Egy, a beharangozója szerint Donald Trump elnökségének belső köreibe betekintést engedő új könyvben szereplő állítások már a megjelenése előtt akkora vihart kavartak az amerikai médiában, hogy azt is háttérbe szorították: az elnök nem sokkal előtte még Kim Dzsongun észak-koreai vezetőnek üzente meg, hogy márpedig az ő piros gombja a nagyobb.
A Fire and Fury: Inside the Trump White House című könyv majd csak a jövő héten jelenik meg, és először Trump volt főstratégájának, Steve Bannonnak az elnök körüli embereket ekéző, és éppen zajló ügyeket kommentáló állítólagos nyilatkozatai terjedtek el, de azóta már számos további részletet lehoztak amerikai és brit lapok.
Trump keményen kiosztotta a kegyvesztetté vált Bannont, akivel szemben jogi eljárást is kilátásba helyezett a Fehér Ház, ami szerint valótlan állítások vannak a szerző szerint több mint 200 bennfentes interjú alapján készült könyvben.
Az amerikai médiában is több helyen felmerültek egyes részekkel szemben kételyek, a Washinton Post szerint pedig nem kevés hihetetlen elem van benne.
A könyvet a 64 éves Michael Wolff amerikai újságíró írta, aki állítása szerint nemcsak magához az elnökhöz, de főtanácsadókhoz és más fehér házi dolgozókhoz is rendszeresen bejutott. A könyvből először részleteket közlő New York Magazine szerint Wolff a Trump-kormányzat politikai tapasztalatlanságát kihasználva került olyan helyzetbe, hogy sok mindenbe belelásson, miközben nem kellett semmilyen formában megígérnie, hogyan számol majd be a látottakról, hallottakról.
A legnagyobb vihart az a részlet kavarta, amiben Bannon hazafiatlannak és hazaárulónak nevezte azt a 2016. júniusi találkozót a New York-i Trump Towerben, amin Paul Manafort akkori kampányfőnök, Jared Kushner, Trump veje és fontos tanácsadója, illetve Donald Trump Jr., Trump legidősebb fia vettek részt annak reményében, hogy egy orosz ügyvédnőtől Hillary Clintonra terhelő dokumentumokat szerezhetnek. Az akkoriban egyébként még nem a kampánycsapattal dolgozó Bannon a könyv szerint nemcsak azért bírálta a résztvevőket, mert belementek a kétes találkozóba, hanem azért is, mert nem vittek magukkal ügyvédet. Azt is elfogadhatatlannak nevezte, hogy nem értesítették az egészről azonnal az FBI-t.
Bannon szerint az orosz beavatkozásról szóló különleges ügyészi vizsgálat sokkal súlyosabb, mint azt sokan gondolják, az egész ügy kulcsának pedig a pénzmosást tartja, amivel több Trumphoz közel álló embert is megfoghatnak. Bannon szerint Robert Mueller különleges ügyész egyik célja, hogy találjanak valamit a Donald Trump Jr.-hoz és Jared Kushnerhez hasonló kulcsfigurák körül, amiken keresztül rá lehet bírni őket arra, hogy alkut kössenek. A helyzetet állítólag ahhoz hasonlította, mintha Trumpék a tengerparton ülnének,
Ezekkel a nyilatkozatokkal Bannon szembement Trump és a Fehér Ház eddigi törekvéseivel, hogy a 2016-os találkozót lényegtelennek, a különleges ügyész vizsgálatát pedig boszorkányüldözésnek, és a demokraták által felfújt ügynek állítsák be. Trump egyébként a New York Timesnak adott újévi interjújában is tizenhatszor állította, hogy nem történt semmilyen összejátszás a kampány alatt az oroszokkal.
Bannon a kampány alatt Breitbart nevű alt-rightos oldalával sokat tett Trump választási sikeréért, és fehér házi főstratégaként is a kultúrharcát próbálta folytatni. Azonban szembekerült Trump más tanácsadóival, főként Kushnerrel, végül pedig tavaly augusztusban – egyébként pont egy odamondós interjú után – távoznia kellett a Fehér Házból.
Azonban azt állította, hogy nem ábrándult ki Trumpból, ellenben háborút hirdetett a republikánus elit azon tagjai ellen, akik nem támogatják azt a programot, amivel Trumpot megválasztották. Ez többek között abban nyilvánult meg, hogy az establishmenttel szemben előkerülő jelölteket támogatott az eddigi időközi választásokon, és pontosan erre készül a nagyon fontos novemberi félidős választások előtt is.
Trump elég indulatosan reagált volt főstratégájának a könyvből kiderülő nyilatkozataira. Azt mondta, Bannonnak semmi köze sincs sem hozzá, sem az elnökségéhez, és
amikor Bannont kirúgtam, nemcsak az állását vesztette el, hanem az eszét is.
Trump ügyvédei csütörtökön hivatalos levelet küldtek Bannonnek, amiben azt állították, hogy ha ilyeneket nyilatkozott, akkor a volt főstratéga megsértette a titoktartási megállapodását, amikor bizalmas információkat árult el Trumpról és a családjáról, bizonyos esetekben pedig becsmérlő, és rágalommal felérő kijelentéseket tett. A CNN-nek egy fehér házi forrás egyébként azt mondta, hogy Bannon az elnök szemében átlépett egy határt, amikor Trump családját bírálta.
