Tavaly júliusban lépett szintet Trump kampányának esetleges oroszországi kötődéseinek ügye azzal, hogy az amerikai elnök egyik fia nyilvánosságra hozta egy 2016-os levelezését, amiből kiderült, azzal a reménnyel ment el egy találkozóra, hogy ott terhelő információkat kaphat a demokrata Hillary Clintonról, amit az emailekben egyértelműen az orosz vezetés irányából ígértek.

A botrány kirobbanása óta rengeteg kongresszusi meghallgatás zajlott le az ügyben, elsősorban azért, mert az ügy kulcsszerepet játszik Robert Mueller különleges ügyész nyomozásában, melynek célja annak kiderítése, hogy volt-e bármiféle kapcsolat Trump elnöki kampánya és az oroszok között, most pedig új megvilágításba kerülhet az egész, szerdán napvilágot látott ugyanis 2500 oldalnyi anyag a meghallgatásokról – írja a Washington Post.

Ami eddig kiderült

A lap hét fontos megállapítást tett a dokumentumok alapján, ezek tételesen a következők:

1. Ifj. Donald Trump nagyon szeretett volna olyan információhoz jutni, amivel be lehet sározni Hillary Clintont.
2. Donald Trump személyesen befolyásolhatta a félrevezető információk terjesztését a találkozóval kapcsolatban.
3. A legidősebb Trump fiú nem emlékszik arra, hogy egy privát számra intézett kulcsfontosságú hívással az apját hívta-e
4. A találkozót leszervező Rob Goldstone megerősítette, hogy Natalija Veszelnyickaját, a találkozó másik főszereplőjét úgy mutatták be neki, mint aki jó kapcsolatokkal rendelkezik az orosz felső vezetés körében.
5. A találkozó minden szereplője alátámasztotta, hogy semmilyen értékelhető információ nem cserélt gazdát.
6. Goldstone már a botrány kirobbanása előtt levelet írt Emin Agalarovnak, akinek kérésére a találkozót leszervezték, hogy elmondja, borzasztó ötlet volt az egész.
7. Végezetül napvilágot láttak Paul Manafortnak, Trump korábbi kampánymenedzserének a jegyzetei a találkozóról.

De mit jelent mindez?

A fentiek nagy részét eddig is lehetett legalább sejteni, de ettől függetlenül is elég érdekes az egész. Az első ponttal kapcsolatban például eddig is tudni lehetett, hogy Goldstone azt állította, hogy Clinton és a Demokrata Párt Oroszországgal kötött finanszírozási ügyleteiről kaphatnak Trumpék értékes információt.

A nyilvánosságra hozott dokumentumokból ugyanakkor bizonyosságot nyert az, hogy Ifj. Donald Trump erre gondolt, mikor azt írta Goldstone-nak, hogy imádja a hallottakat, a kongresszusnak ezzel kapcsolatban azt mondta:

Nem éreztem úgy, hogy probléma lenne az, hogy meghallgatok valakit, aki információval rendelkezik az egyik elnökjelölt alkalmasságával és személyiségével kapcsolatban.

Ez elsősorban azért fontos, mert egyértelműen látszik belőle, hogy a legidősebb Trump fiú azért ment el a találkozóra, mert a jelek szerint az oroszok által adott információt akart szerezni a politikai ellenfeléről, ráadásul a találkozó többi résztvevője azt is elmondta, Trump Jr. láthatóan szeretett volna valami szaftos infót kapni Clintonról.

A második pont is érdekes, az ugyanis már tavaly augusztusban felmerült, hogy Trump diktálhatta a fiának, hogy mit mondjon a sajtónak a kampány alatti titkos orosz találkozóról. A Fehér Ház ezt határozottan cáfolta, Ifj. Donald Trump meghallgatásából viszont az derült ki, hogy ha Trump közvetlenül nem is szólt bele az ügybe, a Fehér Ház akkori kommunikációs igazgatóján, Hope Hicksen keresztül befolyásolhatta a kommunikációt.

Az sem elhanyagolható, hogy Trump Jr. állítása szerint nem emlékszik arra, hogy kit hívott fel Emin Agalarovval való beszélgetése után, ugyanis a szám privát volt, így más módon nem lehet kideríteni, ki volt a hívott fél. Joggal feltételezhető ugyanakkor, hogy apját hívta fel, amit alátámaszt Corey Lewandowskinak, Trump korábbi kampánymenedzserének a vallomása is, mely szerint az elnök egy privát számot használ a lakásán.

Ez azért különösen fontos, mert ha tényleg az elnököt hívta fel az ifjabb Trump, annak sok más oka nem lehetett, mint hogy beszámoljon neki a találkozóról, ez pedig komoly problémákat vetne fel, Trump Jr. ugyanis korábban tagadta, hogy apja tudott a találkozóról.

A többi pont közül bővebben talán csak az utolsót érdemes kifejteni, azt ugyanis eddig is tudtuk, hogy Manafort jegyzetelt, most azonban már azt is tudni, hogy mit, ez ebben a dokumentumban [pdf] érhető el. Egyelőre ez persze nem sokat jelent, de az biztos, hogy több név utal a Magnyitszkij törvényre, ami nagyban hozzájárult az orosz-amerikai kapcsolatok romlásához.

(Borítókép:  Win McNamee / Getty Images Hungary)