Az ukrán egyház megkapta a tomoszt az autokefáliáról. Nem, ez most nem egy súlyos gépelési hiba, tényleg ez a hír jött le az MTI-ben. Azt jelenti, hogy függetlenné vált egy nemzeti egyház. Nagyon ritka esetről van szó, évszázadonként egy ilyen szakadás szokott történni.
Kijev és Moszkva, vagyis Ukrajna és Oroszország az elmúlt három napban Konstantinápolyra, vagyis Isztambulra figyelt.
Fontos egyházügyi döntés készülődött ugyanis az ortodox kereszténység egyik központjában. Azért az „egyikben”, mert az ortodox világban nincs olyan, mint a római katolikusoknál. Nincsen pápa, nincsen Vatikán, vagyis nincsen megkérdőjelezhetetlen vezetés. Mégis, amikor a sok különálló, gyakran nemzeti alapon szerveződő ortodox egyház egy vitás kérdésben nem bír egymással megegyezni, akkor a konstantinápolyi pátriárkához, illetve a szinódushoz fordul.
Ukrajna és Oroszország mostanában nincsen a legjobb viszonyban, miért pont az egyházak lennének nagy barátságban? Igaz, az ukrán leválás nem pusztán az elmúlt, polgárháborús évek következménye.
Ukrajnában ugyanis az elmúlt két és fél évtizedben szétszakadt az egyház. A szovjet időkben az ukránok is az orosz ortodox egyház alá, vagyis a moszkvai patriarchátushoz tartoztak. 1992-ben aztán kivált a kijevi patriarkátus Filaret pátriárka vezetésével. Filaret Oroszországtól független, saját nemzeti ortodox egyházat szeretett volna, de Moszkva ezt nem ismerte el, sőt ki is átkozta a szakadárnak tartott Filaretet.
Ebben az időben volt egy moszkvai és egy kijevi vezetésű ukrán egyház, de, csakhogy a képlet még bonyolultabb legyen, Makarij metropolita létrehozott egy harmadik egyházat is, amelyet autokefál egyháznak minősített (ez annyit jelent, hogy saját fejű), vagyis amelynek se Kijev, se Moszkva nem parancsol. Az orosz egyház természetesen Makarijt is azon nyomban kiátkozta.
Petro Porosenko ukrán elnök 2018. április 17-én ezt a helyzetet próbálta orvosolni, amikor I. Bartolomaioszhoz, vagyis a konstantinápolyi pátriárkához fordult. Az elnök azt kérte a nagy tekintélyű egyházi vezetőtől, hogy adjon ki egy egyházi bullát (tomoszt) arról, hogy az egységes ukrajnai egyház önálló.
A politika beavatkozott volna az egyházak életébe? Nem, az ortodox világban a nemzeti határok és az egyházak általában egybeesnek, a vonatkozó szabályok szerint az adott ország államfőjének kell kérelmeznie az egyház autokefállá, azaz független nemzeti egyházzá minősítését.
Az erről határozó mostani ülés október 9. és 11. között tartott, és végül a konstantinápolyi szinódus kimondta, hogy az ukrán egyház autokefál (saját vezetésű) és a pátriárka visszavonta mind a Filaretre, mind a Makarijra kimondott egyházi átkot.
Az MTI tudósítása több török portált is idéz, amelyek szerint az ukrán egyház különválásának folyamatával kapcsolatos döntés ezennel véglegessé vált, az ukrán kérelmet helyénvalónak találták. A szinódus úgy határozott, hogy elismeri mindhárom ukrán ortodox egyházat, azt a kettőt is, amelyet Moszkva nem ismer el.
Petro Porosenko ukrán elnök természetesen örömmel üdvözölte a konstantinápolyi szinódus csütörtökön hozott döntését, mint nyilatkozott „megkaptuk az autokefáliát, és a gyűlés után az egységes ukrán egyház vezetője megkapja a tomoszt”. Filaret kijevi pátriárka pedig kijevi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a következő lépésként egyesítő gyűlést tartanak.
Ezzel a sztori lezárult, az ukrán ortodox egyház egységes nemzeti egyházzá függetlenedett. Ritka eseményről van szó, mert az ortodox egyházak történetében évszázadonként jó, ha egy autokefália születik.
Korábban ez általában éppen Konstantinápollyal szemben történt meg, olykor Moszkvával szemben, mindenesetre így függetlenedett az elmúlt évszázadokban az orosz, a görög, a ciprusi, a román, az albán, a szerb, a bolgár és a grúz egyház is.
(Borítókép: Filaret pátriárka sajtótájékoztatót tart Kijevben, 2018. október 11-én. Fotó: Genya SAVILOV / AFP)