Tizenegy napja hányódik a tengeren egy civil menekültmentő hajó, mivel a mentés után egyetlen európai ország sem adott kikötési engedélyt. A német Sea-Watch december 22-én mentett ki a tengerből harminckét embert Líbia partjaitól 50 kilométerre. A Földközi-tengeren három éve járőröző szervezet a menekülteket általában Szicília egyik kikötőjében adja át a hatóságoknak. Ezúttal azonban sem Olaszország, sem más Földközi-tengeri kikötővel rendelkező ország nem adott engedélyt a kikötésre, számolt be a helyzetről Robert Jenkins, a hajó egyik munkatársa a Facebookján.
A német Sea-Watch kérte hazája külügyminisztériumát is, hogy fogadják be a 32 kimentett embert, de nem kaptak választ, írta lapunk kérdésére a szervezet. A hajó így most 11 napja bolyong a tengeren, várva, hogy valahol kiköthessenek.
"A kimentett 32 ember közt van 4 nő, két gyerek, egy csecsemő, és három kísérő nélküli fiatalkorú (14, 15 és 17 évesek.) - írta Robert Jenkins. Legfrissebb, szerdai üzenete már a kétségbe esés hangján szólt:
A dolgok kezdenek rosszra fordulni, körben eső és szél. Erősek vagyunk, de meddig? Kezd beütni a fáradtság, a készleteink megfogyatkoztak, a hajónk nem alkalmas a hosszú tartózkodásra. Látjuk Málta vonulatait, de mintha mégis millió kilométerekre lennénk Európától.
A Sea-Watch 3 nevű hajót nem ilyen hosszú utakra tervezték, a kimentetteket a hátsó fedélzeten helyezik el, amíg ki nem tudnak kötni velük. A menekültek rendszerint 2-3 napnál többet nem töltenek a hajón. Most a rossz idő érkeztével az embereket a hajó belsejében helyezték el, noha a hely nem elég ennyi ember számára.
Robert Jenkins, aki egyébként Japánban végzett tengeri mentő munkájáért korábban kitüntetést vett át Theresa May brit miniszterelnöktől, a kormánya segítségét is kérte, de Nagy-Britannia sem válaszolt.
Az ügyben nyilatkozatot adott ki az ENSZ menekültügyi szervezete. A UNHCR felhívta a figyelmet, hogy nem csak a Sea-Watch, de a Sea Eye nevű hajó is hasonló helyzetben van, és így jelenleg összesen 49 ember várja a sorsát a tengeren.
A helyzet kritikus, de nem meglepő annak fényében, hogy Európa országai egy éve intenzíven lépnek fel az embermentők tevékenysége ellen. Olaszország korábban embercsempészet vádjával foglalta le a Iuventa német civil szervezet egyik hajóját. A vádat nem tudták bizonyítani, de a hajó másfél éve nem hagyhatja el a kikötőt.
Matteo Salvini olasz belügyminiszter a nyáron megtiltotta, hogy bármely segélyszervezet hajója kikössön Olaszországban. A szélsőjobboldali Liga-vezér is azzal vádolta a a civil szervezeteket, hogy összejátszanak az embercsempészekkel, ám erre utaló bizonyítékkal ő sem szolgált. Az olasz hatóságok elkötelezettségét jelzi, hogy később dobták az embercsempészet vádját, és legutóbb azzal vádolták az Aquarius nevű francia mentőhajót, hogy helytelenül kezelték a tengerből kimentett emberek ruháit. Ezek állításuk szerint fertőzöttek lehetnek AIDS-szel, tuberkolózissal és agyhártyagyulladással.
A helyzet nyáron már kritikussá vált, amikor egy amerikai hadihajó, és az Aquarius francia civil hajó sem köthetett ki Olaszországban. A tengeren veszteglő hajókat végül Spanyolország fogadta.
Később Málta is hadat üzent az embermentőknek, bürokratikus támadásokkal akadályozva meg a Sea-Watch munkáját. Hajójuk hónapokig nem hagyhatta el kikötőt, míg végül a máltai hatóságok sem találtak szabálytalanságot, így a szervezet a télen folytathatta a járőrözést.
A mentőhajók munkájának ellehetetlenítését a statisztika is jelzi. Tavaly kevesebben érkeztek a tengeren Olaszországba, de háromszorosára nőtt a vízbe fulladtak száma. Az IOM adatai szerint 2018-ban 21 ezren érték el Olaszországot, és 2054 ember halt meg. Az Index tavaly két hetet töltött a Sea-Watch fedélzetén a líbiai partoknál, hogy lássa, valóban együttműködnek-e a civilek az embercsempészekkel.
Borítókép: Földes András / Index.