Sarah Huckabee-Sanders fehér házi szóvivő „kitalált bulvár szemétnek" minősítette a könyvet, ami szerinte tele van hazug, vagy félrevezető beszámolókkal olyan emberektől, akik valójában nem bejáratosak a Fehér Házba, vagy semmilyen valódi befolyásuk sincs.
Bannon egyelőre senkivel nem akart belemenni további csatározásokba, szerda este a rádióműsorában reagálva azt mondta Trumpról, hogy nagyszerű ember, akit továbbra is folyamatosan támogat. A Breitbart News brit szerkesztője még annyit tett hozzá, hogy Wolff interjúit kiragadhatták a környezetükből.
Azt egyelőre nem tudni, merre tart majd a Trump–Bannon-viszony, de egyáltalán nem csak a Breitbart-vezérnek tulajdonítva hangzanak el bombasztikus állítások a könyvben. Az idézettek közül többen tagadják, hogy bármi hasonlót mondtak volna. A különböző kiszivárgott részletek szerint Wolff többek között ezekről írt:
A könyvet író Michael Wolff szakterülete a média, illetve az amerikai döntéshozókat a színfalak mögött bemutató írások. Cikkei olyan lapokban jelentek meg, mint a New York Magazine, a Vanity Fair, a GQ, vagy a Hollywood Reporter, de Wolff többször járt a CNN műsoraiban is, ahol kritizálta azt, ahogyan a liberális média beszámol az elnökről. Legsikeresebb könyve 2008-ban jelent meg Rupert Murdochról, a 21st Century Fox tulajdonosáról, amiben bemutatta a Fox News sikertörténetét.
Bár több díjat is kapott, munkáit soha nem övezte egyöntetű megbecsülés, újságírók többször bírálták, azt állítva, hogy az események kiszínezett változatát írja meg a valóság helyett. Az is előfordult, hogy az írásban szereplő emberek azzal vádolták, hogy olyan idézeteket tulajdonít nekik, amik nem hangoztak el.
Wolff állítása szerint különleges hozzáférést kapott ahhoz, hogy dokumentálja Trump első elnöki évét. Először arról lehetett olvasni, hogy ez az egész nem valósulhatott volna meg Trump és a stábja hozzájárulása nélkül, hiszen a lényege pont az volt, hogy rendszeresen bejárhatott a Fehér Ház azon részeibe, ahova egyébként csak a kormány munkatársai juthatnak be. Wolff nagy szerencséje az lehetett, hogy a 2016-ban Trumppal készített interjúja, illetve a címlap, amivel megjelent, elnyerte az elnök tetszését, így kérését nem söpörték le rögtön az asztalról.
A Hollywood Reporterben megjelent cikkében Wolff többek között azt írta, hogy amikor elővezette a könyv ötletét Trumpnak, akkor az elnök először azt hitte, hogy munkát akar a Fehér Házban. Csak némi magyarázkodás után értette meg, hogy bejárna a Fehér Házba és dokumentálná azt, ami ott történik, majd ezt megírná egy könyvben. Egyes források szerint Trump biztatta a kollégáit, hogy segítsenek Wolff könyvének elkészítésében. Az újságíró szerint mindig is New York-i volt és a könyv kedvéért sem költözött a fővárosba, hanem hetente járt be a Fehér Házba, hogy különböző vezető beosztású emberekkel találkozzon, illetve csak simán bent legyen az épületben és figyelje, hogy mi történik.
Az Independent szerint a bevezetőjében azonban maga Wolff is lényegében már előre kételyeket ébresztett a könyv több későbbi állításával szemben, amikor azt írta, hogy több általa meghallgatott forrás egymásnak mondott ellent, beszámolók pedig egyszerűen nem voltak igazak. Azt írta, hogy bizonyos esetekben hagyta, hogy a szereplők felkínálják a saját verziójukat, és az olvasóra bízta a döntést. Máskor pedig egymást igazoló beszámolók, vagy megbízhatónak tartott források alapján döntött valamelyik verzió mellett.
A bírálói szerint az eddig elérhető részletek alapján inkább egy jó történetet akar elmesélni, és nem mindig tartja magát fontos újságírói elvekhez. Gyakran azt sem lehet eldönteni, hogy bizonyos idézeteket konkrétan neki mondtak, vagy Wolff csak hallotta és rögzítette azokat, esetleg képes volt emlékezetből leírni ezeket a mondatokat. Közben viszont pont ezek a részletek és idézetek azok, amik a könyvet egyedivé teszik, ugyanis azt, hogy káosz volt a színfalak mögött, nem Wolff az első, aki megírta és nem is túl meglepő azok után, hogy Trump legközelebbi köre a családtagjain kívül teljesen lecserélődött kevesebb, mint egy év alatt.
Az Axios szerint Wolff azt állítja, hogy rendelkezik hangfelvételekkel is azért, hogy az igazát bebizonyítsa. Trump viszont megnyerte magának azt a Charles Harder nevű ügyvédet is, akinek sikerült a Gawker médiabirodalmat is ledöntenie. A Fehér Ház megpróbálja a könyv keddi megjelenését is megakadályozni, habár az amerikai lapok szerint a kiadót ez nem fogja eltántorítani, miután a Bannon-botrány után a könyv első helyre ugrott az Amazon toplistáján.
(Borítókép: Donald Trump Vlagyimir Putyin orosz elnökkel beszél telefonon 2017 január 28-án. Tőle jobbra: Reince Priebus akkori kabinetfőnök, Mike Pence alelnök, és Steve Bannon, Trump akkor főstratégája - fotó: Drew Angerer / Getty Images Hungary)