Magyar idő szerint szombaton délután New Yorkban ült össze az ENSZ Biztonsági Tanácsa, ahol a fő napirendi pont az volt, hogy mi legyen az álláspont a venezuelai kormányválságot illetően.
Venezuelában január tizedikén iktatták be második elnöki mandátumára Nicolás Maduro elnököt, ami több halálos áldozatot követelő tüntetéshullámot indított el. A tüntetésekből kiemelkedett egy fiatal politikus, a 35 éves Juan Guaidó a teljesen ellehetetlenített, de ellenzéki többségű országgyűlés vezetője, aki azt mondta, kész kikiáltani magát ideiglenes elnöknek, és új választásokat kiírni az évek óta gazdasági válságban szenvedő országban.
A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló Venezuela gazdasága az olajár esése miatt gyakorlatilag összeomlott, számos venezuelai szenved az élelmiszerek, valamint gyógyszerek hiányától. A szocialista kormány kritikusai szerint a caracasi vezetés a válságot hozzá nem értésével és korrupciójával saját maga idézte elő. Maduro ugyanakkor a Nyugatot hibáztatja az alacsony olajárakért, mindenesetre Maduro hatalomra lépése óta a bolívar értéke a dollárhoz képest 99,99 százalékot zuhant.
Guaidó színrelépése aztán alaposan megkavarta a venezuelai történéseket, sorra jelentették be a világ országai, hogy készek elfogadni elnöknek, amennyiben nem rendeződik a helyzet Venezuelában, míg más országok természetesen a regnáló elnök oldalán álltak ki.
A két nagy tengely természetesen az USA és Oroszország körül formálódik, a két nagyhatalom először az ENSZ Biztonsági Tanács ülésén feszült egymásnak hivatalosan a januárban új szintre lépő válság kirobbanása óta.
Az oroszok első körben azt mondták, nem is kellene az ENSZ BT-nek tárgyalnia a venezuelai történéseket, mert azok az ország belügyének számítanak, majd némileg ennek a logikának ellentmondva azzal vádolta meg Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet az USA-t, hogy puccsot hajtott végre Venezuelában.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter válaszolt neki, aki elmondta, hogy elnökként Nicolás Maduro elnyomta a venezuelai népet, éhezésre és arra kárhoztatta, hogy tömegével hagyják el az országot, ami destabilizálja a térséget.
„Eljött az idő, hogy válasszanak az országok, kinek a pártján állnak Venezuelában - jelentette ki Pompeo, egyúttal arra sürgetett minden államot, hogy ismerjék el Juan Guaidót. „Vagy a szabadság erőivel vannak, vagy egy sorban Maduróval és a poklával”.
Az ENSZ BT tanácskozása ideje alatt sorra jelentették be a különböző európai országok vezetői, hogy készek elfogadni Juan Guaidót elnöknek, amennyiben nyolc napon belül nem sikerül megoldást találnia Madurónak a kialakult helyzetre.
Az USA mellett Németország, Franciaország, Spanyolország és Portugália jelezte az ENSZ BT ülése alatt, hogy elfogadja Guaidót. Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője pedig közölte: az EU további, egyebek között az ország vezetésével kapcsolatos intézkedéseket fog hozni, ha az elkövetkező napokban Venezuelában nem írnak ki választásokat. Federica Mogherini szabad, tiszta és hiteles választásokat sürgetett egy olyan kormány megválasztása érdekében, amely hűen tükrözi a venezuelai nép akaratát.
A regnáló elnök oldalán is folyamatosan jelentkeznek be az országok, Oroszország mellett Irán, Törökország és Kína van a legnagyobb Maduro-támogatók között.
Írtunk egy kérdést a magyar külügynek is, hogy Magyarország milyen álláspontot képvisel Venezuela ügyében az ENSZ BT eseményeinek ismeretében. Ha kapunk választ, frissítjük a cikkünket.
A nyilatkozatok alapján úgy néz ki, hogy a kérdés az egész világot megosztotta, még a karibi szigetvilág országai is két táborra szakadtak, ráadásul vannak olyan országok, mint például Jamaica, amelyek először Guaidó oldalára sorolták magukat, majd később a döntésüket megváltoztatva azt mondták, inkább Madurót támogatják. Haiti pedig azt az álláspontot vette fel, hogy ők azt támogatják, akit az USA is támogat. Haiti esete annyiban is érdekes még, hogy az ország Venezuela támogatója volt hosszú időn keresztül, de nagyjából egy hónappal ezelőtt engedett az amerikai, kanadai és kolumbiai nyomásnak, és elítélte Maduro újabb elnöki ciklusát.
