Franciaország hazahívja római nagykövetét egyeztetésekre az olasz vezetők sorozatos „rágalmazó kijelentései", „megalapozatlan és példátlan támadásai" után, jelentette be a francia külügyminisztérium. „A legutóbbi beavatkozások újabb és elfogadhatatlan provokációt jelentenek" – olvasható a külügyi közleményben.
Párizs és Róma között nagyon feszült a diplomáciai viszony azóta, hogy Olaszországban 2018 júniusában kormánykoalícióra lépett a Matteo Salvini vezette bevándorlás-ellenes Liga és az elitellenes Öt Csillag Mozgalom. Az utolsó cseppet a pohárban azt jelentette, hogy Luigi Di Maio olasz miniszterelnök-helyettes, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője kedden bejelentette, hogy a májusi európai parlamenti választásokra készülve Franciaországban találkozott a kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen több mint két hónapja tüntető, sárgamellényes mozgalom vezetőivel, írja az MTI.
Olasz-francia kormánytalálkozót javasolt csütörtökön Matteo Salvini olasz kormányfőhelyettes, belügyminiszter, a Liga vezetője. Di Maio jelezte, hogy a legmagasabb szinten kész egyeztetni a francia kormánnyal a mindkét felet érintő olyan fontos kérdésekről, mint például a migráció. Megjegyezte, hogy az M5S vezetőjeként „jogosan" találkozott a sárgamellényesekkel és a francia népet képviselő más politikai erők tagjaival, ahogyan szerinte Macron pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) is az olasz ellenzéki Demokrata Párttal szövetkezik.
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök pedig úgy vélekedett, hogy az Olaszország és Franciaország közti kulturális és gazdasági kapcsolatrendszert semmi sem tudja megingatni.
Di Maio januárban többször is gyarmatosító politikával vádolta meg a francia kormányt. Az olasz nagykövetet emiatt már bekérették a francia külügyminisztériumba. Ezek után is azt mondta, hogy nem gondolja, hogy szavai diplomáciai problémát okozhatnak, mivel „minden igaz".
Korábbi kijelentéseit megismételve kifejtette, hogy Franciaország 14 afrikai országban nyomtat pénzt, amellyel „megakadályozza ezen afrikai országok fejlődését, és hozzájárul a menekültek útnak indulásához, akik aztán életüket veszítik a Földközi-tengeren vagy az olaszországi partokra érkeznek". Megjegyezte, Franciaország így tud jelentős nyersanyagokhoz jutni és fenntartani gazdaságát, miközben a migránsok Olaszországba érkeznek meg.
Di Maio az úgynevezett gyarmati frankot vagy afrikai valutaközösségi frankot (Cfa) emelte ki, amelyet a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (UEMOA) és a Közép-Afrikai Gazdasági és Monetáris Közösség (CEMAC) államaiban 155 millióan használnak. Az 1999-ben megszabott árfolyam szerint egy euró valamivel több mint 655 valutaközösségi frankot ér. A valutarendszert a francia, a szenegáli és a kameruni központi bank működteti. A bankókat Franciaországban nyomtatják, és a Cfa-államok valutatartalékuk felét a francia kincstárban helyezik letétbe. A francia jegybank ezért minden évben kamatot fizet nekik. A Cfa eltörlése egyébként a sárgamellényesek követelései között is szerepel.
Di Maióhoz csatlakozott januárban Salvini is. Azt mondta, hogy a migrációt kiváltó okok közé tartozik, hogy egyes országok eltulajdonítják az afrikaiak vagyonát, és „Franciaország is ezek között van". Salvini hozzátette, Franciaországnak nem áll érdekében Líbia stabilizációja sem, mivel a francia kőolaj-érdekeltség ellentétes Olaszországéval.
A Róma és Párizs közti feszültséget igyekezett enyhíteni Giuseppe Conte miniszterelnök, aki azt mondta, a migráció terén Olaszország Franciaoszággal közös és megosztott megoldásokat keres. Enzo Moavero Milanesi olasz külügyminiszter, aki francia kollegájával Jean-Yves Le Driannal egyeztetett, azt mondta, baráti országok között is előfordulhatnak viták.