2008-as felfüggesztése, 2014-es, meghatározatlan időre szóló befagyasztása után újra működésbe léphet a NATO-Oroszország Tanács. A lehetőségről a Ria Novosztyinak nyilatkozott Alekszandr Grusko, aki 2012-ig orosz külügyminiszter-helyettes volt, idén januárig pedig a nem működő tanácsban Oroszország hivatalos képviselője volt.

A szűkszavú nyilatkozatból nem derült ki, mire alapozza a bejelentést, de minden bizonnyal kapcsolatban áll a szíriai helyzettel és az iráni atomegyezmény amerikai felmondásával. Utóbbi kiváltotta a NATO európai tagjainak nemtetszését is.

 Mindkettő alapvető érdeke Moszkvának. Az olajár-emelkedés már évek óta nem látott tempóban indult meg, jelenleg 76 dollár felett a Brent olaj hordónkénti ára. A NATO-Oroszország Tanács újraélesztésének pedig már korábban is voltak jelei, tavaly már találkozott az orosz vezérkari főnök, Valerij Geraszimov a török vezérkari főnökkel, Hulusi Akarral és az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével, Joseph Dunford tábornokkal.

Csütörtökön, az orosz külügyminiszter német kollégájával, Heiko Maasszal találkozik. Szergej Lavrov szerdán közölte: Moszkva továbbra is tartja magát a 2015-ben kötött – az ENSZ biztonsági Tanácsának állandó tagjai valamint Németország és Irán által aláírt – egyezményhez, amely értelmében Irán lemond gyaníthatóan katonai célú atomprogramjáról, cserében az országot sújtó szankciók feloldásáért.

A NATO-Oroszország tanács 2002-ben jött létre, hat éven át a legfontosabb koordinációs fóruma volt a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemnek és a két fél hadgyakorlatokkal kapcsolatos egyeztetéseinek. Nagy törést a dél-oszétiai grúz-orosz fegyveres konfliktus hozott 2008-ban, majd az Ukrajnához tartozó Krím orosz annexiója 2014-ben, amely után – a fenti, tapogatózó újabb találkozókat és a 2010-ben Afganisztán ügyében létrehozott bizottságot nem számítva – a testület lényegében nem működik.