Sebastian Kurz is ott volt Alpachban, sőt, az osztrák kancellár az alpesi faluban ülte a születésnapját. A sajtóban előszeretettel csak osztrák csodagyerekként emlegetett Sebastian Kurz még mindig csak 32 éves, előző este a barátnőjével és szüleivel tortázott, aztán eljött ide, hogy a határozottan EU-párti közegben teljes professzionalizmussal adja elő az elkötelezett európai vezetőt.

Az egyébként alig 2500 fős tiroli üdülőhely nyaranta az európai elit nem hivatalos találkozóhelye, ahol állami és gazdasági vezetők, befolyásos civil szervezetek és think tankek képviselői, kutatók, diákok, politikusok, vanabí politikusok mászkálnak az utcákon és üldögélnek a kocsmákban, időnként tiroli nadrágban és csokornyakkendőben.

Alpbachban 1945 óta tartják meg minden évben az „európai szellemet” keresve a politikai és tudományos fórumsorozatot. A hatvanas években Marcuse, Heisenberg és Popper adták egymásnak a kilincset, neves előadók most is bőven vannak, de összességében az az európai elit dominál, amely az össznépi bölcsesség szerint teljesen elszakadt a Zemberektől, ezért sorsa – így az elitellenesek – meg van pecsételve, természetesen az egész Unióéval együtt.

Alpbach kétségtelenül ideális elvonulóhely azoknak, akik nem akarnak feleslegesen érintkezni a plebsszel. Bő kétezres, augusztusban is hófödte csúcsok, tökéletesen sztereotip muskátlis osztrák vendégházak és szabványosan lelegelt hegyoldalak adják a díszletet a tanácskozásokhoz, meg a hivatalos osztrák EU-s mottó (július elsejétől fél évig Ausztria látja el a soros EU-s elnökséget) plakátjai: „A Europe that protects”,

Európa, ami megvéd.

A falu közepén ezt valakik nagy fekete betűkkel átírták „Európa összeköt”-re. Nyilván a protekcionista, a biztonsági kérdéseket erősen nyomó jobboldal ellenzői, bár politikai gerillamarketingből ennél azért bevállalósabbat is el lehetne képzelni – de hát tudjuk, hogy a baloldal komoly kihívásokkal küzd, ha valóban sokakat megszólító szövegekkel kellene előállni.

Hogy mostanában a (leginkább populistának csúfolt) jobboldal képes csak utat találni a választók szívéhez, a baloldal, a centrumpártok, meg úgy általában az EU-s fősodor meg jobb híján élőben figyeli a saját vergődését, olyan közhely, ami elől az alpesi menedékházak sem jelentenek védelmet. A 2018-as alpbachi politikai fórumok visszatérő témája „a populista kihívás”. Az idilli helyszín, a kerti székekben netvörkölő, európai karrierben gondolkodó fiatalok látványa ellenére érezhető az általános és kellőképpen homályos válsághangulat. Bár gyakran tagadó módban, de tulajdonképpen szinte mindenki erről beszél.

„A nehézségek ellenére, ha tudatosan fókuszálunk a problémákra, meggyőződésem, hogy a gyermekeink egy minőségibb európai társadalomban fognak élni 25 év múlva” – mondja a menekültellenes kampányra befogadópárti ellenkampányt szervező zürichi civil vezető az egyik megbeszélésen, de a nagy tapsot nem ő kapja, hanem a közönségből felszólaló:

Már elnézést, de maguk egy buborékban élnek: lehet, hogy az itt nagyrészt jelen lévő felső 1 százalék gyerekeinek biztos jövője lesz, de a nagy többségnek nem. Mintha egyáltalán nem értenék az emberek valós problémáit és a félelmeket.

Sebastian Kurz, a rocksztárnak minősített (az elismerő címke Trump európai politikába aktívan beavatkozó német nagykövetétől származik, többek között) ifjú kancellár szintén megnyugtatólag lépett fel, mármint az EU-pártiak számára. Hétfő esti beszédében arról értekezett, hogy nem érzi úgy, hogy az EU végzetes válságát élné, szerinte túl pesszimista a közvélemény. Igaz, az EU időnként túl lassan reagál, de az Európai Unió sikeres projekt, a XX. századi történelem legnagyobb teljesítménye, amire büszkének kell lennünk – mondta. Egyébként is érdekes hallani, mennyire EU-pártiként beszél ilyen közönség előtt az osztrák kancellár: Meg kell erősíteni az EU alapértékeit, a szabadságjogok erejét és a jogállamiságot, és azt bizonygatta, hogy még euroszkeptikus koalíciós társa, a radikáljobbról jövő Szabadságpárt, az FPÖ is mennyire elkötelezett az EU felé.

