem lépett volna vissza a külügyminisztérium, de nem azért, mert nagyon másképp ítélnék meg Soros Györgyöt, hanem, mert nem gyakoroltak volna ilyen gesztust a jobboldali kormány felé.
Netanjahu viszont igyekszik a kapcsolatok erősítésére a jobboldali pártokkal, ebbe a vonalba illeszkedik bele a magyar kormánnyal való viszony szorosabbá tétele is – vélekedett Fuchs. Ezt figyelembe véve szerepet játszhatott sorosozós közleményben budapesti útja is, de ez az állásfoglalás belpolitikai jelentőségéhez képest mindenképp másodlagos volt.
Igaz, a baloldalhoz képest feltűnően elnéző Netanjahu az Orbán-kormánnyal, amiért a 120 fős Knesszetben 11 hellyel bíró Jes Atid (Van Jövő) vezetője meg is rótta az izraeli kormányfőt. Jarid Lapid szerint a legutóbb Horthy Miklóst kiváló államférfinak nevező Orbánnal addig nem szabadna találkoznia Netanjahunak, amíg a félmillió magyar zsidó deportálásához asszisztáló, a modern antiszemitizmus megjelenésében is felelős kormányzót dicsérő szavakért a magyar kormányfő elnézést nem kér.
Az aggodalmait ezzel kapcsolatban is elmondta Joszi Amrani, magyarázatot várva Orbántól. A budapesti nagykövet ezen nyilatkozatát illetően az izraeli külügyminisztérium nem emelt kifogást.
Az ellenzéki szövetség máskor talán nem hagyta volna szó nélkül Netanjahu akcióját, most azonban számára sokkal fontosabb események foglalták le a Munkapártot: előválasztást tartottak, amelyen a párt 52 ezer regisztrált tagja a párt új elnökéről döntött.
A választást meglepetésre Avi Gabaj nyerte, aki kívülről irányítja a pártot, miután nincs parlamenti képviselői mandátuma. Kérésére a parlamentben az ellenzék vezetője Ichak Hercog marad.