Másfél hete eltűnt egy kormánykritikus szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi, akiről annyit tudni biztosan, hogy október 2-án bement Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusára, azóta pedig nem került elő. A lassan az egész világot foglalkoztató ügyben hivatalosan még tart a nyomozás, és a török hatóságok nem fogalmaztak meg közvetlen vádakat Szaúd-Arábiával szemben, de a török lapokban folyamatosan jönnek ki újabb részletek névtelen hatósági és kormányzati forrásokra hivatkozva.
Miközben az egy hete gyilkosságot gyanító török hatóságok arra készülnek, hogy a szaúdiak beleegyezésével átvizsgálják a főkonzulátus épületét, a hét végén a Washington Post, ahol Hasogdzsi publikált, azt állította, videó- és hangfelvételek bizonyítják, az újságírót megkínozták, és megölték. A gyilkosságot pedig egy olyan titkosszolgálati különítmény hajthatta végre, ami az eltűnés napján érkezett Isztambulba. A szaúdiak tagadják, hogy bármi közük lenne Hasogdzsi eltűnéséhez, de egyre nagyobb rajtuk a nemzetközi nyomás, hogy adjanak válaszokat.
Könnyen lehet, hogy végül egy Apple okosóra szolgál bizonyítékokkal, szombaton több török lap is arról írt, hogy az újságíró karján ez rögzíthette az épületen belüli vitát, majd pedig Hasogdzsi meggyilkolását.
Hasogdzsi egy időben közel állt a szaúdi elithez és a királyi családhoz is, és egy ideig Turki bin Fajszál herceg, a szaúdi hírszerzés volt igazgatójának tanácsadója volt, amíg a herceg washingtoni nagykövet volt. Az elmúlt években azonban bírálta azt az irányt – többek között a kritikus hangok elnyomását, a jemeni beavatkozást, vagy a katari blokádot –, amit Mohamed bin Szalmán trónörökös vett.
A fiatal herceg ambiciózus, energikus reformerként akar megjelenni, aki új korszakba vezetné át Szaúd-Arábiát. A konzervatív körök tiltakozása ellenére a reformok részeként elérte, hogy a nők is vezethessenek autót, és számos más ponton tovább lazítana az ultrakonzervatív rezsim szigorú törvényein. A célja ezzel részben az, hogy hívogatóbb környezetet teremtsen a külföldi befektetésekhez és az olajon túl is felpörgesse a gazdaságot. Csakhogy a modernizálás és a reformok mellett a korábbinál jobban központosította a hatalmat, miközben keményen lecsap az ellenkező hangokra, és bármilyen kritikára. Börtönbe kerültek például a nők autóvezetéséért küzdő aktivisták is. A nyáron pedig Rijád beindította a gőzhengert és a kemény diplomáciai-gazdasági retorziókat, miután Kanada szaúdi aktivisták őrizetbe vétele ellen szólalt fel.
Hasogdzsi azután hagyta el tavaly Szaúd-Arábiát, hogy több barátját letartóztatták, és őt is arra kérték, hogy ne írjon többet a Twitteren. Az USA-ba ment, virginiai lakos lett, és rendszeres szerzőként tűnt fel a Washington Post véleményrovatában, ahol a szaúdi vezetés több döntését bírálta. Legutóbb szeptember 11-én írt a lapba, ebben is kritizálta a szaúdi részvételt a sok civil áldozatot követelő jemeni konfliktusban. Egy londoni emigráns aktivista a CNN-nek azt mondta, hogy nagy hatása volt a médián keresztül, a visszásságokról szóló egy-egy cikkével is sokat árthatott a trónörökös kifelé irányuló PR-kampányának. Mások úgy vélték, hogy nem egyszerű disszidens volt, egykori bennfentesként a királyság fekete dobozának is nevezték, és ezért is szúrhatta a szaúdi vezetés szemét.
Hasogdzsi többször is beszélt arról, hogy a véleménye miatt a szaúdi vezetés célpontja lehet, azonban a saját kritikáját inkább baráti bírálatnak, nem pedig a királyi család elleni támadásoknak tartotta. Három nappal azelőtt, hogy eltűnt a szaúdi konzulátuson, a BBC-nek arról beszélt, nem valószínű, hogy valaha is hazatérhetne.
