A legfontosabb részletek:
A dél-koreai hírszerzés augusztus végén közölte, hogy Észak-Korea újabb atomkísérletre készülődik. Az információ szeptember 3-án beigazolódott, a phenjani állami tévében bejelentették, hogy sikeres robbantást hajtottak végre - íra a CNN.
Az észak-koreai hírügynökség azt állítja, hogy a most tesztelt atomtöltetet a nagy hatótávolságú rakétájukhoz használhatják. Az állami média közlése szerint hidrogénbombát robbantottak, ami szakértők szerint tízszer nagyobb erősségű, mint az az atombomba, amit az amerikaiak dobtak Nagaszakira a második világháborúban.
A kétfokozatú termonukleáris fegyvernek példátlan az ereje
- mondta a hírolvasó bemondó az észak-koreai állami tévében. A KCNA észak-koreai hírügynökség arról számolt be, hogy a kísérlet célja az ország technológiája "pontosságának és hitelességének megvizsgálása" volt.
Az AP amerikai hírügynökség szerint még szakértőknek is nehéz lehet megállapítani távolról, hogy a tesztelt bomba valóban hidrogénbomba volt. Az Egyesült Államok és szövetségesei korábban is szerettek volna robbanóanyag-mintát kimutatni az észak-koreai robbantások után, hogy felmérjék az ország haladását a fejlesztésben, de Phenjannak sikerült elérnie, hogy ne kerüljön ki ilyen anyag a környezetbe.
A hidrogénbombát termonukleáris bombának is nevezik, és jóval pusztítóbb az atombombánál, amely a maghasadás elvén működik, és ezért hasadóbombának is nevezik.
Kim Dzsongun nyilatkozatában elmondta, hogy a hidrogénbomba minden alkatrészét az országban állították elő, ezért Észak-Korea annyit gyárthat belőle, amennyit csak akar, erejét néhány tíztől néhány száz kilotonnáig tudja változtatni, és nagy magasságban is képes robbanni. A hírügynökség fotót is közölt, amelyen Kim látható egy nukleáris létesítményben.
A kísérlet a föld alatt történt, és két mesterséges földrengést idézett elő. Az első rengés, amelynek erősségét 5,3 és 6,3 között mérték a különböző földrengéstani intézetek, körülbelül 10 kilométerrel a felszín alatt indult el, a második pedig, amely a kínai intézet szerint 4,6-es erősségű volt, közvetlenül az első felett, a földfelszínről indult ki, nyolc perccel később - írta az MTI.
"A Paks II mikroszeizmikus hálózathoz tartozó kölesdi lyukszeizmográf állomás szeizmogramján jól látszik 02:55-kor egy kisebb horvátországi M 3.4 magnitúdójú földrengés. Az É-Koreában 03:30-kor végzett atomrobbantás hullámai pedig kb. 12 perc alatt tették meg a több ezer km-es távolságot és 03:42-kor érték el a mérőállomást" - írta a Foldrenges.hu.
A dél-koreai hadseregben riadót rendeltek el, és műveleti készültségbe helyezték a nukleáris válságokra reagálni hivatott egységet. Mun Dzse In dél-koreai elnök összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot. Észak-Korea legutóbb tavaly szeptemberben hajtott végre kísérleti atomrobbantást.
A napokban Vlagyimir Putyin arra figyelmeztetett, hogy Észak-Korea körül komoly konfliktus alakulhat ki. Mondta ezt nem sokkal azután, hogy Kim Dzsongun hadserege átlőtt egy rakétát Japán felett. Az ENSZ egyelőre nem igazán tud mit kezdeni az agresszívan fellépő diktatúrával szemben. Az USA egyelőre új vadászbombázó repülőgépeivel üzent az országnak.
Egy kisebb szünet után az augusztus 23-án kezdődött amerikai-dél-koreai hadgyakorlatra hivatkozva Kim Dzsongun Guam mellett már Hawaiit és a kontinentális Egyesült Államokat is újra megfenyegette. A dél-koreai elnök kizárta, hogy háborúra fusson ki a feszült helyzet, és a szankciókkal kierőszakolt tárgyalásokban látja a megoldást.
A legújabb szankciókat Kína miatt megérezheti Észak-Korea, de Peking megroppantani nem akarja a rezsimet, ami tisztában van ezzel. Egyelőre a diplomáciai enyhülés feltételei sem a leginkább adottak - írtuk nemrég az észak-koreai helyzetről szóló elemzésünkben.
A Guardian és más külföldi lapok is arról számolnak be, hogy a vasárnapi robbantás nagyon érzékeny pillanatban történt, ugyanis Kína miniszterelnöke néhány óra múlva nyitja meg a BRICS nemzetek találkozóját, ahol Brazília, Oroszország, India és a Dél-Afrikai Köztársaság vezetői fognak gazdasági kérdésekről egyeztetni.
Főleg azért beszédes az időpontválasztás, mert Kína többször felszólította már Észak-Koreát, hogy ne hajtson végre nukleáris teszteket. A mostani robbantás ezért Kim Dzsongun részéről a lehető legmagasabb fokú tiszteletlenség a kínai féllel szemben - írta a CNN szakértője.
A kínai külügyminisztérium közleményben felszólította Phenjant, hogy "hagyjon fel hibás cselekedeteivel, amelyek nem szolgálják érdekeit, és ne súlyosbítsa a helyzetet" - idézte az MTI.
Mun Dzse In dél-koreai elnök a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülése után "a lehető legszigorúbb büntetést" követelte Észak-Koreának, köztük diplomáciai lépéseket és újabb ENSZ-szankciókat, hogy "teljesen el tudják szigetelni" az országot.
Herbert McMaster, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója húsz percen át telefonon beszélt vasárnap dél-koreai hivatali partnerével - közölte a szöuli elnöki hivatal.
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök telefonon egyeztettek egymással, majd közös nyilatkozatban ítélték el phenjani nukleáris kísérletet. A két vezető Európai Uniós szankciók meghozatalát sürgette Észak-Korea ellen. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa és az Európai Unió részéről haladéktalan válaszra van szükség - hangsúlyozta a nyilatkozat.
Az Egyesült Államok elnöke Twitteren fejtette ki álláspontját az üggyel kapcsolatban. Trump az USA számára rendkívül ellenségesnek és veszélyesnek nevezte a phenjani nukleáris robbantást.
Az elnök annak a nézetnek adott hangot, hogy Észak-Korea magatartása fenyegetést jelent Kína számára is, de úgy vélekedett, hogy az Észak-Koreára való pekingi nyomásgyakorlás egyelőre kevés sikerrel járt. A megbékítés politikája Phenjannal szemben nem működik - írta.
(Borítókép: Kim Dzsongun a nukleáris fegyverekről tart tájékoztatást. Fotó: Reuters/KCNA)
