A vitatott igazságügyi reform felfüggesztésére szólította fel a lengyel kormányt szerdán az Európai Bizottság, "súlyos aggodalmának" adva hangot amiatt, hogy a tervezett változtatások alááshatják a bírói függetlenséget Lengyelországban.
A brüsszeli testület tagjai szerdai tanácskozásukon megvitatták a legfrissebb lengyelországi fejleményeket, és az egyeztetés után kiadott bizottsági közleményben hangsúlyozták, hogy
rendkívül negatív hatása lenne az igazságszolgáltatás függetlenségére, és fokozná a jogállamiságot érő rendszerszintű veszélyt az országban
, ha a jelenlegi formájukban fogadnák el a kifogásolt törvényeket.
A bizottságnak a bíróságok működéséről szóló három új törvénnyel van problémája, amelyek közül kettőt már elfogadott a varsói törvényhozás, és egyet már az elnök is aláírt. Gond van a legfelsőbb bíróságra vonatkozó azon törvénytervezettel is, amelyet nemrég a lengyel szejm (alsóház) elé terjesztettek.
Az Európai Parlament májusban kezdte vizsgálni, hogy tiszteletben tartják-e az európai alapjogokat Magyarországon. Az Európai Parlament szerint súlyosan romlott a demokrácia és jogállamiság állapota Magyarországon, és azt kérik, hogy az Európai Unió indítsa el a „hetes cikk” néven elhíresült vizsgálatot.
Felszólítják a magyar kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket, és állapodjon meg az amerikai hatóságokkal a CEU ügyében, hogy az egyetem továbbra is szabadon működhessen Budapesten. Felszólítják az Európai Bizottságot is, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyar kormány általi felhasználását.
Mint írták: újabb ajánlást küldhetnek a jogállamisági mechanizmus keretében vagy kötelezettségszegési eljárást indíthatnak, de az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítása is a lehetőségek között van. (A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.)
Az uniós jog végrehajtása felett őrködő testület arról számolt be, hogy a biztosok kollégiumának jövő heti ülésén újból megvitatják a kérdést.
"Gyorsan előkészítjük a kötelezettségszegési eljárásokat az uniós jog megsértése miatt, hogy jövő héten meg tudjuk őket indítani" - jelentette ki sajtóértekezletén Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
Összességében (a változtatások) felszámolnák a bíróságok maradék függetlenségét, és a kormány teljes politikai ellenőrzése alá vonnák az igazságszolgáltatást. A legutóbbi fejlemények miatt nagyon közel kerültünk a 7-es cikk szerinti eljárás megindításához".
Az államfői aláírásra váró egyik törvény megszüntetné a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS) helyet foglaló 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítaná magát a testületet is. A tanácsban lévő 15 bírót ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem az alsóház lépviselői választanák meg.
A legfelsőbb bíróságról szóló törvénytervezet egyebek mellett felmentené a törvényszék mostani tagjait, azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna ennek hatálya alól.
Angela Merkel német kancellár kedden hosszabb megbeszélést folytatott telefonon Andrzej Duda lengyel államfővel - írta az MTI.
A német kormányszóvivő, Steffen Seibert berlini sajtótájékoztatóján elmondta: Berlin "nagy figyelemmel" követi a lengyel igazságügyi reform fejleményeit és a "lengyel civiltársadalom folytatódó tüntetéseit" a tervezett reform ellen.
A német kormány szerint helyes, hogy az Európai Bizottság a varsói vezetéssel folytatott párbeszédben kitér az igazságügyi rendszerre vonatkozó aktuális kérdésekre, mert ezek a kérdések "nagyon alapvetően érintik a hatalmi ágak szétválasztását és a független igazságszolgáltatást" - tette hozzá Steffen Seibert.
Andrzej Duda kedden éjjel Varsóban tanácskozást tartott a lengyel törvényhozás alsóházának és felsőházának elnökével, és a találkozón az elnök kezdeményezésére kompromisszumos megoldásra jutottak az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) tagjainak megválasztásáról szóló törvénymódosítás ügyében.
A már elfogadott, államfői aláírásra váró jogszabállyal kapcsolatban Andrzej Duda által javasolt változtatás lényege, hogy bár a KRS tagjait ezután a parlament alsóháza fogja megválasztani, a kinevezésükhöz háromötödös többség kell.