Hasogdzsi idén tavasszal megismerkedett a török Hatice Cengizzel, akivel vettek egy közös lakást Isztambulban, és úgy tervezték, hogy az idejük nagy részét majd Törökországban töltik. Az esküvőhöz azonban a török törvények értelmében az elvált Hasogdzsinak bizonyítania kellett, hogy nem nős. Egy barátja azt mondta, a szükséges papírokat előbb a washingtoni szaúdi nagykövetségen tervezte beszerezni, de onnan az isztambuli főkonzulátushoz irányították.
Állítólag voltak ellenérzései, de abban bízott, hogy a török vezetésig érő kapcsolatai miatt sem valószínű, hogy bármi történhetne vele Isztambulban. Először szeptember 28-án, pénteken járt a főkonzulátuson, ahol állítása szerint udvariasak voltak vele. Azt mondták, hogy a szükséges iratok kiállítása időbe telik, telefonon szóljon vissza a következő hét elején.
Hasogdzsi még aznap elrepült Londonba a Middle East Monitor által szervezett konferenciára. Ott több barátja szerint nem tűnt úgy, hogy aggódna. Október 1-jén, hétfőn este repült vissza Isztambulba. Miután telefonon beszélt a főkonzulátussal, kiderült, hogy másnap délután egyre kell visszamennie. Menyasszonyával együtt érkeztek az épülethez, ahova Hasogdzsi nem vihette be a mobiltelefonjait, de ezeket azzal adta oda Cengiznek, hogy ha bármi történne, hívja fel Recep Tayyip Erdoğan török elnök egyik tanácsadóját.
Azóta közreadták egy térfigyelő kamera felvételét is, amin látható volt, ahogy Hasogdzsi 13 óra 14 perckor belépett a konzulátusra. Cengiz azonban hiába várt rá órákat, a férfi nem jött ki, pedig lassacskán mindenki elhagyta az épületet. A nő még éjjel egykor is kint várt, de aztán hívta a rendőrséget, és Erdoğan tanácsadóját is, ahogy Hasogdzsi kérte tőle. A férfi azóta sem került elő.
Török kormányközeli lapokban a héten kiszivárgott részletek alapján került tizenöt szaúdi a középpontba, akik a feltételezések alapján két külön magángéppel, Hasogdzsi eltűnésének napján érkeztek Isztambulba. A Sabah török lap állítása szerint azonosította a tizenöt férfit, akiket egy titkosszolgálati alakulat tagjaiként írtak le, a céljuk pedig Hasogdzsi elhallgattatása volt. Az Anadolu állami hírügynökség is lehozott részleteket nyolc emberről, köztük a szaúdi belügyminisztériumban az orvosszakértői osztály vezetőjéről.
A New York Times arról írt, hogy az egyik gép hajnali negyed négykor szállt le a reptéren, ezen kilencen utaztak. A főkonzulátushoz közeli két hotelben vettek ki szobákat, ahova három éjszakára jelentkeztek be, azonban később viharos gyorsasággal még aznap távoztak. A török NTV biztonsági kamerák felvételeit is bemutatta, amin a férfiak megérkeztek a reptérre, és bejelentkeztek a hotelbe.
Dél előtt nem sokkal több fekete, elsötétített ablakú autó és kisbusz is megérkezett a konzulátus épületéhez. Hasogdzsi bement az épületbe, az Aksam szerint pedig két órával később két jármű elhagyta a konzulátust, és a néhány száz méterre található konzuli rezidenciához hajtott. A gyanús körülmények közé tartozik, hogy a rezidencián dolgozó törököknek szóltak, aznap ne menjenek munkába. Néhány órával később két jármű a reptérre indult, egy másik pedig az ellentétes irányba ment.
Délután negyed hatkor egy második magángép is leszállt, ezen hatan érkezhettek. Nem töltöttek azonban sok időt Isztambulban, a repülő alig egy órával később újból felszállt, és Kairó érintésével visszament Szaúd-Arábiába. Este háromnegyed tizenegykor aztán az első gép is felszállt Dubaj felé, miközben Hasogdzsi menyasszonya még mindig a férfit várta a konzulátus előtt.
Török lapokban megszólaló források szerint a tizenöt szaúdinak köze van Hasogdzsi eltűnéséhez, és lehetséges megöléséhez, az ügynökök érkeztek a fekete kisbusszal és autókkal a reptérről. Hivatalosan ilyet nem jelentettek ki a török hatóságok, de névtelen nyilatkozók már a múlt hétvégén arról beszéltek, hogy Hasogdzsi soha nem hagyta el az épületet, hanem bent meggyilkolták. Arról is indultak találgatások, hogy a holttestet aztán feldarabolták. A gyilkosságra utalt Yasin Aktay, Hasogdzsi egyik barátja, egyben a török elnök tanácsadója is, akit a férfi menyasszonya telefonon hívott az eltűnés után.
