Donald Trump amerikai elnök már jó ideje hadakozik az FBI-al, az elmúlt héten viszont teljes sebességre kapcsolt, hogy lejárassa a kampánya ügyében nyomozó hatóságot. Trump a kormánya és a Fox News fura kommunikációs szövetségét teljesen kihasználva igyekszik elérni, hogy ha az FBI nyomozói találnának is arra bizonyítékot, hogy a kampánya összejátszott az orosz kormánnyal Hillary Clinton és a Demokrata párt meghekkelésére, addigra az amerikai közvéleményben annyira meginogjon a világhírű nyomozó hatóság tekintélye, hogy az egész vádaskodást le lehessen söpörni valami közepesen átsült összeesküvés-elmélettel. Viszont az FBI közben már saját magát is elkezdte lejáratni és a szervezet története sem igazán makulátlan. A Trump-FBI háborúban egyelőre, úgy tűnik, az elnök áll nyerésre.
Donald Trump bár megkérdőjelezhetően ügyes üzletember és nem túl felkészült elnök, mindenképpen nagyon ügyes sales-es, aki már nagyon sok mindent próbált eladni az amerikai népnek, onnantól kezdve, hogy soha nem voltak annyian elnöki beavatáson, mint az övén (nyilván voltak, elég szellős volt a nézőszám), odáig, hogy soha senki nem csökkentette még annyira az amerikai adókat, mint ő (sokan sokkal jobban vágták az adókat). Most viszont egy olyan dolgot igyekszik eladni éppen az amerikai népnek, amin az elnöksége múlhat:
Azt igyekszik elültetni a fejekben, hogy az FBI egy kémet épített be a kampánycsapatába még 2016-ban.
Trump, a branding nagy szakértője, el is nevezte a “botrányt”, amelynek a spygate, vagyis kémgate nevet adta, és ezt próbálja nyomatni a Twitteren, a sajtótájékoztatóin, ahogy ezt terjesztik a nevében nyilatkozók, és igyekeznek a Watergate-ügy óta legnagyobb politikai botrányként eladni azt.
Mindez része annak a hónapok óta tartó kampánynak, hogy Trump, ha már le nem nagyon tudja állítani az orosz kapcsolatokat vizsgáló különleges ügyészt, Robert Muellert és az alá dolgozó FBI ügynököket (mert az azért mégis nagyon ciki lenne), legalább igyekezzen úgy beállítani a nyomozást, mint egy teljesen alaptalan, politikailag motivált “boszorkányüldözést”. Ennek részeként Trump és csapata már megfuttatott olyan leveleket a médiában, amelyben a nyomozásban részt vevő FBI ügynökök őt lehülyézik, bizonyítandó, hogy mennyire elfogultak, és Muellert, az FBI korábbi vezetőjét is igyekszik valahogy részrehajló politikai kinevezettnek beállítani, akit az igazság helyett valami fajta politikai bosszú motivál, és aki egy nagyobb, Trump-ellenes összeesküvés része.
Trumpnak van is miért aggódnia, mert a Muellerék már több, hozzá nagyon közel álló ember ellen eljárást indítottak, köztük a Trump kampányát egy ideig vezető, a korábban az oroszbarát Viktor Janukovics ukrán elnököt segítő Paul Manafort ellen, legutóbb pedig Trump ügyvédjének, Michael Cohennek a lakását és irodáját kutatták át az FBI nyomozói.
Trump legújabb FBI-ellenes támadása röviden arról szól, hogy az FBI még az elnökválasztási kampány alatt, vagyis Obama elnöksége idején a szövetségi nyomozóiroda egy kémet épített be Trump kampánycsapatába, hogy az így nyert információkkal Hillary Clinton kampányát segítsék. Trump szándékosan igyekszik kémügyként bevésni ezt az egészet az agyakba, mert az elég rosszul hangzik ahhoz, hogy ellenszenvet ébresszen az FBI és a Trump előtti kormányzat iránt, éppen ezért naponta többször is beleszövi ezt a szót a Twitter bejegyzéseibe. Pedig kémről nincs igazán szó a történetben. Ahogy minden összeesküvés-elméletnek, így ennek is van némi valóságalapja, a New York Times hozta le ugyanis pár hete, hogy
az FBI-nak volt egy informátora, aki fölvette a kapcsolatot Trump kampánycsapatának tanácsadóival, akikről fölmerült, hogy beszervezhették őket az oroszok.
