Fontosabb részletek
Szeptember 24-én tartják az országos választásokat Németországban, a közszolgálati ARD csatornán ma este tartották a két legnagyobb párt kancellárjelöltjének vitáját. A kereszténydemokrata Angela Merkel és a szociáldemokrata Martin Schulz a vita elején a menekültválsággal kapcsolatos kérdéseket kapott a műsorvezetőktől.
Szóba került Angela Merkel nemrég adott interjúja, amiben azt mondta: ma is mindent ugyanúgy csinálna a menekültkérdésben, mint 2015-ben, azaz beengedné Németországba a több százezer menekültet. Martin Schulz erre azt mondta, nagyon nem javasolná Angela Merkelnek, hogy ezt még egyszer megtegye, mert ez súlyos hiba volt. A menekültkérdést ugyanis csak európai összefogással lehet megoldani, Merkel azonban kész tények elé állította az uniós partnereket. Schulz szerint ez vezetett oda, hogy Orbán Viktor Magyarországa és Jaroslaw Kaczynski Lengyelországa kivonja magát a felelősség alól és cserben hagyja Németországot, holott "sok pénzt fizetünk ezeknek az országoknak".
Merkel erre azt felelte: számára már a Budapesten felhalmozódott menekültek beengedése előtt, 2015 augusztusában világos volt, hogy a menekültválság okait kell leküzdeni, de 2015 őszén akkut helyzet állt elő. Mint mondta: 2015 őszén világossá vált számára, hogy Orbán Viktor nem akar semmit kezdeni a menekültekkel, nem szolidáris ebben a kérdésben. Merkel szerint Schulz is tudja, hogy "Orbán Viktor elvette a menetjegyeket a Budapesten lévő menekültektől és egyszer csak nem engedte, hogy elinduljanak a vonatok".
Nulla remény volt arra, hogy Orbán álláspontja megváltozik
- mondta a kancellár. Egy ilyen helyzetben egy kancellárnak dönteni kell, már csak azért is, hogy a kialakuló humanitárius katasztrófát elkerülje, mondta. Beszélt ezért az osztrák kancellárral, a szociáldemokrata nagykoalíciós partnerével, Brüsszellel és a francia elnökkel, majd meghozta a döntést.
Martin Schulz, aki már az Európai Parlament elnökeként is hevesen támadta a magyar miniszterelnököt, nem hagyta annyiban a dolgot. Újra visszatért arra, hogy vajon hogy lehet, hogy Merkel CDU-jának társpártja, a bajor Keresztényszociális Unió elnöke, Horst Seehofer díszvendégként hívta meg később Németországba a kerítést építő Orbán Viktort, amire Angela Merkelnek egy szava nem volt.
Schulz szerint hiába próbálja Merkel igazolni döntéseit a menekültválságban, emberek százezrei mentek hónapokon keresztül Németországba. Merkel elismerte, hogy nem figyeltek eléggé a jordániai és a libanoni menekülttáborokban felhalmozódott több millió emberre, ennek nem szabad még egyszer megtörténnie. Hosszú időbe telt az is, amíg a balkáni országokat biztonságos országgá minősítették, így oda megkezdődhettek a kiutasítások. Merkel ezzel a szociáldemokratáknak szúrt oda, ugyanis az ő kormányzásuk idején minősítették a balkáni országokat nem biztonságos országnak.
Merkel szerint azonban az Európába és Németországba irányuló migráció nem fenyegetés, hanem nagy feladat. Németország nem zárkózhat be a világ más részein pusztító háborúk és szegénység előtt, ez azonban
nem jelenti azt, hogy mindenki jöhet.
A menekülteket nem lehet vízágyúkkal visszatartani és kerítést sem lehet építeni a 3000 kilométeres német határra, más megoldások kellenek - mondta a kancellár. Ezt szolgálja a Törökországgal kötött megállapodás a menekültek visszatartásáról, a kiutasítottak visszavételéről és a menedékkérők ellenőrzött, legális beengedéséről Európába. Hasonló konstrukción dolgoznak afrikai országokkal.