Pénteken a Washington Post amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva arról írt, hogy videó-, és hangfelvételek is vannak arról, hogy Hasogdzsit megölték a főkonzulátuson. A források nekik beszámoló török nyomozókra hivatkoztak.
„Hallani, ahogyan vallatták, kínozták, aztán megölték"
– állították. A Post szerint ez meggyőző és hátborzongató bizonyíték arra, hogy az Isztambulba küldött csapat felelős Hasogdzsi haláláért. Azt is gyanítják, hogy a férfi holttestét a közeli rezidencián darabolhatták fel.
A héten még olyan feltételezések is voltak, hogy Hasogdzsit esetleg elrabolhatták, és visszahurcolták Szaúd-Arábiába. Az Economist emlékeztetett arra, hogy egy ilyen akció nem lenne előzmény nélküli, márciusban egy nőjogi aktivistát, Loujain al-Hathloult Abu-Dzabiban fogtak el, és vittek vissza Szaúd-Arábiába, ahol börtönbe került. A brit titkosszolgálatokhoz köthető verzió alapján azt sem tartották elképzelhetetlennek, hogy Hasogdzsit be akarták gyógyszerezni a konzulátuson, de ebbe belehalt, vagy más módon sült el balul egy elrablási akció.
A CNN számolt be arról, hogy amerikai titkosszolgálatok tudnak olyan beszélgetésekről, amin szaúdi tisztviselők azt tárgyalták meg, hogyan kellene visszacsalogatni Hasogdzsit Szaúd-Arábiába, hogy ott aztán megbüntessék. Ezt állítólag személyesen Mohamed bin Szalmán engedélyezte. Ennek része lehetett, hogy 2017-ben felajánlották Hasogdzsinak, hogy vegye át egy állami elemzőközpont vezetését, amit elutasított. A B-terv lehetett az, hogy Hasogdzsit csalják a konzulátusra.
Hivatalosan még semmit sem erősítettek meg, de a törökök kiterjedt vizsgálatot folytatnak az ügyben, amihez több száz térfigyelő kamera felvételeit elemezték. Ezek alapján egyértelműen látszott, hogy Hasogdzsi nem hagyta el a saját lábán az épületet. A nyomozás egyik szála pedig arra koncentrál, hogy
az újságírón rajta volt a fekete Apple Watch órája, amikor belépett a konzulátusra, ez pedig szinkronizálva is volt az egyik kint hagyott telefonjával.
Szombati török lapok szerint ez vehette fel, ahogyan Hasogdzsit megölték az épületben.
Törökország hivatalosan kérte a főkonzulátus átvizsgálásának lehetőségét, amit szaúdi tisztviselők először engedélyeztek, pénteken viszont török nyomozók jelezték, hogy egyre csak csúszik a végső jóváhagyás. A múlt hétvégén a konzulátus beengedett újságírókat az épületbe, még szekrényeket is végignyitogattak nekik, hogy bizonyítsák, Hasogdzsi nincs bent. A nyomozók azonban állítólag pontosan tudják, hogy melyik helyiségben, és milyen jeleket keressenek, ha egyszer bejutnak az épületbe.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök nagyon aggasztónak nevezte az eltűnést, ami miatt kétszer is bekérették a szaúdi nagykövetet. A hét elején Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, Szaúd-Arábiának kell bizonyítania, hogy Hasogdzsi elhagyta a konzulátust. „Nem jelenthetik ki egyszerűen azt, hogy elment, és kész" – mondta. Azt a szaúdi állítást is megkérdőjelezte, hogy a konzulátus belső kamerái csak élő képet mutatnának, és ne rögzítették volna a felvételeket.
A szaúdi vezetés az egyre újabb részletek előkerülése ellenére is tartotta magát ahhoz, hogy semmi köze az újságíró eltűnéséhez, Hasogdzsi a hátsó ajtón keresztül hagyta el az épületet. Az eltűnés utáni napokban a trónörökös Mohamed bin Szalmán is megszólalt az ügyben, a Bloombergnek azt mondta, hogy a kormánya is szeretné kideríteni, mi történt Hasogdzsival. A szaúdi belügyminiszter szombaton a vezetés ellen irányuló hazugságoknak és alaptalan vádaknak nevezte az ellentétes állításokat, a lapokban pedig szerinte rengeteg álhír jelent meg.
