A szíriai hadsereg még mindig keresi azt a 36, a drúz kisebbséghez tartozó nőt és gyereket, akit az Iszlám Állam a múlt héten rabolt el az eddig békés Szuejda régióból.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja nevű londoni székhelyű, de kiterjedt helyi informátor-hálózattal rendelkező szervezet legfrissebb jelentése szerint a dzsihadisták összesen 255 emberrel végeztek, amikor rátámadtak a sajátos vallási közösséget alkotó drúz régió több településére. Mivel Szuejda régiót jórészt elkerülték a 2011 óta dúló szíriai polgárháború pusztításai, ezért a drúz közösség nem tudott érdemi ellenállást kifejteni. Így is 113 fegyvert fogó férfi esett el, de a késeknek, lőfegyvereknek és öngyilkos merényleteknek 142 civil – köztük 38 nő és gyerek - áldozata volt. 

Jóval a támadásról szóló első híreket követően derült ki, hogy a gyilkosságok mellett a dzsihadisták több tucat drúz nőt és gyereket is elraboltak, és velük akarnak politikai alkut kikényszeríteni. Az Iszlám Államhoz hű dzsihadista milíciák egyik utolsó területét, a Jordánia és Izrael közé ékelt Jarmúkot ugyanis két hete szorongatják az orosz támogatással harcoló kormánycsapatok, és a Khalid ibn al-Valid Hadserege nevű, eredetileg 1000-1500 dzsihadistát számláló koalíciót már csak napok választják el a megsemmisüléstől.

Ezért is szervezhették meg a mészárlással egybekötött túszejtést a sivatagos Szuejda régióban, ahol szintén maradt még egy bevethető IS-kontingens. Damaszkusz és – a legtöbb szíriai vallási/etnikai kisebbséghez hasonlóan - Aszadhoz húzó drúz közösség vezetői fel is vették a kapcsolatot a dzsihadistákkal, de a tárgyalások keddre csődöt mondtak.

Az IS ugyanis a 36 túsz szabadon eresztése fejében a jarmúki hadműveletek teljes leállítását és több fogva tartott dzsihadista elengedését követeli, ebbe azonban a kormány nem ment bele. Ráadásul Damaszkusz több légitámadást intézett a sivatagban rejtőzködő túszejtők ellen, ami valószínűleg nem segített az álláspontok közeledéséhez. Egyes híradások szerint a sajátos vallásukon kívül genetikai örökségüket is féltékenyen őrző drúzok amúgy is neheztelnek Aszadra, mivel miközben a közösség számos katonával képviselteti magát a hadseregben, illetve az Aszad-párti milíciákban, addig a hadsereg elhanyagolta Szuejda megfelelő védelmét.

A Kalifátus megsemmisülése óta az Iszlám Állam Irakban és Szíriában is visszatért a gyökereihez. Mivel terroruralmuknak köszönhetően mindenhol elveszítették az urbánus szunnita lakosság támogatását, ezért kisebb sejtekre tagozódva a hegyes-sivatagos vidékeken húzzák meg magukat, és onnan beszivárogva hajtanak végre merényleteket és – hogy működésüket finanszírozni tudják – emberrablásokat.

A Szíriában és Irakban élő vallási-etnikai kisebbségek; a „sátánimádó” jezidiek, drúzok, alaviták vagy keresztények mindig is a dzsihadisták kedvelt célpontjainak számítottak. 2015-ben például az Iszlám Állam harcosai 220 asszírt, illetve 270 keresztényt raboltak el, majd engedtek szabadon váltságdíj fejében.