A Macedóniai Helsinki Bizottság igazgatója szerint semmilyen szabálytalanság nem történt Gruevszki bírósági eljárása során, ami indokolná a menedékkérelmét. A Helsinki Bizottság korábban célpontja volt Gruevszki Soros-ellenes kampányának.
„Gruevszki nem állt támadások célpontjában, nincs olyan ügy, amelyben ő lenne az áldozat. A bírósági eljárásokban, amelyekben ő a vádlott, nem találtunk olyan eljárási hibát, vagy bármilyen intézkedést, amely ne felelt volna meg a jogszabályoknak. A menedékkérelmének a jóváhagyása ezért megalapozatlan” – mondta az Indexnek Uranija Pirovszka, a Macedóniai Helsinki Bizottság igazgatója kedden este annak kapcsán, hogy a volt macedón miniszterelnök Nikola Gruevszki nemzetközi védelmet kapott Magyarországon.
A volt kormányfő arra hivatkozva adott be menedékkérelmet a magyar hatóságnak, hogy politikai üldöztetésnek van kitéve a hazájában. Jogerősen két évre ítélték el egy páncélozott Mercedes-autóval kapcsolatos korrupciós ügy miatt, és négy másik, súlyosabb ügyben zajlik ellene bírósági eljárás.
„Jogászként azt mondom, ha én lettem volna a bíró, őrizetben tartottam volna. Túl sok pénze van, túl sok kapcsolata, és befolyásolhatja a tanúkat – folytatta Uranija Pirovszka . – De a z ügyészség nem is kérte az őrizetbe vételt.”
„Láttam a nyilatkozatában, hogy arra panaszkodott: másfél éve minden nap meg kellett jelennie a bíróságon. – tette hozzá. – Igen, de ez azért van, mert olyan sok ügyben ő a vádlott!”
A Mercedes-ügy mellett kampányfinanszírozási visszaélés és két hivatali visszaélés miatt zajlik eljárás, NikolaGruevszki ellen, illetve azért is, mert állítólag támadást rendelt el egy ellenzéki polgármester és a székhelye ellen 2013-ban.
A Macedóniai Helsinki Bizottság egyike volt azoknak a civil szervezeteknek, amelyeket Gruevszki kormányzása alatt lehallgattak, és lejárató kampány célpontjaivá tettek.
2015-ben robbant ki emiatt egy botrány, amikor az ellenzék akkori vezetője, a mostani miniszterelnök Zoran Zaev hangfelvételekkel állt elő, amelyek vélhetően ezekből a lehallgatásokból származtak. Uranija Pirovszka azt mondta, hogy az első ilyen felvétel 2011-ből került elő, az ő telefonját azóta lehallgatják.
Gruevszki 2016-ban hozzákezdett az ország „sorostalanításához”. 23 szervezetben voltak mindennaposak a pénzügyi ellenőrzések hét hónapon keresztül, mondta Uranija Pirovszka. Szórólapokat terjesztettek Macedóniában, amelyeken Soros zsoldosainak hívták azokat, akik ezekben a szervezetekben dolgoztak.
A lehallgatási botrány során nagy horderejű korrupciós vádak vetődtek fel Gruevszkivel szemben. A bukása után egy különleges ügyészség foglalkozott ezeknek a felderítésével.
Gruevszki kedden délutáni Facebook-posztjában azt írta, hogy a lejáratása, és végül a börtönbe juttatása hosszan elő lett készítve. A kompromittáló felvételek hamisak, manipuláltak, az új különleges ügyész pedig a mostani kormánypárthoz hű.
Konkrét bizonyítékokkal is szolgált arra, hogyan kapott életveszélyes fenyegetéseket, ahogy azt is bemutatta, hogy miért nincsenek meg a feltételek Macedóniában jelenleg a tisztességes bírósági eljáráshoz – írta a volt macedón kormányfő. Azt is leírta, hogy olyan bírákkal találkozott a tárgyalása alatt, akik minden kérése után utasításokat vártak az új kormánytól, vagy pedig a különleges ügyésztől, akitől szerinte a bírók rettegnek, és akit ők is a kormány emberének tartanak.
„Gruevszki miniszterelnöksége alatt egy „fogvatartott állam” volt Macedónia” – mondta Uranija Pirovszka, és fölhívta a figyelmet az Európai Unió 2016-os jelentésére, amelyben az Európai Bizottság értékelte Macedónia előrehaladását az uniós csatlakozás felé, és ugyanezt mondta ki.
A jelentés valóban lesújtóan fogalmazott Macedóniáról. A hatodik oldalon azt írják: „Minden összevetve, a demokrácia és a jogállamiság állandó kihívásokkal néz szembe, ami különösen annak tudható be, hogy az igazságszolgáltatási szervek, a szabályozó ügynökségek és a médiát fogságban tartja [a kormány].”