Az FPÖ bevédésére most azért is szükség volt, mert a párt által delegált külügyminiszter éppen egy rakás kritikát kapott egy pukedli miatt. Karin Kneissl múlt heti stájerországi esküvőjén maga Vlagyimir Putyin is részt vett, közös táncukról és a meghajlásról készült fotók bejárták a sajtót, és az osztrák ellenzék mellett Ukrajna is tiltakozott. Kneissl felháborodottan azzal védekezett, hogy magáneseményről van szó, de tudjuk, hogy az FPÖ nem csak úgy privátim a testvérpártja Putyin Egységes Oroszország pártjának, szóval az EU-s elnökséget ellátó külügyér keringőjébe nem volt nehéz több mindent belelátni.

A születésnapos Kurz EU-párti megszólalása önmagában semmitmondó uniós blablának is hangozhatna. Érdekessé az teszi, hogy az osztrák kancellár egyébként sok tekintetben Orbán Viktoréhoz hasonló irányt képvisel. Merkellel szemben elég korán beleállt az antimigrációs politikába, kiállt a kerítések és a megerősített külső határvédelem mellett, a balkáni, majd az olasz migrációs útvonal lezárását szorgalmazza. A Liga és az európai új jobboldal erős embere, az olasz belügyminiszter Matteo Salvini is Kurzzal, meg a német CSU Merkel-kritikusaival akar új európai frontot nyitni migrációellenes alapokon.

Kurzot egyre inkább a jövő meghatározó európai politikusaként festik le a színtéren. Ezzel egyszerre potenciális szövetségese és riválisa Orbánnak és Salvininek. Amíg azonban a magyar miniszterelnök és a Liga vezére nyíltan EU-szkeptikus retorikát nyom, Kurz máshogy adja elő.

Soha nem voltam a migráció ellen, csak a kontrollálatlan bevándorlás ellen

–  mondta most Alpbachban, külön hangsúlyozva, hogy a szülei maguk is fogadtak be menekülteket a délszláv háború alatt. Orbántól szintén teljesen elképzelhetetlen lenne, hogy Juncker örökségét méltassa, ahogy nagyjából az is, hogy egy ilyen, dominánsan EU-párti fórumon vegyen részt, ahol a közönség szabadon kérdezheti. Bár Kurz éles kirohanást nem intézett, de az EU két mumusával, Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban is a jogállamiság fontosságát hangsúlyozta, meg azt, hogy egyértelmű EU-s szabályok vannak arra, ha egy tagállam nem felel meg a szabályoknak.

Ahogy Orbánnak is karakteres európai mondanivalója van, Kurz is igyekszik egy kis ország vezetőjeként nagyobb EU-s javaslatokkal észrevétetni magát (ne adjon minden tagállam biztost, vagyis legyen belőlük kevesebb; a Bizottság elnökét közvetlenül kellene megválasztani, Strasbourgban szüntessék meg az EP-üléseket). Miközben a migrációs politikájában nincs már túl nagy különbség Orbánéhoz képest, és több kulcsszó is hasonló (biztonság, védelem, migráció), a kommunikációs keretezés egészen más. Míg Orbán olyan radikális hangot üt meg, amivel a Néppárt legfőbb belső ellenzékévé vált, és a rendszerellenzékiség felől akar kikényszeríteni alapvető változásokat a jobboldalon, Kurz érezhetően a megfontolt, de elkötelezett államférfi figuráját hozza.

Hogy melyik stratégia a nyerő hosszú távon a maga szempontjából, még nem nagyon lehet megmondani, de nem lenne teljesen meglepő, ha az Orbán-Salvini tengely végül Kurznak kaparná ki a gesztenyét. Ezt talán ők sem bánnák annyira, a Néppárt sem feltétlenül szakadna (Orbánt a centrista benelux és skandináv néppárti erők biztosan nem fogadnák el), és az új EU-s kvázi konszenzus is óvatosabban mozdulna el. De nézzük először, mit hoz Orbán keddi olaszországi látogatása, ahol Salvinival tárgyal informálisan – ennek is lehet tágabb jelentősége az európai jobboldali játszmák szempontjából.

A permanens válságelhárításban, egyszerre önmegnyugtatásban és morális pánikban utazó EU, valamint az alpbachi társaság közben folytatja a végeérhetetlen hegyi beszédet. A helyzetre némiképp jellemző, hogy az alpesi idillben most mentőhelikopternek kellett leszállnia, még sincs állítólag semmi látnivaló: Putyin táncpartnere, az 53 évesen ifjú ara Kneissl külügyminiszter-asszony horvát nászútja után itt is fellépett, ámde rosszul lett és elájult az egyik beszélgetésen. A kongresszusi központ mellől vasárnap kórházba vitték, másnap azonban visszatért az EU geopolitikai helyéről vitatkozni, mintha mi sem történt volna. Többek szerint valaki az Európai Uniónak is hívhatna már égi segítséget, de ha lehet, gyorsan.