Mindkét jelölt beszélt a menekültek szabályozott befogadásáról. Martin Schulz szerint ehhez európai bevándorlási törvény kell, amit a tagországok közösen finanszíroznak és közösen is vesznek részt benne. Merkel ehelyett egy német szakmunkás-bevándorlási törvényről beszélt, ami már a jövő év elején napirendre kerülhet. Eszerint a német gazdaság számára fontos szakmák, hiányszakmák képviselőit fogadnák be.
A moderátorok ezután arról kérdezték a jelölteket, vajon mennyire sikerült eddig a befogadott menekültek integrációja. A számok nem túl hízelgőek. Elenyésző részük dolgozik, sokan még németül sem tanultak meg. Mindkét jelölttől azt kérdezték, mennyi időbe telhet a menekültek integrációja. Schulzot meglepte ez a kérdés, nem is tudott azonnal válaszolni. Végül azt mondta: több százezer menedékkérelmet még nem is sikerült feldolgozni, így mindennek eredménye legalább egy generáció elteltével mutatkozhat meg, majd gyorsan azzal javított, hogy ennek megoldása tehát a "mi generációnk" feladata.
Merkel Schulz szavait javítva azt mondta, 226 ezer ember kiutasítása már folyamatban van és 115 ezer bonyolult menedékkérelem nincs már csak feldolgozva (ez a szám korábban több százezer volt). Merkel a muszlimok beilleszkedésével kapcsolatban azt mondta,
négymillió muszlim járul hozzá Németország sikeréhez,
de megérti, hogy a szélsőséges muszlim kisebbség által elkövetett terrorcselekmények nehézzé teszik ezt a helyzet. Mint mondta: még keményebben fel fognak lépni a terroristák és a német alkotmányt el nem ismerő fanatikusok és a muszlimokat heccelő imámok ellen. Németországban több helyen is oktatnak muszlim hitszónokokat a német alkotmány szellemében, de ha egy mecsetben ennek ellentmondó tanokat hirdetnek, azokat be fogják zárni. Ehhez csatlakozva Schulz úgy fogalmazott: az iszlám is ugyanolyan vallás mint a többi, nem szabad hagyni, hogy 3-5 százaléknyi fanatikus miatt elítéljük.
Vita alakult ki a két jelölt között Törökország EU-tagságának megítélésében is. Jelenleg 12 német állampolgár van őrizetben Törökországban koholt gyanúsítások alapján, ami miatt a német kormány már határozott szankciókat helyezett kilátásba. Schulz bejelentette, hogy ha ő lesz a kancellár, javasolni fogja az Európai Tanácsnak a Törökországgal megkezdett csatlakozási tárgyalások beszüntetését. Merkel szerint azonban ez ennél bonyolultabb kérdés. Bár kész az EU-s tagországok előtt felvetni ezt a kérdést, arra figyelmeztetett, hogy Törökország lakosságának közel fele Európa-párti. Nem szabad büntetni őket még jobban, de még keményebb gazdasági szankciókkal kell fellépni Erdogan ellen.
Ahogy ilyenkor szokás, mindketten talányosan válaszoltak arra a kérdésre, hogy a választás után ismét kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíció vezeti-e Németországot. Schulz csak annyit mondott, ez nehéz kérdés, Merkel pedig azt, hogy sem a bevándorlásellenes AfD-vel, sem a posztkommunista Baloldallal (Linke) nem tudna együtt dolgozni.
Az ARD gyors közvélemény-kutatása szerint
A ZDF-nél 32:29 volt az arány. Az Infratest-Dimap közvélemény-kutatása szerint a tévévita félidejében a nézők úgy látták, Schulz támadókedvében volt, Merkelnek viszont jobb érvei voltak. Eszerint 59 százalék tartja megfelelőbbnek a kancellári posztra Angela Merkelt.
Közvélemény-kutatások szerint három héttel a választások előtt Angela Merkel CDU-ja a CSU-val együtt 36-40 százalékot kapna, a szociáldemokraták (SPD) 21-25-öt. A többi párt (Zöldek, liberálisok, AfD, Baloldal) 7-10 százalék között vannak.