Tulajdonképp mondhatta a Fidesz, hogy az Európai Parlament a múlt héten megszavazta a betelepítési kvótát, függetlenül attól, hogy az EP formálisan nem erről szavazott. És függetlenül attól is, hogy a kormány pontosan tudja: valójában még messze van az EU attól, hogy abból tényleg jogszabály legyen.

„Nem is értem, ez miért volna kérdés” – reagált Szájer József a kérdésre, hogy megszavazta-e az EP a kötelező betelepítési kvótát. A Fidesz EP-képviselője szerint ez egyértelmű, hiszen az EP elé a teljes szöveget tették szavazásra, ebben volt az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) jelentése is, amely támogatja a betelepítési kvótát. „A csütörtöki szavazás megerősítette LIBE jelentését, a parlamentnek innentől kezdve ez lesz az álláspontja, tehát ezzel a tartalommal szeretné elfogadtatni a jogszabályt.”

Erről azonban az EP önmagában nem dönthet, ahhoz az Európa Unió Tanácsának, vagyis az uniós kormányoknak a jóváhagyása is kell, de a megszavazott határozatból kiderült az EP álláspontja. Szájer szerint ez a lényeg, még akkor is, ha a voksolás valójában egy folyamat kezdetéről szólt, elvégre az EP arról döntött, hogy indulhat a tárgyalás a kvótákról a kormányokkal.

Ez azt jelenti, hogy az Európai Parlament kiválaszt egy küldöttséget, az uniós kormányok illetékes miniszterei is küldenek egyet, és ők a következő hetekben összeülnek, és elkezdenek beszélgetni, hogy miként nézzen ki az új menekültfogadási rendszer. A szavazás jegyzőkönyvében ez úgy szerepel, hogy „intézményközi tárgyalások megnyitására vonatkozó határozatot” hozott a parlament.

„Igen, mi az hogy, nagyon is” – válaszolt Szájerhez hasonló egyértelműséggel Deutsch Tamás. 

„Minden alkalommal, amikor ilyen 'intézményközi tárgyalások' kezdődnek, a parlament meghatározza, elfogadja álláspontját. Nem csak 'úgy' tárgyalnak, tárgyalgatnak az uniós intézmények és jelen esetben a parlament által elfogadott, megszavazott álláspont a kötelező kvóta. Ezért 'igen' a válaszom” – mondta a Fidesz EP-képviselője.

Az EP Soros uszályában?

„Engem kritizálnak, hogy ezzel a tartalommal nem értek egyet” – mondta Szájer azzal kapcsolatban, hogy a Fideszt magába foglaló Néppárt frakciója is a kötelező betelepítési kvótát támogató LIBE-jelentést tartalmazó határozat mellett szavazott.

Márpedig ez egybevág azzal a tervvel, „amit Soros György letett az asztalra 2015 szeptemberében és amit saját szavaival is elmondott később az EP-ben” – vélte a politikus.

Annak, hogy az EU-ban akár a néppártiak is támogatják ezt, sokféle magyarázat van. Az olaszok és a németek „akik nyilván nem fogják beismerni, hogy hibáztak” a befogadással, azért állnak ki a a felső korlát nélküli, elosztást előíró betelepítési kvóta mellett, mert ezzel legalább megnyugtathatják a választóikat, hogy terheket vesznek le róluk – magyarázta Szájer.

A terv megállításában a politikus több reményt fűz az Európai Unió Tanácsához. Itt egyelőre a soros elnöki tisztet betöltő Észtország állásfoglalását várják, ezután ott is megtárgyalják a kérdést. Korábban a szlovák elnökség idején Pozsony is megfogalmazta álláspontját, amely egybecsengve a budapesti véleménnyel azt hangsúlyozta, hogy „a szolidaritás nem csak a menekültbefogadáson keresztül nyilvánulhat meg.”

Ha a tanácsban szavazásig jut a kérdés, akkor a tagországok ott ülő belügyminiszterei nem csak konszenzussal dönthetnek, itt ugyanis csak bizonyos kérdésekben van vétójog, ebben az esetben azonban súlyozott szavazással döntenek, tehát szövetségesek kellenek, hogy a blokkoláshoz elég kisebbség meglegyen.

2015-ben az átmeneti ideiglenes kvótáról szóló szavazáson ez a blokkoló kisebbség nem volt meg – akkor csak Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia szavazott ellene –, most azonban Lengyelországgal már meglehet – vélte Szájer. „Az álláspontok a tanácson belül távol vannak egymástól, sok ország megszavazta a 2015-öst, de nem hajtotta végre, nagy rajtuk a nyomás választóik részéről, hogy ne szavazzák meg a mostanit. De nagy a nyomás Olaszország és Németország részéről, hogy mégis fogadják el.”

Szájer szerint a minden oldalról érkező nyomásgyakorlás fázisában vagyunk most, ebből Magyarország a maga részéről a Soros tervről szóló nemzeti konzultációval veszi ki a részét annak érdekében, hogy az EU előtt és a betelepítési kvóta ellenében a magyar kormány számára potenciális szövetségeseket jelentő országok előtt felmutassa a kvóták elutasításának magas társadalmi támogatottságát.

Szerettük volna megtudni Gaál Kinga és Járóka Lívia fideszes EP-képviselők véleményét is, de nem sikerült őket elérni.