Horvátország továbbra sem fogadja el a szlovén – horvát tengeri határokra vonatkozó hágai bírósági döntést. Szlovénia ezért most újabb jogi eljárást indított, de az Európai Bizottság semleges és nem hajlandó Szlovéniát támogató nyilatkozatot kiadni.
Egy éve döntött a Hágai Állandó Választottbíróság Szlovénia javára a horvát -szlovén tengeri határvitában. Elvileg tehát egy éve van Szlovéniának saját tengeri folyosója a nyílt vizekre. A probléma csak az, hogy a döntést a horvát fél nem fogadja el és egyáltalán nem tartja be.
Szlovénia ezért újabb jogi eljárást kezdeményezett, ezúttal az Európai Unió Bírósága előtt, amely kikényszerítheti a döntés tiszteletben tartását a horvát féltől. Ennek kapcsán a Európai Bizottság bejelentette: semleges marad, és nem támogatja Szlovéniát az eljárásban – jelentette be Margaritis Schinas, az Európai Bizottság szóvivője a Balkan Insight beszámolója alapján.
A bizottság továbbra is szeretne közvetítő szerepet fog játszani a barátságos megoldás érdekében, de úgy gondoljuk, hogy a megoldásnak a két tagállam tárgyalásán kell alapulnia”
- vélte a szóvivő.
Igen ám, csak erre nincsen sok remény, legalábbis az elmúlt egy évben folyamatosak a halászhajókat, de különböző horvát és szlovén hatóságokat is felsorakoztató konfliktusok.
Horvátország és Szlovénia pocsék szomszédok, gyakorlatilag mindig mindenen összevesznek, de a kétoldalú kapcsolatok akkor romlottak meg erősebben, amikor éppen egy éve, 2017 júniusában Hága Szlovéniát támogatta az adriai területi vitában.
Horvátország annyiban tiszta lapokkal játszott, hogy már a döntés előtt jelezte, a bíróság ítéletét nem fogja elfogadni, mert Szlovénia szabálytalanul lobbizott.
A horvát - szlovén viták olykor látszólag a vicckategóriába esnek. A két ország azon is összeveszett már, hogy milyen „irredenta” csokit osztogattak egyes politikusok óvodásoknak, de azon is, hogy a horvát posta kibocsátott egy bélyeget, amelyen horvátnak minősítette a lipicai lovat. Lipica ugyan határozottan Szlovéniában található, de több helyen is tenyésztik, a horvát Djakovóban például 200 éve, és a horvátok ezért sajátjuknak érzik a fajtát.
De voltak már perek a kranji kolbász ügyében, itt Szlovénia nyert Horvátországgal szemben, a horvát termelőknek 2030-ig új nevet kell találniuk a készítménynek, és hasonlóan éles vita alakult ki a Teran bormárkanév használata körül is, itt meg a horvátok állnak nyerésre.
A legnagyobb nézetkülönbség azonban természetesen mindig a területi vita. Az 1991-es eredetű vita alapja az, hogy az 5000 kilométernyi partszakasszal (szigetpartokkal együtt) rendelkező Horvátországgal szemben a mindössze 46 kilométernyi tengerparttal bíró Szlovénia el akarta érni, hogy ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjon kihajózni a Piráni-öbölből, ezért a határvonal számukra kedvező módosítását kérte.
Megegyezni nem tudtak, a két ország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, és közben Szlovénia akadályozta is Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait. Zágráb aztán egyoldalún elállt az ügy döntőbírósági rendezésétől, így amikor valóban Szlovénia nyert, úgy tett, mintha semmi sem történt volna.
A hágai döntés szerint amúgy egy 2,5 tengeri mérföld szélességű, 10 tengeri mérföld hosszúságú szlovén folyosót kell létrehozni a horvát területi vizeken keresztül.
A horvátok megmakacsolták magukat, az sem enyhített az álláspontjukon, hogy más, szárazföldi határvitákban a bíróság Horvátország javára döntött, neki ítélte a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei falvakat.
Szlovénia idén március 16-án nyújtott be panaszt szomszédja, Horvátország ellen az Európai Bizottságnál, miután Horvátország továbbra is megtagadta a határozat végrehajtását.
A bizottságnak három hónapja volt, hogy eldöntse semleges marad, vagy a szlovén, esetleg a horvát oldalra áll, a semlegességet választotta.
Szlovéniában két héttel a parlamenti választások után még nem alakult új kormány, nem is lehet tudni, hogy ki alakíthat kormányt. Jelenleg mindenesetre még a baloldali Miro Cerar az ügyvezető kormányfő, ő csalódottan csak annyit mondott, hogy az egy veszélyes precedens, ahol politikai kérdések felülírnak egy jogi megállapodást.