A V4-ekkel és Japánnal szemben is megvédte Kína érdekeit Orbán Viktor, emiatt a múlt héten rendezett ötoldalú csúcstalálkozót követően nem is adtak ki nyilatkozatot
– számol be a 444.hu a magyar diplomácia unortodox lépéséről. Múlt csütörtökön öt év szünetet követően tartottak V4–Japán miniszterelnöki szintű találkozót, méghozzá Brüsszelben, az ASEM, vagyis az európai és ázsiai országok nagyszabású találkozójának keretében. Az Abe Sindzó japán kormányfő és a magyar kormány által – nem kis részben Brüsszellel szemben – forszírozott visegrádi csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnökeinek találkozóját Orbán külön videóüzenetben harangozta be, azonban az eseményről szokatlan módon egy sajtóközlemény nem sok, annyi sem jelent meg, és a szlovák, a cseh és a lengyel sajtó is hallgat a tárgyalások tartalmáról.
Ennek a 444.hu diplomáciai forrásai szerint az az oka, hogy Orbán Viktor szerette volna, ha a közös nyilatkozatból kivesznek két, Kínával kritikusabb utalást. Az egyik a tengerhajózás biztonságára, a másik a Dél-kínai-tengert érintő vitákra utalt volna. Mindkét felvetés burkoltan a kínai törekvéseket intette volna óvatosságra.
Csakhogy a magyar kormány ragaszkodott a szőrmentén megfogalmazott kritikák eltávolításához, így viszont a japánok már nem voltak hajlandók aláírni a nyilatkozatot,
Így viszont kínos diplomáciai fiaskóval ért véget a találkozó ezért hallgat róla minden szereplője.
A magyar kormány mára az aggasztó kínai törekvésekkel szembeni közös uniós fellépés kerékkötőjévé vált. Idén megvétózott például egy EU-s nyilatkozatot, ami arra intette volna a tagállamokat, hogy a Kínával kötendő – főleg az "Új Selyemút" vízióhoz kapcsolódó – kétoldalú egyezményekben tartózkodjanak a számukra megalázó fordulatok elfogadásától (azaz Orbán Viktor szeretné fenntartani magának a megalázkodás jogát). De a kormány már 2016-ban is védelmébe vette a kínai expanziós politikát, amikor kvázi megakadályozta, hogy az EU egy közös nyilatkozatban kicsit megfeddje Pekinget, amiért utóbbi elkezdte elég látványosan bekebelezni a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának számító Dél-kínai-tengert, és eközben nagy ívben tesz a nemzetközi jogra.
Ahogy arról a kínai–magyar gazdasági kapcsolatokat elemezve többször is írtunk, a kínai hatalmi érdekek melletti, minden arcvesztést és diplomáciai balhét bevállaló magyar kiállás kevéssé hozta meg a várt eredményt: Magyarország eddig nem profitált valami sokat a nagy garral beharangozott keleti nyitásból.
Frissítés: a külügy szerint „a hír dezinformáció, tipikus álhír”.