Az FBI informátora Londonban találkozott Trump "gyanús embereivel", például George Papadopoulos ügyvéd-tanácsadóval és az olajiparból Trump csapatába érkező Carter Page-dzsel, majd erről jelentett a nyomozóknak. Az FBI és a liberális amerikai sajtó tálalásában minderre azért volt szükség, hogy az FBI megvédje a republikánus elnökjelöltet az orosz befolyástól. Ezt állította az a republikánus képviselő, Trey Gowdy is, aki a múlt héten betekintést kapott az FBI titkos dokumentumaiba, és aki ezután végignyilatkozta az amerikai hírtévéket.
Gowdy azt mondta, hogy az FBI pontosan azt tette ebben az ügyben, amit az amerikai polgárok elvárnának egy kémelhárítást is végző szervezettől, az FBI célpontja pedig Oroszország volt, nem Donald Trump. Gowdy szerint az FBI munkájával Trumpnak is elégedettnek kellene lennie, mert korábban pont Trump mondta azt az FBI akkori vezetőjének, James Comeynak, hogy nyomozzák ki, voltak-e orosz ügynökök a kampánycsapatában. Comeyt persze Trump később kirúgta, Gowdy pedig politikai értelemben elég könnyen beszél, ugyanis már bejelentette, hogy nem indul a következő választáson, nem akar tovább képviselő lenni.
Hogy ki az informátor, azt az FBI nem volt hajlandó kiadni, Glen Greenwald újságíró szerint viszont Stefan Halper lehetett az, a Cambridge-i egyetem nyugalmazott amerikai professzora. Halpernek mondjuk van tapasztalata a politikailag motivált kémkedésben, mert 1980-ban a CIA ügynökeként az akkor még csak elnökjelölt Ronald Reagannek kémkedett az akkori elnök, Jimmy Carter kampányában. Akárhogy is, annak, ahogy Trump előadja a történetet, nincs túl sok köze a valósághoz, és ezt valószínűleg ő és a csapata is tudja. Rudy Giuliani a CNN-en kerek-perec el is mondta, hogy
azért nyomatják a legújabb összeesküvést, hogy aláássák Robert Mueller és az FBI tekintélyét a választókban,
hogy ha egyszer arra kerülne a sor, hogy Trump ellen bizalmatlansági eljárást kellene kezdeményezni, majd a választók nyomást gyakoroljanak a képviselőikre, hogy ne szavazzák meg Trump kirúgását. Ehhez pedig, úgy tűnik, az explicit félrevezetéstől sem riadnak vissza Trumpék.
Bár Trump összeesküvés-elméletének a nagy része valószínűleg hazugság, az FBI-tól a története során nem állt olyan messze a politikai lejáratás. A szervezet, amelyet 1908-ban Teddy Rosevelt elnök azért hozatott létre, hogy a kor oligarcháival fölvegye a harcot, J. Edgar Hoover vezetése alatt érte el a politikai hatalmának csúcsát. Hoover többször adott lejárató anyagokat képviseleőknek vagy a sajtónak olyan politikusokról, akiket kommunista összeesküvőnek tartott, például Louis Post munkaügyi miniszterről 1920-ban, aki később az orosz cárista titkosrendőrséghez, az Ohranához hasonlította az FBI-t.
Hoover alatt az FBI egy sor lejárató anyagot gyűjtött különböző politikai szereplőkről, képviselőkről, akitivistákról, üzletmberekről, amelyet az iroda vezetője rendszeresen felkínált az éppen aktuális elnöknek. Harry Truman például, miután Hooverrel találkozott, arról írt a naplójába, hogy véget kell vetni annak, hogy az FBI a szexuális életükkel és hasonlókkal zsarol embereket, a szervezet pedig szerinte egyre inkább a Gestapora hasonlít. Az FBI híres zsaroltjai között volt például Martin Luther King, akit azzal zsaroltak, hogy a viszonyait elárulják a feleségének, és névtelen leveleket küldtek neki, amelyekben arra buzdították, hogy ölje meg magát.
Nem mintha az FBI-nak direkt segíteni kellene, hogy lejárassa magát. A helyzet az, hogy az ügynökség már évek óta hibát hibára halmoz, sőt, egyesek szerint konkrétan válságban van, ami miatt az elnök konteói nélkül is csökken az FBI-ba vetett bizalom.
A politikai botrányokon kívül az is rontja az FBI renomájét, hogy úgy néz ki, több lövöldözős mészárlást is meg tudtak volna előzni, mégsem sikerült.
