Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint ezúttal hat iráni személy, egy iráni cég és két ukrán vállalat ellen foganatosítanak büntetőintézkedéseket.

A Steve Mnuchin pénzügyminiszter által aláírt kommüniké szerint a szankciókkal sújtott irániak részt vettek az Egyesült Államok pénzügyi rendszere elleni számítógépes támadásokban, az iráni cég és a két, ukrajnai székhelyű vállalat pedig támogatja az iráni Forradalmi Gárda ballisztikusrakéta-programját.

Közleményében Steve Mnuchin leszögezte:

A pénzügyminisztérium továbbra is erőteljes intézkedéseket hoz Irán provokációi ellen, beleértve a szélsőségesek és a Szíriában folyó erőszakkampány támogatását, valamint az Egyesült Államok pénzügyi rendszerének destabilizálását célzó kibertámadásokat.

A szankciók ezúttal is az érintett magánszemélyek és vállalatok esetlegesen az Egyesült Államokban lévő vagyonának zárolását jelentik, egyúttal megtiltják amerikaiak üzleti kapcsolatait velük. A minisztérium leszögezte: szintén büntetőintézkedéssel sújtanak minden külföldi pénzintézetet, amely tranzakciókat bonyolít az érintettekkel, vagy bármi módon támogatja őket.

A világ most feszülten várhatja, mit is lép majd a szankciókra az az iráni vezetés, mely alig egy hónapja jelentette ki, hogy még egy szankciós intézkedés, és felmondják az Obama-kormányzat által véres verejtékkel nyélbe ütött atommegállapodást. A demokrata kormányzat úgy gondolta, hogy az alkuval sikerülhet lelassítani az iráni nukleáris fegyver kifejlesztését, és egyben megkezdődhet a síita teokrácia nemzetközi kapcsolatokba való reintegrációja is. Azonban a megállapodást Trump és a republikánus párt is egyaránt élesen elítélte - nem is beszélve Izraelről. Az alkuval szemben megfogalmazott kritikák részben jogosak, mert Irán látványosan fejleszti a ballisztikus hordozórakétáit, amellett pedig óriási erőkkel támogatja az Aszad-rezsimet a szíriai polgárháborúban - részben az Egyesült Államok által támogatott felkelőkkel szemben is. Izrael azt is sérelmezi - és joggal -, hogy Irán elkötelezett támogatója az ellene harcoló két terrorszervezetnek, a Gáza-övezetet uraló Hamasz-nak, illetve a Dél-Libanont ellenőrző Hezbollahnak.

Az Irán elleni szankciókat azonban már nem lehetne olyan könnyen visszaállítani. Egyfelől ugyanis Irán kitört a nemzetközi elzigeteltségéből, és  -részben a szíriai békefolyamat egyik főszereplőjeként - ha nem is baráti, de jó kapcsolatokat épített ki Oroszországgal, Törökországgal, és szintén jó a viszonya a szaúdi blokk által megbélyegzett Katarral is. Másfelől a 80 milliós Iránban 2015 óta sorban állnak a nemzetközi befektetők.

(MTI)