Csaknem két héttel azután, hogy Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat az iráni atommegállapodásból, végre kiderült pár részlet, hogyan is képzeli el a folytatást az amerikai kormányzat. Mike Pompeo nemrég hivatalba lépett amerikai külügyminiszter ugyanis a befolyásos republikánus think-tank, a Heritage Alapítvány hétfői rendezvényén mondott beszédében elárult néhány részletet, hogyan is szeretné alakítani az iráni-amerikai kapcsolatok jövőjét a Trump-kormányzat. Amerikát egyébként szinte mindenki azzal vádolta, hogy úgy lépett ki egy szűkebb vállalásokkal működő, de működő egyezményből, hogy közben nem terjesztett elő egy B-tervet.

Pompeo egyszerre fogalmazott meg komoly fenyegetéseket, egyszerre pedig valóban csábító ígéreteket az Iszlám Állam bukását követően a Közel-Kelet – amerikai/izraeli/szaúdi szempontból legalábbis – főmumusává vált síita teokrácia számára.

Az amerikai követeléseket 12 pontban vezette elő, ezek lényege:

• Irán hagyjon fel "rosszindulatú magatartásával"
• hagyjon fel az urándúsítással, és biztosítson korlátlan ellenőrzési lehetőségeket a nemzetközi szervezeteknek (ez volt egyébként a Trump által felmondott megállapodás lényege is)
• Vonuljon ki külpolitikai expanziója két fő színteréről, Szíriából és Jemenből (ez utóbbi országban egyébként befolyása igen közvetett)
• Ismerje el a 2015-ös atomalku "valódi céljait"
• állítsa le a nukleáris töltetek hordozására is alkalmas ballisztikus rakéták kifejlesztését
• bocsássa szabadon az összes amerikai foglyát, valamint az összes, USA-val szövetséges állam polgárát

Bár ezen követelések teljesítése azt jelentené, hogy Irán teljesen átrendezi, külpolitikai prioritásait, és regionális ellenségei javára lemond stratégiai céljainak többségéről, Pompeo leszögezte, hogy ezek a követelések "nem ésszerűtlenek".

A követeléseket az amerikai kormányzat egy új szerződésbe foglalná, mely abban is különbözne az Obama-kormányzat által tető alá hozott, az összes globális nagyhatalom által támogatott szerződéstől, hogy bírná a Kongresszus mindkét házának támogatását (Obama a republikánus törvényhozási többséggel szemben kötötte meg az egyezményt, melyet csak a mindenkori elnök vétója tartott életben – egészen 2018-ig). A Kongresszus elutasítása egyébként a nemzetközi jog szemszögéből nem gyengítette a szerződést.

Pompeo elmondta, hogy a megegyezés ösztönzésére az USA

Ahogyan fogalmazott: a büntetőintézkedések teljes körű életbe léptetése után Iránnak még a gazdaság életben tartása is valóságos küzdelem lesz. Ráadásul Pompeo Irán pénzügyi-kereskedelmi partnereit is megfenyegette azzal, hogy a szankciók ellenére gazdasági kapcsolatokat fenntartó feleket "elszámoltatják". Azonban ezek a közvetett "elszámoltatások" súlyosan sértik egy sor amerikai szövetséges gazdasági érdekeit (2015 óta például egy sor európai befektetés született, melyben olyan óriások érdekeltek, mint a Total, a Siemens vagy az Airbus)

másfelől viszont Pompeo – hasonlóan főnöke Észak-Koreával szemben alkalmazott "korbács és méz" politikájához – a fenyegetések mellett roppant csábító ösztönzőket is felvillantott arra az esetre, ha ez az új megállapodás "megelégedéssel tölti el a Trump-kormányzatot". Ebben az esetben ugyanis az USA kész

• az összes gazdasági szankció eltörlésére,
• a diplomáciai- és kereskedelmi kapcsolatok teljes helyreállítására,
• a "fejlett technológiákhoz való hozzáférés" megkönnyítésére,
• sőt, még az iráni gazdaság modernizációjának támogatására, és az ország "globális pénzügyi rendszerbe való visszatagozódására" is.

Frissítés: Irán kapásból nemet mondott a követelésekre

Pompeo 12 pontjára több vezető iráni tisztségviselő is reagált, méghozzá kategorikus elutasítással. Haszan Róháni iráni elnök például azt nyilatkozta:

Ki vagy te, hogy Irán és a világ helyett döntesz? A mai világ, amelyben az országok függetlenek, már nem fogadja el, hogy az Egyesült Államok döntsön helyette, (...) ezek az idők elmúltak, (...) folytatni fogjuk utunkat népünk támogatásával.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter pedig Twitter-üzenetben úgy értékelte az amerikai csomagot, hogy

A csalárd amerikai diplomácia szerinte pusztán a régi megszokásokhoz tér vissza: korrupt különérdekek diktálta téveszmék és kudarcot vallott politikák rabjaként ugyanazokat a rossz döntéseket ismétli meg, s ezért ugyanazokat a káros eredményeket fogja learatni. Irán mindeközben partnereivel az Egyesült Államok nélküli JCPOA [ez az atommegállapodásra használt angol mozaikszó - TG] megoldásokon fog dolgozni.

(MTI, Washington Post)