Hozan Cane, a 47 éves német állampolgárságú kurd énekes nem először élvezi a török hatóságok vendégszeretetét. A fő vádak ellene, hogy szerepelt egy, a jezidik elleni népirtásról szóló filmben és a közösségi médiában a terroristának minősített PKK Kurd Munkapártot népszerűsítette.
Hozan Cane, a 47 éves törökországi születésű kurd énekesnő ma már német állampolgár, évek óta Kölnben él. A világzenét kedvelők körében, illetve a méretes németországi kurd közösségben nagyon népszerű, hat nagylemeze jelent meg, elsősorban Németországban és Franciaországban.
Emellett elhivatott kurd aktivista, aki nem először élvezi a török hatóságok vendégszeretetét. Cane 1971-ben Saide Inac néven született a kelet-törökországi Erzurum tartomány Karayazi nevű városában, és törökországi évei alatt sokszor tartóztatták le, illetve állítása szerint többször meg is kínozták, amikor különböző kurd szervezetek mellett kampányolt.
A múlt vasárnapi törökországi választások előtt Hozan Cane ismét Törökországba érkezett, és Edirne tartományban a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) mellett kampányolt. Ez a párt úgy lett a második legerősebb ellenzéki erő Törökországban, 11,6 százalékos eredménnyel, hogy valójában a vezetői nem is vettek részt a kampányban, mert börtönben ültek, így az elnökjelöltjük, Selahattin Demirtas is a börtönből vezette kampányát.
A HDP két vezetőjét és kilenc parlamenti képviselőjét 2016-ban tartóztatták le rögtön azután, hogy megváltoztatták a török képviselők mentelmi jogairól szóló szabályokat, és a török hatóságok azzal vádolták meg a pártot, hogy kapcsolatot tartanak fenn a betiltott PKK Kurd Munkapárttal.
Cane ellen is az volt a vád, hogy korábban a közösségi hálón a betiltott és terrorszervezetnek minősített PKK Kurd Munkapárt üzeneteit terjesztette. Az énekesnő ugyanis színészként részt vett az iraki Szindzsár-hegyen élő 300 ezres jezidi kisebbség elleni népirtásról szóló 74. th Sinjar Genocie című film forgatásában.
A filmmel kapcsolatban az a vád, hogy a PKK-t népszerűsíti, hiszen tagadhatatlan, hogy az Iszlám Állam által a jezidik ellen elkövetett szörnyűségek idején a hányatott sorsú kisebbség csak a kurd pesmerga haderőktől és a törökországi kurd partizánoktól, vagyis a PKK-tól kapott védelmet.
A világ egyik legzártabb kisebbsége, a kurd eredetű, kurmadzsi nyelven beszélő jezidik egy sajátos monoteista vallást követnek és teljesen izoláltan élnek. A vallásukba nem lehet betérni, sőt idegeneknek belépni sem szabad, a Laleshben található szentélyükbe, ahol egy pávaangyalnak nevezett szent madár előtt tisztelegnek.
A környezetükben élő szunnita muzulmánok különösen e madáralak miatt tartják őket ördögimádóknak és évszázadok óta különös kegyetlenséggel igyekeznek kiírtaniőket.
E népcsoport ellen regisztrálták a legtöbb pogromot a huszadik század kezdete óta. Törökországot ez a film azért irritálja, mert a konkrét elkövető iszlám Államon kívül Törökország és az észak-iraki környék szunnita civil lakossága is dicstelen szerepet játszott a jezidik meg nem védésében.