Noha a közvélemény nagy figyelemmel követi Ukrajna "átalakítását", és ez alátámasztja a kérdés aktualitását, a Kis-Oroszország (Malorosszija) elnevezés nem kapott széles körű támogatást, ezért lekerül a napirendről - mondta szerdán Olekszandr Zaharcsenko, a donyecki oroszbarát szakadárok vezetője.
Önmagában a gazdasági és politikai válságba süllyedt állam átalakításának gondolatát sokan támogatják - hangoztatta az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Köztársaság feje, amit azzal indokolt, hogy szerinte Kijev kísérletet sem tett az összeomlás elkerülésére és az ország föderalizálását szolgáló, mélyreható reformok végrehajtására.
Ugyanakkor hozzáfűzte: "már most elmondható, hogy Malorosszija elnevezés nem lesz, mivel az sokakból ellenszenvet vált ki".
A donyecki szakadárok vezetője korábban azt állította, hogy az új állam létrehozása mindössze egy javaslat volt részéről.
Ugyanakkor július 18-án több orosz hírügynökség is közölte, hogy az önhatalmúlag kikiáltott két kelet-ukrajnai szakadár terület, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Ukrajna 19 régiójának képviselői Donyeckben bejelentették: Kis-Oroszország (Malorosszija) néven új államot hoznak létre Ukrajna jogutódaként.
Az új állam létrejöttéről szóló "alkotmányos aktust" Olekszandr Timofejev, a Donyecki Népköztársaság ügyvezető miniszterelnök-helyettese olvasta fel Donyeckben. Eszerint az új állam Ukrajna jogutódja lett volna, és azért nevezték el Kis-Oroszországnak - amely bizonyos történelmi korszakokban a kelet-ukrajnai régiókat magában foglaló területeknek volt a neve -, mert "Ukrajna mint országnév kompromittálódott".
A Luhanszki Népköztársaság kormányának szóvivője, Volodimir Dehtjarenko cáfolta viszont, hogy a donyecki összejövetelen részt vettek volna Luhanszk hivatalos képviselői. Mi több, Luhanszkban nem is tudtak róla, hogy lesz ilyen rendezvény, és a donyeckiek előzőleg nem is egyeztettek velük - jelentette ki.