Kiderült például, hogy több fülest is kaptak a parklandi iskolában 17 emberrel végző Nikolas Cruzról még a mészárlás előtt, hogy puskákkal pózol a közösségi médiában és arról írogat, hogy szeretne lövöldözni az iskolájában, de az infó valahogy elveszett az FBI bürokráciájában, így végül nem lépett senki az ügyben, Cruz pedig, ahogy ígérte, embereket ölt az iskolájában. Az orlandoi Pulse meleg klubban 2016 nyarán 49 emberrel végző Omar Mateent is többször megfigyelte az FBI, de aztán nem találtak elég bizonyítékot arra, hogy terrorista akcióra készül, ahogy a 2011-es bostoni merénylet előtt is kaptak egy tippet az orosz kollégáktól, hogy a végül bombát robbantó csecsen fiatalok robbantani készülnek az Egyesült Államokban.
De nemcsak pár látványosan hiba rontja a nyomozóiroda hitelességét, a Time magazin elemzése szerint évek óta egyre kevesebb embert tud lecsukatni az FBI, vagyis az esküdtszékek egyre kevesebb vádlottat találnak bűnösnek, akiket az FBI nyomozása alapján állítottak bíróság elé. Az FBI bizonyítékai alapján bűnösnek talált emberek száma öt éve folyamatosan csökken, bő 11 ezerről 10200-ra esett vissza, az ügyészek pedig az FBI által hozott ügyeknek kevesebb mint felét, 47 százalékát nyerik meg (az összes nyomozó hatóság átlaga 72 százalék). Mindez utalhat arra, hogy az esküdtnek behívott állampolgárok már nem találják annyira megbízhatónak és meggyőzőnek az FBI által nyújtott tanúvallomásokat és bizonyítékokat, mint régebben.
Az FBI belső működésével is komoly gondok vannak, ahogy azt az amerikai igazságügyi minisztérium belső ellenőre, Michael Horowitz egy áprilisban megjelent jelentésében írja. Ebben többek között az szerepel, hogy több ügynök úgy kapott hozzáférést államtitkokhoz, hogy többször megbuktak az engedély megszerzéséhez szükséges poligráfos vizsgálaton. Horowitz azt is írja a jelentésében, hogy bár az FBI nagyon szigorúan bünteti a belső szivárogtatókat, a szervezet korábbi helyettes vezetője, Andrew McCabe maga szivárogtatott ki anyagokat arról a választások előtt, hogy az FBI nyomoz Clintonék alapítványai után, majd hazudott róla a feletteseinek. McCabe ráadásul nem azért szivárogtatott Clintonékról, hogy Trumpot segítse, hanem hogy ne tűnjön részrehajlónak, a felesége ugyanis demokrata párti politikus, aki korábban kapott adományokat Clintonéktól.
Az FBI-nál tehát nagyon nincs minden rendben, és ezt Trump is tudja. Az elnök éppen ezért a kezét dörzsölgetve várja Michael Horowitz következő jelentését, amelyben kifejezetten az FBI Hillacy Clinton email-ügyében végzett nyomozását értékeli. Trump nem hiába várja ezt a jelentést tűkön ülve, abban ugyanis várhatóan nagyon lehordják majd az FBI akkori vezetését, a Trump által kirúgott és azóta Trumpot maffiafőnökökhöz hasonlítgató James Comeyt és a fentebb emlegetett Andrew McCabe-et, amiért az FBI nem vizsgálta át elég gyorsan és szigorúan a Clinton privát szerverén talált emaileket.
Trump a napokban arról írt a Twitteren, hogy reméli, Horowitz nem azért halogatja a jelentés megjelenését, hogy “felvizezze” az eredményeket, mert a polgároknak joguk van hozzá, hogy tudják, milyen borzasztó dolgokat csinált a Clintont támogató FBI. Vagyis még meg sincs a jelentés, de az elnök máris arra használja, hogy bizonygassa, az FBI ellene és kampánya ellen indított nyomozása politikailag motivált, így abból egy szót sem szabad elhinni.
A megtámadott FBI-nál mindeközben nem nagyon tudnak mit kezdeni az elnöki hadjárattal. A Time magazin cikke szerint a szervezet amúgy ténylegesen omladozó washingtoni irodájában elég rossz a hangulat, az FBI ügynökei pedig leginkább igyekeznek csöndesen végezni a dolgukat, és várják, hogy végre elmúljon a vihar.