Index Vakbarát Hírportál

Szaúd-Arábia elismerte, hogy meggyilkolták a kormánykritikus újságírót

2018. október 20., szombat 01:56 | aznap frissítve

Az egész világon végigsöpört a felháborodás amiatt, hogy a szaúdi kormánykritikus újságíró, Dzsamál Hasogdzsi több mint két hete egy házassági ügyintézés miatt beugrott hazája isztambuli főkonzulátusára, ahonnan azonban soha többet nem jött ki. Török források az elmúlt hetekben arról beszéltek, hogy minden valószínűség szerint megkínozták, meggyilkolták, majd csontfűrésszel darabokra szeletelt testét diplomáciai zsákokban csempészték ki.

A gyilkossággal vádolt szaúdi rezsim, közelebbről Mohamed bin Szalmán teljhatalommal kormányzó trónörökös azonban eddig mereven tagadta, hogy bármit is tudna Hasogdzsi sorsáról. A szaúdiak azt állították, hogy Hasogdzsi elhagyta az épületet, noha térfigyelő kamerák felvételein is látszott, hogy ez nem történt meg.

Azonban miután a török hatóságok hivatalosan semmit sem mondtak ki, de módszeresen kezdték felgöngyölíteni a szálakat (és nem utolsósorban a fejleményekről gondosan szivárogtattak a médiának is), 17 napnyi tétovázás után, péntek késő este a nyilvánosság elé állt a szaúdi államügyész, hogy előadja, mi is történt hivatalosan Dzsamál Hasogdzsival:

a férfi a főkonzulátuson fizikai konfliktusba keveredett azokkal, akik „vele találkoztak", és a küzdelemben Hasogdzsi az életét vesztette.

Az ügy miatt Szaúd-Arábiában 18 embert tartóztattak le, az ellenük indított nyomozás jelenleg is folyik. Két vezető tisztségviselőt, Ahmed al-Assziri helyettes titkosszolgálati igazgatót és Szaúd al-Katáni főtanácsadót pedig menesztettek (mindketten Mohamed bin Szalmán trónörökös környezetéhez tartoztak). Ahmed al-Assziri kommunikálta korábban a jemeni konfliktusban végrehajtott szaúdi bombázásokat.

Ez az első alkalom, hogy Rijád elismeri Hasogdzsi halálát, és azt, hogy meggyilkolták.

Szalmán király – aki egyes értesülések szerint neheztel fiára a feleslegesen kavart diplomáciai válság miatt – elrendelte egy kormánytagokból álló bizottság felállítását, melynek a titkosszolgálati reform lesz a feladata. A bizottság élére a trónörököst állította.

A bejelentést ( melyet a BBC szemlézett) a király és a török elnök telefonbeszélgetése után tették meg, és a letartóztatásokat is a török hatóságok által szolgáltatott információk alapján hajtották végre.

A szaúdi bejelentés alapján úgy tűnik, hogy az udvar igyekszik titkosszolgálati partizánakciónak beállítani a gyilkosságot. A szaúdiak hivatalos verziója alapján a török lapokban megjelent forrásoknak ellentmondva nem előre eltervezetten ölték meg Hasogdzsit, hanem egy rosszul elsült akcióról volt szó.

Azonban a jelenlegi adatok alapján meglehetősen egyértelmű, hogy a gyilkosságot a dinasztia legfelsőbb köreiből rendelhették el. Pontosan lehet tudni, hogy az Isztambulba az újságíró eltűnése napján a királyi családdal rendszeresen szerződő vállalat magángépein érkező, majd a gyilkosság valószínű időpontja után távozó különítmény a trónörökös testőreiből, a királyi gárdából és más kormánynak dolgozó „szakemberekből" verbuválódott.

Ezen kívül Hasogdzsi megkínzása a szaúdi főkonzulátus épületében, valószínűleg a főkonzul jelenlétében, de minimum a tudtával és beleegyezésével történt. Ilyen szintű szervezettség és ilyen rangú emberek részvétele egy alapvetően könnyen lebuktatható akcióban (Hasogdzsi menyasszonya főkonzulátus előtt várakozott, az Isztambulba érkező különítmény is hamar szemet szúrt a hatóságoknak) nehezen képzelhető el állami utasítások nélkül.

Egy nyugati diplomata azt mondta a BBC-nek, hogy a kirúgott két vezető ténylegesen Mohamed bin Szalmán trónörökös belső körébe tartozott, viszont az eltávolításukkal is azt akarják jelezni, hogy a herceg nem tudott az akcióról.

