Több mint négy órán át tartott a Donald Trump főbírójelöltjét, Brett Kavanaugh-t szexuális erőszak kísérletével elsőként megvádoló Christine Blasey Ford nyilvános meghallgatása az amerikai szenátus igazságügyi bizottsága előtt. A nő meghallgatása után Kavanaugh-t is kikérdezi a bizottság.
Ford pszichológia professzor Kaliforniában, először a Washington Postnak adott interjúban beszélt arról, hogy még tinédzser korukban Kavanaugh egy barátjával együtt rátámadt, és amíg a másik férfi az ajtót figyelte, Kavanaugh az ágyra lökte, betapasztotta a száját, és megpróbálta levenni róla a ruhát.
Ford egy nyilatkozatot tett a meghallgatása elején, amiben megrendült hangon, részletesen beszélt az 1982-es esetről, amit már a korábbi interjúban is elmondott. Azt mondta, hogy az eset utáni első négy év volt a legnehezebb. „A támadás gyökeresen megváltoztatta az életemet" – mondta. Amikor megkérdezték tőle, hogy nem téveszthette-e össze valakivel Kavanaugh-t, azt válaszolta, hogy semmiképpen sem. „100 százalékig biztos vagyok benne" – mondta később újra a BBC tudósítása szerint .
Azt mondta, hogy retteg, nem akart nyilvánosság elé állni, de kötelességének tartotta, hogy tanúskodjon. Kijelentette, hogy nem politikai okokból állt elő, magát független embernek mondta, aki senkinek sem a bábja. Az elmúlt hetekben halálos fenyegetéseket kapott ő és családja is, kétszer is el kellett költözniük.
Nem az én dolgom eldönteni, hogy Mr Kavanaugh megérdemli-e, hogy a Legfelsőbb Bíróságba kerüljön. Az én felelősségem, hogy elmondjam az igazságot
– mondta.
Fordot demokrata szenátorok kérdezték öt-öt percben, míg a republikánusok helyett egy szexuális bűncselekményekre szakosodott ügyész tett fel kérdéseket a nőnek.
Ford kérdésre válaszolva azt mondta, hogy eredetileg csak kevesen tudtak arról, mi történt, de egyéni és a férjével közös párterápia keretében is beszélt az esetről évekkel ezelőtt. A terapeuták erről feljegyzéseket is készítettek akkoriban, ezekben Kavanaugh név szerint nem szerepelt, de az eset igen. Mint mondta, akkor kezdte mérlegelni, hogy megossza a történteket a nagyobb nyilvánossággal, amikor Kavanaugh felkerült Trump legesélyesebb jelölteket tartalmazó listájára.
Ford azt mondta, hogy pontosan emlékszik a lépcsőre, az ágyra, Kavanaugh és a barátja nevetésére. Arról is beszélt, hogy az eset miatt klausztrofóbiás tünetei lettek, gyakran esett pánikba, poszttraumás stressz lépett fel nála.
Viszont azt mondta, hogy nem mindig emlékszik pontos dátumokra, vagy helyekre. Az ügyész arról kérdezte, hogy miért szerepelt a Washington Postnak küldött névtelen levelében még a 80-as évek közepe, későbbi nyilatkozatában viszont a 80-as évek eleje. Az ügyész arra is rákérdezett, hogy miért mondta eredetileg, hogy nem Washingtonban akarna beszélni a szenátorok előtt, arra hivatkozva, hogy fél a repüléstől, miközben nyaralni repülővel járt.
A felszólaló demokrata szenátorok méltatták Ford bátorságát, és többször is kihangsúlyozták, hogy hitelesnek tartották az általa elmondottakat. John Cornyn republikánus szenátor a CNN-nek azt mondta, hogy rendben volt Ford vallomása, de szerinte mások nem erősítették meg az általa elmondottakat. A szintén republikánus Lindsey Graham szenátor azt mondta, őt nem győzte meg Ford.
Ford első kiállása után egy Deborah Ramirez nevű nő is azt állította, hogy Kavanaugh 35 éve az arcába nyomta a nemiszervét egy egyetemi bulin. Jelentkezett egy harmadik nő, Julie Swetnick is, aki azt mondta, hogy szemtanúja volt, amint a 80-as évek elején Kavanaugh és egy barátja bulikban részeg nőkkel erőszakoskodott.
Kavanaugh mindent tagadott, szerinte lejárató kampány indult ellene. Azt mondta, hogy Forddal lehet, hogy erőszakoskodtak, de ő biztosan nem tett ilyet. Azt elismerte, hogy a középiskolai partikon volt, hogy sokat ivott, és csinált olyat, amitől rossz érzése van, de állítása szerint szexuális erőszakot semmiképpen sem követett el.
Kavanaugh személye és az ellene felhozott vádak azért külön is óriási figyelmet kaptak, mert Donald Trump őt jelölte az amerikai Legfelsőbb Bíróság megüresedett helyére. Ha megválasztják, azzal az alkotmánybíróságként funkcionáló, az ország politikai politikai arculatát nagyban meghatározó testület évtizedekre jelentősen jobbra tolódik.
A meghallgatás előtt Trump és Mike Pence alelnök is felhívta telefonon Kavanaugh-t, és támogatásukról biztosították a főbírójelöltet. Trump állítólag azt tanácsolta neki, hogy agresszíven és keményen tagadjon.
Az igazságügyi bizottság a meghallgatások után, pénteken szavaz majd arról, hogy támogatja-e Kavanaugh jelöltségét, és a teljes, 100 fős szenátus elé küldi-e szavazásra a jelöltet. Ott több olyan republikánus szenátor döntése sem biztos, akik újraválasztásért indulnak a november 4-i félidős választásokon, ezért sok függ a csütörtöki meghallgatások eredményétől is.
A meghallgatás alatt három republikánus kormányzó is úgy vélte, hogy el kellene halasztani a szenátusi szavazást Kavanaugh-ról.
A republikánus vezetők viszont azért is akarták minél hamarabb megszavaztatni Kavanaugh-t, mert a félidős választáson a demokratáknak esélyük van a képviselőház megszerzésére, és a szenátusban is változhatnak valamelyest az erőviszonyok.
A meghallgatással párhuzamosan több ezren tüntettek az épületnél, a legtöbben Ford és a #MeToo mellett demonstráltak, de sokan Kavanaugh mellett álltak ki.
Rengetegen figyelték élőben a történelmi jelentőségűnek tartott meghallgatást, sokan a munkahelyükről, mások repülőjáratokon nézték az adást, de olyan is volt, aki a metrón, vagy a vonaton próbálta követni a történéseket.
Borítókép: Win McNamee/Getty Images