Szaúd-Arábia amerikai nagykövete, Halíd bin Szalmán azzal is érvelt, hogy Hasogdzsinak sok barátja van a királyságban, köztük ő maga, és a nézetkülönbségeik ellenére rendszeresen kapcsolatban voltak. „Biztosíthatom Önöket, hogy az arra utaló hírek, hogy Dzsamál Hasogdzsi a konzulátuson tűnt el Isztambulban, vagy hogy a szaúdi hatóságok elfogták, vagy megölték őt, teljességgel hamisak, és alaptalanok" – írta közleményében.
Kitértek a török lapokban a halálosztagnak lefestett 15 szaúdira is, akikről egy ahhoz hasonló magyarázatot adtak, mint Moszkva a Szkripal-ügy gyanúsítottjainál. Ők az al-Arabíja szaúdi tévé szerint csak turisták voltak, akik kereskedelmi járatokon, és nem magánrepülőkön érkeztek Isztambulba. A szaúdiak egy nyomozócsoportot is küldtek Isztambulba, hogy szakértőik a török hatóságokkal együttműködve derítsék ki, mi történt Hasogdzsival.
Hasogdzsi eltűnésének ügyében az ENSZ, az Egyesült Államok kormányának több tagja, az Egyesült Királyság, Franciaország és számos más ország alapos vizsgálatot követelt. A szaúdi főkonzulátus épülete előtt a héten emberi jogi aktivisták és egyszerű felháborodott emberek táboroztak le, és transzparensekkel tiltakoztak. Újságírók szólaltak fel szolidaritásukat kifejezve, a Washington Post pedig múlt csütörtökön egy üres hasábbal jelent meg Hasogdzsi neve alatt.
Törökország és Szaúd-Arábia kapcsolatai már eddig sem voltak teljesen simák. Szíriában Bassár el-Aszaddal ellenséges, de egymással is szemben álló csoportokat támogattak. Miután pedig Szaúd-Arábia vezetésével több mint egy éve megkezdődött Katar blokádja, Törökország sietett a támogatásáról biztosítani a kis emírséget. Rijád pedig azt nem nézi jó szemmel, milyen kapcsolatok fűzik a törököket a több arab országban aktív Muszlim Testvériséghez.
Az egész ügy azonban hatással lehet Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok kapcsolataira is.
Az amerikai vezetés először viszonylag lassan, és visszafogottan reagált az ügyre. Donald Trump hétfőn beszélt arról, hogy aggasztja Hasogdzsi eltűnése, később pedig kijelentette, hogy beszélt erről a szaúdiakkal, és egyetlen riporterrel, sőt, senkivel sem szabadna hasonlónak megtörténnie. Trump azt mondta, hogy az amerikaiak is vizsgálódnak Hasogdzsi ügyében, keményen számonkérték a szaúdiakat, de az amerikai elnök azt is világossá tette, hogy nem tervezi felfüggeszteni a Rijádnak 110 milliárd dollár értékben szánt fegyverszállítmányokat.
Amerikai szenátorok keményebben fogalmaztak, többen is szankciókat helyeztek kilátásba, ha bebizonyosodna, hogy Hasogdzsi már nincs életben. A külügyi bizottság elnöke, Bob Corker republikánus szenátor hírszerzési tájékoztatásra hivatkozva azt mondta, ezek arra utalnak, hogy az újságírót megölték. Több republikánus szenátor már a Jemenben civil áldozatokat is követelő bombázások miatt sem nézte jó szemmel a szaúdi fegyvereladásokat, és adott esetben a kongresszus akár megpróbálhatja megakasztani az üzletet.
A történtek mindenesetre máris hatással voltak egy nagyszabású szaúdi gazdasági fórumra, amit világcégek bojkottálnak, előrevetítve, hogy milyen lépésekre lehet még számítani. Többen azt szorgalmazták, hogy Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter se vegyen részt az október végi konferencián, ő azt mondta, hogy megtartja az előadását, de ez az ügy fejleményeitől függően változhat. A CNN, a Financial Times, a New York Times, a Bloomberg más fontos médiumokkal együtt lemondta részvételét, ahogy az Uber vezérigazgatója, és a Viacom is. Richard Branson brit milliárdos pedig bejelentette, hogy a Virgin Group felfüggeszti a tárgyalásokat a szaúdiakkal egy egymilliárdos űrkutatási befektetésről, amíg ki nem derül, mi történt pontosan.
Borítókép: emberi jogi aktivisták tüntetnek a főkonzulátus előtt 2018. október 8-án.Fotó: Murad Sezer / Reuters.