A lengyel szenátus szombat hajnalban jóváhagyta a legfelsőbb bíróságról szóló törvényjavaslatot, amelyet egyben aláírásra felterjesztett az államfőnek. A lengyel ellenzék és az Európai Unió által is élesen bírált indítványt korábban a törvényhozás alsóháza, a szejm is elfogadta. Brüsszel szerint a törvények alááshatják a bírói függetlenséget, ezért annak elfogadása esetén kötelezettségszegési eljárás indulhat Lengyelország ellen.

Az indítványt, amelyről 15 órán át folyt a vita, 55 szenátor támogatta, 23 ellene szavazott, míg ketten tartózkodtak. A szavazást követően tiltakozók gyűltek össze a törvényhozás épülete előtt. Azt skandálták, hogy

gyalázat, árulók, demokráciát!

Andrzej Duda államfőnek 21 napja van arra, hogy aláírja, megvétózza vagy kétségeit eloszlatandó az alkotmánybíróság elé terjessze.

A jogszabály az eddigi négy mellett három új kamarát hozna létre, megváltoztatná a bírák kinevezésének rendjét, és nyugdíjazná a jelenlegi bírákat - azok kivételével, akiket az államfő kivonna ennek hatálya alól. Az új bírákat az eddigi gyakorlatnak megfelelően az államfő nevezi ki az országos igazságszolgáltatási tanács  javaslatára.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt által kezdeményezett igazságügyi reform keretében a lengyel parlament módosította az országos igazságszolgáltatási tanácsról, illetve a bíróságok szervezetéről szóló törvényt is.

A KRS fő feladata a bíróságok és a bírák függetlenségének őrzése. A 25 fős testületnek 15 bíró tagja van, akiket a különböző bíróságok (legfelsőbb bíróság, fellebbviteli, közigazgatási, körzeti és katonai bíróságok) tagjai közül választanak meg. A törvénymódosítás előirányozza a testületben lévő 15 jelenlegi bíró mandátumának megszűnését, utódaikat a szejm (alsóház) választaná meg háromötödös többséggel, nem pedig a szakmai szervezetek, mint eddig. Andrzej Duda államfő a törvényt még nem írta alá.

A bíróságok szervezetéről szóló törvénymódosítás megváltoztatja a bíróságok elnökei kinevezésének és visszahívásának eddigi gyakorlatát úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek, emellett a jövőben az egyes pereket vezető bírákat nem kinevezés, hanem sorsolás útján fogják kijelölni. Az államfő még ezt a törvényt sem írta alá.

(Borítókép: Az igazságügyi reform ellen tüntetők a lengyel parlament épülete előtt 2017. július 21-én. Fotó: AFP/Wojtek Radwanski)