Chris Pawley brit turista:

„A környék megtelt rendőrautókkal és mentőautókkal. Az üzletek egymás után húzták le redőnyeiket. Nem hittem volna, hogy fél éven belül két terrortámadást élek túl. Ott voltam Manchesterben is, kevéssel azelőtt mentem el Ariana Grande koncertjéről, hogy a bomba felrobbant volna.” (Manchester Evening News / Guardian)

Julia Monaco ausztrál turista:

„Ez volt a harmadik merénylet idén, amelynek a közvetlen közelében voltam. A júniusi London Bridge-i ámokfutás alatt a közeli lezárt metróállomáson rekedtem, néhány nappal később pedig a Notre Dame-ban voltam, amikor a katedrális előtt kalapáccsal támadtak egy rendőrre. Most a Placa de Catalunya egyik boltjába zárva vészeltem át a mészárlást. Szó szerint az életemért futottam, amikor arra szólítottak fel minket, hogy menjünk minél távolabb az ablakoktól, és feküdjünk a földre.” (Independent)

Amy Howell amerikai turista:

„Összetört a napszemüvegem, és beszaladtam egy boltba, hogy vegyek egy másikat. A következő pillanatban elszabadult a pokol, mindenhonnan sikoltozás hallatszott. Elbarikádoztuk magunkat az üzletben, kikapcsolták a zenét, és szörnyű csend borult ránk. Három órán át azt is meghallottuk volna, ha valaki leejt egy gombostűt. És éppen ez volt a legszürreálisabb abban a városban, ahol mindig zaj van.” (Telegraph)

Aamer Anwar, a Glasgow-i Egyetem jogásza:

„A La Ramblán sétáltam, épp enni szerettem volna valamit. Az utca egy része árnyékos volt, ezért úgy döntöttem, továbbmegyek, amikor ütközés zajára lettem figyelmes. Megfordultam, és mindenhol kiabáló embereket láttam. Mindenki futott, sokan az üzletekben kerestek menedéket. Körülbelül ötven vagy száz méteren át rohantam, majd megálltam, hogy megnézzem, mi történt.” (Telegraph)

Keith Welling brit turista:

„Hallottunk egy durranást, amit többen lövésnek véltek. A feleségemmel és a kilencéves gyermekemmel egy étterembe menekültünk körülbelül negyven emberrel együtt. Sokan sírtak a kétségbeeséstől.” (Telegraph)

Max Gayler brit turista:

„Az egyik barátom két és fél órára bezárkózott a La Rambla egyik kávézójába. A szállodák is mindenben segítették a menekülőket. Másnapra virradóra teljesen megváltozott a város hangulata. Barcelona mindig nagyon zajos, és sosem alszik, de most nagy a csend. Ugyanakkor mindenki teszi a dolgát, mintha mi sem történt volna.” (Telegraph)

Fitzroy Davies brit turista, aki Cambrilsban volt:

„Emberek rohantak felénk, és valamit kiabáltak, de nem lehetett tisztán érteni. Mi is futásnak eredtünk, közben hívtuk a rendőröket, akik fél perc alatt a helyszínre értek. Aztán csak annyit láttunk, hogy az egyik támadó mosolyogva a rendőrök felé indul, és valamit átnyújt nekik. Ekkor néhány lövést adtak le rá, és a férfi elterült a földön.” (Telegraph)

(Borítókép: Rendőrkordon a barcelonai La Ramblán, a támadás helyszínén 2017. augusztus 17-én. Fotó: AFP/Pau Barrena)