Az olaszok fenyegetésével kezdődött, és óriási sikerrel végződött a csütörtöki brüsszeli uniós csúcs. Nincs olyan kormányfő, aki bosszankodna, és migrációs csúcs zárónyilatkozatával büszkélkedik mindenki.
Elég eltérő nyilatkozatokat adtak ki a különböző országok és nemzetközi szervezetek vezetői a csúcs zárónyilatkozatának elfogadása után. Pontosabban, eltérő szereplők mondták ugyanazt: hogy ők nyertek, a csúcson az unió az ő álláspontjukat fogadta el. Ennek egyik oka, hogy az ilyen csúcstalálkozókon a konszenzus, a kompromisszumkeresés a cél. Emiatt nem is tartanak soha szavazást: vagy találnak egy olyan megoldást, ami mindenkinek elfogadható, vagy nem egyeznek meg egyáltalán. Ha nem tudnak megegyezni, annak az lesz a következménye, hogy az ülés végén nem tudnak kiadni egy közös politikai iránymutatást, amihez az Európai Unió jogalkotásának tartania kell magát.
Az európai uniós állam- és kormányfők kétnapos tanácskozásán péntekre virradóra elfogadott megállapodás értelmében az Európai Unión belül a zárt menekültközpontok önkéntes alapon, tagállami felajánlás alapján jöhetnének létre, és ezek a szárazföldön és a tengeren érkezett illegális bevándorlók és menekültek kérelmeinek feldolgozását látnák el. Az ellenőrzött központok keretében végzett valamennyi intézkedésnek - ideértve az áthelyezéseket és a letelepítést is - önkéntes alapon kell teljesülnie, anélkül, hogy az befolyásolná a dublini rendszer reformját.
A nyilatkozat aláírása után Angela Merkel német kancellár azt mondta: ezzel szabályozottabbá és irányíthatóbbá válik az EU-n belüli úgynevezett másodlagos migráció. Egyik menedékkérő sem választhatja ki magának, hogy melyik országban akar letelepedni, a többi EU-tagországnak pedig szolidaritást kell vállalnia a menekülteket elsőként fogadó országokkal. Merkel szerint a kétnapos tanácskozáson sok és lényeges eredményt sikerült elérni annak érdekében, hogy a 2015-ben tapasztalt események ne ismétlődhessenek meg. Mint elmondta, több kétoldalú megállapodást sikerült kötnie uniós tagországokkal a dublini szabályozásban rögzített hatékony és gyors visszaküldésekről.
Emmanuel Macron francia államfő úgy nyilatkozott: a zárónyilatkozatban tükröződik a francia álláspont, amely a külső határok védelmét, az unión kívüli műveleteket, a felelősséget és az európai szolidaritást hangsúlyozza. A szövegben érvényesül az európai együttműködés, és egyértelműen azon országok mellé áll, amelyek frontországként szembesülnek a migrációval. Macron szerint Európának még sokáig el kell viselnie a migrációs nyomást. A migrációs megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy Európán belül, a tagországok területén önkéntes alapon ellenőrzött menekültközpontokat hozzanak létre, fontos lépés és a frontországokkal való nagyfokú szolidaritást jelenti - jelentette ki.
Orbán Viktor pénteken hajnalban úgy értékelte a megállapodást, hogy a kötelező menekültkvótákat elutasító visegrádi négyek nagy győzelmet arattak. Senkit sem lehet erőszakkal áthelyezni másik országba, az adott országok visszautasíthatják a menekültek befogadását, így „Magyarország megmarad magyar országnak".
Sebastian Kurz osztrák kancellár azt mondta: a zárónyilatkozat szerint Görögország és Olaszország zárt menekültközpontokat hozhat létre területén, ha szükségesnek tartja. Nincs szó a menekültek kvóták szerinti elosztásáról, amelyben Ausztria nem akart részt venni, mert már eddig is aránytalanul sok bevándorlót fogadott be. Az osztrák kancellár pozitív lépésnek nevezte, hogy a hangsúly a külső határok védelmére helyeződött át, ugyanis a visegrádi országok mellett Dánia, Hollandia, Bulgária és Ausztria is az erősebb határvédelem mellett érvelt.
Mind a lengyel, mind a cseh miniszterelnök üdvözölte az Európai Tanács péntek hajnalra született megállapodását, mivel az a migránsok elosztásának önkéntességét vetíti előre. "Nem lesz kikényszerített szétosztás. Olyan megállapodásra jutottunk, amely jó Lengyelországnak és az egész közösségnek" - írta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Twitter-üzenetében. "Elérkeztünk oda, hogy már nem kell többé kvótákról tárgyalni. A migránsok elosztása és elhelyezése önkéntes lesz, így senki sem kényszerítheti ránk őket" - fogalmazott Andrej Babis cseh miniszterelnök szintén netes üzenetben.
Még az új olasz kormányfő Giuseppe Conte is azt mondta a zárónyilatkozat elfogadása után, hogy elégedettek, "Olaszország nincs többé egyedül."
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is egy optimista Twitter-poszttal értékelt hajnalban, de később azért eljutott a távolságtartó komolykodásig.
"Túl korai lenne még sikerről beszélni az európai uniós vezetők csúcsértekezletén született migrációs megállapodással kapcsolatban, a munka nehezebb része ugyanis még hátra van" – jelentette ki másnap, pénteki sajtótájékoztatóján. Rámutatott: az uniós állam- és kormányfőknek sikerült egyezségre jutniuk péntekre virradóra, az abban foglaltak megvalósítása még hátra van, és ez a keményebb feladat.
Üdvözölte pénteken a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), hogy az Európai Unió tagállamainak sikerült megegyezniük a migráció kezelésének kérdéseiről – írta az MTI. Leonard Doyle, az IOM szóvivője szerint a csütörtökön kezdődött uniós csúcstalálkozóra az országok a rendkívüli szolidaritás jegyében gyűltek össze. Charlie Yaxley, az UNHCR szóvivője is örömmel fogadta a menekültügyben kialakult közös álláspontot.
Egyedül az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) lóg ki a sorból, a szóvivőjük kritikusabb hangot ütött meg első reakciójában. Sarah Crowe amiatt adott hangot aggodalmának, hogy
a menekültekkel szembeni eljárások során kiskorúak is őrizetbe kerülhetnek.
Felidézte: egyes konzervatív kormányfők a brüsszeli csúcstalálkozón "zárt táborokról" beszéltek, jóllehet a zárónyilatkozatban végül "ellenőrzött központokat" emlegetnek, ami ennél homályosabb megfogalmazás. Gyerekeket soha nem szabad őrizetben tartani bevándorlási státuszukkal összefüggésben, hangsúlyozta. Az UNHCR és az IOM is ellenzi a zárt menekülttáborok kialakítását, és csak igen rövid ideig tartó őrizetbe vételt tartanak elfogadhatónak.