Donald Trump amerikai elnök szerdán aláírta az Oroszország elleni szankciókról szóló törvénycsomagot, amely ezzel jogerőre emelkedett - írta a Fehér Ház közlése alapján az MTI.
Néhány nappal ezelőtt a szenátus nagy többséggel szavazta meg a törvénycsomagot, amely nemcsak Oroszország, hanem Észak-Korea és Irán ellen is szankciókat alkalmaz.
A szigorítás már közvetlenül érintheti az orosz földgáz- és kőolaj-kitermelést, ráadásul büntetheti az abban közvetve részt vevő európai cégeket is. Az orosz fenyegetés visszaszorítására hivatkozó intézkedés azonban már az EU és az Egyesült Államok közötti súlyos érdekellentéteket hozza a felszínre - írtuk az ügy hátteréről szóló cikkünkben.
Az Oroszország ellen hozott újabb gazdasági szankciókat az amerikai törvényhozás elsősorban a tavalyi amerikai választási folyamatba történt, Moszkva által cáfolt orosz beavatkozás miatt határozta el. Az új büntető intézkedések elsősorban az orosz energetikai szektort érintik.
A törvény amellett, hogy szigorú pénzügyi szankciókat foganatosít a három ország ellen, korlátozza az elnök hatalmát is. Donald Trumpnak ugyanis minden olyan kérdésben, amely „az amerikai külpolitikában jelentős változást okoz”, jelentést kell írnia a kongresszusnak, és döntését a törvényhozóknak jóvá kell hagyniuk. Így például önhatalmúlag nem oldhatja fel az Oroszország elleni szankciókat sem - írtuk korábbi cikkünkben.
Az elnök szerint a törvény "jelentős mértékben elhibázott", abban a kongresszus olyan alkotmányellenes intézkedéseket is rögzített, amelyek szűkítik az elnöki hatáskört. A közleményben Trump reményét fejezte ki, hogy a kongresszus tartózkodik majd "az elhibázott törvény" alkalmazásától, mert ez akadályozná az európai szövetségesekkel történő együtműködést az ukrajnai konfliktus megoldása ügyében.
Trump ugyanakkor leszögezte: pártfogolja "a teheráni és phenjani lator államok megbüntetését szolgáló kemény intézkedéseket". A közleményben az amerikai elnök - kifogásai megfogalmazása mellett - hangoztatta: "problémái ellenére is, a nemzeti egység érdekében" aláírta a törvénycsomagot, és aláírásával világossá teszi azt is, hogy
az Egyesült Államok nem tűr el beavatkozást a demokratikus folyamataiba és szövetségesei oldalán fellép Oroszország felforgató tevékenysége ellen.
Az amerikai szankciók hírére Oroszország is bekeményített, 755 amerikai diplomatát tiltanak ki válaszul. Jelenleg nagyjából 1100 amerikai diplomata, illetve diplomáciai kisegítő személyzet dolgozik Oroszországban, ezt alaposan megtizedeli a tömeges kiutasítás. Az oroszok így 455-re csökkentik a náluk dolgozó amerikai diplomáciai személyzetet, ami pontosan megegyezik az Amerikába akkreditált orosz diplomácia létszámával.
A kiutasítás elsősorban a moszkvai nagykövetséget érinti, de a szentpétervári, jekatyerunburgi és vlagyivosztoki konzulátusokról is kénytelenek távozni diplomaták. A kiutasítás mellett két ingatlant is lefoglalt az orosz állam, amit eddig az amerikai diplomácia használt: egy villát és egy raktárat - írtuk korábban.
A távol-keleti Blagovescsenszkben megtartott sajtótájékoztatóján arra a kérdésre válaszolva, hogy Oroszország most milyen megtorló lépéseket tesz, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője visszakérdezett: "Miféle válaszlépések? De facto nincs semmi új. Már megtettük a válaszlépéseket" - mondta.
A múlt héten Oroszország bejelentette, hogy az Egyesült Államok Oroszországban dolgozó 1200 fős diplomáciai személyzetéből szeptember 1-ig 755-nek távoznia kell, valamint augusztus 1-vel kiüríttette az amerikai nagykövetség moszkvai üdülőjét és raktárát.
"Arról van szó, hogy elfogadtak egy törvénytervezetet, és az - akár az elnök aláírásával, akár anélkül - automatikusan törvényerőre emelkedett volna" - tette hozzá Peszkov.
Sokkal keményebben fogalmazott Dmitrij Medvegyev, akinek szerda este megjelent Facebook-bejegyzése szerint "Oroszország ellen teljes kereskedelmi háborút hirdettek meg".
Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is mindenekelőtt önmagára támaszkodva fejleszti majd tovább a gazdaságát és a szociális szférát, folytatja az importhelyettesítést és a fontos állami feladatok megoldását. Szavai szerint ezt Moszkva az elmúlt években megtanulta csinálni a pénzpiacok csaknem teljes lezárása valamint a külföldi hitelezők és befektetők szankcióktól való félelmei között.
"Ez valamilyen értelemben még használt is nekünk, noha a szankciók egészében értelmetlenek. Meg fogunk birkózni ezzel a helyzettel is" - írta Medvegyev. "