Ruandai ellenzékinek nem könnyű lenni. Aki hangoskodik, valamilyen okból, de börtönbe szokott kerülni. Most azonban egy elnöki gesztus miatt kormányellenes tüntetők, ellenzéki vezetők is kiszabadultak. De ruandai ellenzékinek lenni továbbra sem lesz könnyű.
Paul Kagame ruandai elnök olykor nagyon nagyvonalú. Például, amikor kedvenc csapatát, az Arsenalt lehet támogatni. A koldusszegény Ruanda ugyanis három éves mezszponzori helyet vett a világ egyik leggazdagabb klubjától, és a londoni ágyúsok sem voltak restek elfogadni a 11 milliárd forintot a három éves szerződésért.
A tuszi elnök (ez a szörnyű népirtáshoz vezető hutu – tuszi konfliktus miatt Ruandában nagyon fontos) most a politikai ellenfeleivel szemben is egyfajta gesztust gyakorolt. Más kérdés, hogy ezzel legfeljebb saját rémtetteit igyekezett korrigálni.
Korábban ugyanis politikailag erősen motivált eljárásokban elítéltette az ellenzéki vezetőket de most elfogadta a kegyelmi kérvényeiket is és kiengedte őket a börtönből.
Ruandában a két legfajsúlyosabb ellenzéki nő és mindketten könyvelők voltak valaha. A három gyermekes Victoire Ingabire Umuhoza ellenzéki vezető, akit még 2010-ben tartóztattak le, majd kormányellenes szervezkedés és az 1994-es ruandai népirtás tagadása miatt ítélték 15 év börtönre. Ő tehát most szabadiulhat.
A másik „könyvelőnő”, Diane Rwigara viszont börtönben marad. Ő tavaly indult volna el Paul Kagame ellen a választáson.
A fiatal üzletasszonynak és emberi jogi, nőügyi aktivistának ez a fő bűne, őt előbb arra hivatkozva kizárták az elnökválasztásból, hogy a hatóságok szerint hamisított aláírások szerepeltek a jelöltállításhoz beadott támogató íveken. Rwigara szerint ez nem volt igaz. Később államellenes bűncselekmény miatt emeltek vádat ellene, és el is ítélték.
Pedig őt a hutu népirtás tagadásával aligha lehetne vádolni, hiszen Kagaméhoz hasonlóan tuszi, ráadásul gazdag édesapja volt a tuszi felszabadulás nagy szponzora.
Sokra nem ment vele, 2015-ben őt is meggyilkolták, a helyi ellenzék akkor is politikailag motivált gyilkosságról beszélt.
Még nehezebb lett volna egy harmadik letartóztatott ellenzékit, Kizito Mihigót, a népszerű zenészt a népírtás tagadásával megvádolni, hiszen ő ugyanis az egész családját ekkor vesztette el. A férfi Franciaországba menekült, majd Afrika egyik legnevesebb orgonistájává és gospel-énekesévé képezte magát.
2014-ben ez is lett a veszte, egy dalát túlságosan is kritikusnak ítélte a hatalom, és kormányellenes összeesküvés vádjával őt is bebörtönözték
A ruandai kormányzatot számos bírálat érte jogvédők részéről az ellenzék elhallgattatása és elnyomása, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolása miatt, de a kormány mindezt tagadja.
Nyitókép: Paul Kagame, ruandai elnök (Madoka Ikegami/Reuters)