Trump: Fontos első lépések

A partizánakció narratívája egybeesik azzal a magyarázattal, mellyel Rijád legfontosabb szövetségesét, az Egyesült Államokat – jelesül Donald Trump amerikai elnököt – igyekezett megnyugtatni. Most az a legnagyobb kérdés, hogy Szaúd-Arábia nyugati szövetségesei, köztük szankciókat is kilátásba helyező országok elfogadják-e a hivatalos verziót, és hogyan reagálnak.

Trump a beismerés utáni első reakcióiban elfogadhatatlannak nevezte a történteket, de Szaúd-Arábiát nagyszerű szövetségesnek tartja. Azt mondta, hogy a letartóztatások fontos első lépések voltak. Ugyan a republikánus szenátorok által is szorgalmazott szankciókat lehetségesnek nevezte, de szerinte ennek hatása lenne az amerikai gazdaságra is, szerinte más megoldást kellene találni. Amikor megkérdezték, hogy hihetőnek tartja-e a hivatalos szaúdi álláspontot, azt mondta, hogy igen.

„Szkeptikus vagyok a Hasogdzsiról szóló új szaúdi narratívát illetően" – mondta viszont Lindsey Graham republikánus szenátor, szerinte a szaúdi bejelentés bagatellizálja a tényeket. Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke szerint a szaúdiak verziója napról napra változik.

Törökország reagálásában azt ígérte, hogy nyilvánosságra fogja hozni Hasogdzsi meggyilkolásának minden részletét, írja a BBC.

„Törökország soha nem fog hagyni egy fedősztorit"

– mondta a kormánypárt szóvivője.

António Guterres ENSZ-főtitkárt „mélyen felkavarta" a hír, szerinte gyors, átfogó és átlátható vizsgálat kell, és a felelősöket teljes mértékben el kell számoltatni. Nem maradhat következmények nélkül az EU és Szaúd-Arábia kapcsolataiban egy olyan súlyos ügy, mint Dzsamál Hasogdzsi halála, mondta szombaton Karin Kneissl osztrák külügyminiszter. A brit kormány mérlegeli a szaúdi bejelentést, Hollandia további vizsgálatot sürget.

Tovább keresik a holttestet

Hasogdzsi menyasszonya, Hatice Cengiz arról írt, hogy meghasad a szíve. Ő is feltette a kérdést, hogy mi történt a férfi holttestével.

Pénteken a török rendőrök a konzulátus épületéhez közeli erdőt is elkezdték átkutatni. Névtelen szaúdi források a Reutersnek és a New York Timesnak arról beszéltek, hogy a szaúdiak sem tudják, hol van a holttest, mert azt átadták „egy helyi közreműködőnek", és ő szabadult meg tőle.

Két és fél hete történt

Hasogdzsi egy időben közel állt a szaúdi elithez és a királyi családhoz is, és egy ideig Turki bin Fajszál herceg, a szaúdi hírszerzés volt igazgatójának tanácsadója volt, amíg a herceg washingtoni nagykövet volt. Az elmúlt években azonbanbírálta azt az irányt  – többek között a kritikus hangok elnyomását,  a jemeni beavatkozást , vagy  a katari blokádot  –, amit Mohamed bin Szalmán trónörökös vett. Hasogdzsi azután hagyta el tavaly Szaúd-Arábiát, a z USA-ba ment, virginiai lakos lett, és rendszeres szerzőként tűnt fel a Washington Post véleményrovatában, ahol a szaúdi vezetés több döntését bírálta.

A férfi el akarta venni török menyasszonyát, akivel idén májusban ismerkedett meg, azonban a török törvények értelmében az elvált Hasogdzsinak bizonyítania kellett, hogy nem nős. Ehhez először szeptember 28-án járt az isztambuli főkonzulátuson, ahova aztán október 2-án kellett visszamennie az iratokért.  Közreadták egy térfigyelő kamera felvételét is, amin látható volt, ahogy Hasogdzsi belép, aztán többet nem jött ki. Török menyasszonya még éjjel is kint várt, de aztán hívta a rendőrséget, és Recep Tayyip Erdoğan tanácsadóját is, akit Hasogdzsi közelebbről ismert.

Hamar előkerültek azok a felvételek is, amin az aznap Rijádból magángépekkel érkező, Isztambulban elsötétített ablakú kisbuszokkal közlekedő különítmény érkezett. Hivatalosan a török hatóságok ezt nem mondták ki, de különböző forrásokon keresztül már napokkal később gyilkosságról beszéltek a török lapokban. Amerikai lapok is azt írták, hogy a törököknek hangfelvételük is volt arról, mi történt valójában a főkonzulátuson.

A történtek miatt számos médium és nagyvállalat lemondta részvételét egy október végén kezdődő, nagyszabású szaúdi gazdasági fórumon, amit a sivatagi Davosnak is neveznek, és több ország részéről is nagy volt a nyomás Szaúd-Arábián, hogy adjon válaszokat arra, mi történt pontosan.

Rovatok