Pénteken látogat el másodszor Angela Merkel  az amerikai elnökhöz Washingtonba, a megbeszélés középpontjában az acélra és az alumíniumra kivetett amerikai védővámok ügye és a iráni atomprogramról kötött nemzetközi egyezmény jövője áll majd. Kérdés, hogy a szabadkereskedelmet és az iráni egyezményt pártoló német kancellár megtalálja-e a hangot a protekcionista, Irán ellen szankciókat tervező Donald Trumppal, aki legutóbb zavarba ejtően barátságos fogadtatásban részesítette a francia elnököt, Emmanuel Macront. 

Az egynapos látogatáson a szíriai polgárháború, a kelet-ukrajnai helyzet és a két Korea közötti viszony rendezésének lehetőségeiről is tárgyal majd a német kancellár az amerikai elnökkel a Fehér Házban – írta az MTI.

Merkel először tavaly március 17-én járt Trumpnál, akivel sokkal kevésbé szívélyes a viszonya, mint az előző amerikai elnökkel, Barack Obamával. Az első Merkel-Trump találkozó nem is volt zökkenőmentes – tapintatlanul kihagyta az elnök a kézfogást a kancellárral, akinek konvoja is várakozásra kényszerült a Fehér Ház közelében, mert Trump nem készült fel időben a vendég fogadására.

 Merkel rövid, 150 percesnek ígért találkozójával a francia elnök szerdán véget ért amerikai útja három napos volt és az informális gesztusok alapján Macron és Trump nagyon egymásra talált. Igaz, valójában sok közös is van az amerikai és a francia elnökben, elvégre mindketten hajlamosak a populizmusra – jegyezte meg a BBC szerint a német sajtó.

Ennek ellenére nem valószínű, hogy valamiféle versengés alakulna ki Berlin és Párizs között Washington kegyeiért. Az EU két vezető tagállama a találkozókról előzetesen egyeztetett, ezért, ha stílusbeli különbségek akadnak is, a tartalom tekintetében mindketten azonos állásponton vannak, ellenezve az amerikai protekcionizmust és az Iránnal szembeni esetleges amerikai szankciókat.

Berlin nem számít arra, hogy a találkozó révén az EU-nak sikerült kedvező megállapodást kialkudnia a Trump-kormánnyal az acélra és az alumíniumra kivetett védővámról, és ezért a május 1-jéig érvényes átmeneti felmentés után az EU-s termelőknek is fizetniük kell majd az amerikai exportért.

Az iráni atomprogramról kötött megállapodás ügyében is vitákra lehet számítani, ezt jelzi, hogy Donald Trump az egyezmény felmondását fontolgatja, a Merkel-kormány viszont teljes körű végrehajtását szorgalmazza.

Minden bizonnyal szóba kerül az Északi Áramlat-2 gázvezeték terve, amelyen keresztül Oroszország Ukrajna és Lengyelország megkerülésével közvetlenül Németországba juttatna földgázt, növelve ezzel a megkerült országok által eddig is vitatott Északi Áramlat kapacitását. (Ráadásul miközben Berlin a vezetékek bővítése mellett van, ellenezte a hasonló céllal tervezett Déli Áramlatot, amely a Balkán felől Magyarország érintésével haladt volna Ausztriáig és Olaszországig.)

A német várakozások szerint Trump szót ejt arról, hogy Németország GDP-je két százalékával járuljon hozzá a NATO működtetéséhez, és a németek kereskedelmi többletéről, amely Trump szerint többek között az amerikai autóiparnak okoz kárt.