Ebben a lenti listában igyekszünk összefoglalni, hogy a magyar idő szerint szombat esti időpontban hogyan áll a Guaidó-, illetve a Maduro-párti országok listája. A legtöbb ország formálisan támogatta valamelyik oldalt az ENSZ BT ülésén vagy korábban, de vannak országok, mint például Kína vagy Dél-Afrika, amelyek azt mondták, hogy az ügyet Venezuela belügyének tekintik, ezért nem támogatják azt, hogy az ENSZ BT foglalkozzon vele, ami viszont a Madurót támogató orosz álláspont is egyben, így mondhatjuk azt, hogy ezek az országok a Maduro-táborban foglalnak helyet.
Országok Maduro pártján:
Országok Guaidó pártján:
Az, hogy ennyi ország ismerné el adott esetben elnöknek Juan Guaidót, aki tulajdonképpen csak kikiáltotta magát elnöknek némi jogi magyarázatra szorul.
Maduro úgy lett másodszor is elnök, hogy tavaly májusban előválasztást tartott, amikor már nagyon nagy volt rajta a nemzetközi nyomás az országában tapasztalható állapotok miatt. Az előválasztáson viszont nem indulhattak el a legnépszerűbb ellenzéki szereplők. A nemzetközi közösség számos tagja elítélte a választást, és jelenleg a hatalmától megfosztott nemzetgyűlést tekintik az egyetlen legitim intézménynek az országban. Guaidó pedig a nemzetgyűlés elnöke, így lehet az, hogy Maduróval szemben őt ismerik el.
A nagyhatalmak felsorakozása két oldalon Venezuela ügyében a legtöbb globális politikai megosztó kérdéshez hasonlóan természetesen gazdasági eredetű is. Oroszország az elmúlt években rengeteg pénzt áldozott arra, hogy a nagyon komoly olajexportőr országból az egyik legközelebbi szövetségese legyen. Még tavaly decemberben is kötöttek egy közel 6 milliárd dollár (1670 milliárd forint) értékű fejlesztési megállapodást Venezuelával. Összesen pedig nagyjából 25 milliárd dollár (6900 milliárd forint) értékben fektettek be az elmúlt években az országban. A világ legnagyobb olajtartalékait magukban foglaló venezuelai olajmezők közül legalább ötben van az oroszoknak komoly érdkeltségük, de két karibi földgázmező következő harminc évnyi termeléséből is részesülnének.
Az oroszok úgy kalkulálnak, hogy Maduro bukása esetén a befektetéseik semmissé válhatnak, azt pedig az orosz belpolitika is megérezhetné, már a mostani válság kevésbé látványos jeleire is igyekezett rákapaszkodni az orosz ellenzék. Arról nem is beszélve, hogy a befektetett pénzek mellett konkrét hitelekkel is tartozik az oroszoknak az egyre komolyabb gazdasági problémákkal küzdő ország.
Az ENSZ BT szombat esti ülésével nagyjából párhuzamosan jelent meg a Bloomberg gazdasági szaklapban, hogy Maduro december óta igyekszik hozzáférni az országa külföldi aranytartalékához. A Bank of Englandnél tárolt nagyjából 1,2 milliárd dollárnyi (334 milliárd forint) aranyat a venezuelai nemzeti bank vezetője próbálta felvenni, de a Bank of England letiltotta a tranzakciót.
Azt nem tudni, hogy Venezuelának pontosan hol vannak a tartalékai, az biztos, hogy az ország nagyjából 8 milliárd dollár (2227 milliárd forint) értékű vagyont tart külföldi pénzintézeteknél, a pénzre pedig egyre nagyobb szüksége van, hogy valamennyire működtesse az országot, amelyik az olajár évekkel ezelőtti beszakadása után gazdaságilag teljesen összeomlott.
A mostani kényes helyzetben különös jelentősége van a venezuelai hadseregnek. A hadsereg egyelőre kitart Maduro mellett, de a magát elnöknek kikiáltó Guaidó azt ígérte a katonáknak, hogy amennyiben mellé állnak, úgy amnesztiát kapnak.
Miután Donald Trump bejelentette, hogy az USA Guaidót támogatja, az amerikai elnök is arra buzdította a hadsereget, hogy vonják meg a támogatást az elnöktől, és álljanak Guaidó mögé, aki új választásokat szeretne kiírni az országban.
Borítókép: Caracas, Venezuela, 2018. január 23. Tüntetők a Nicolás Maduro elnök ellen szervezett tüntetésen az Altamira téren miután Juan Guaidó kijelentette magát elnöknek. Fotó: Edilzon Gamez/Getty Images