A 20 éves szaúd-arábiai Nourah egy előre kitervelt pillanatban odament apja őrizetlenül hagyott mobiljához, átkattintott pár dolgot rajta, majd Törökországba indult. Ő is egyike volt azoknak a lányoknak, akiknek annyira elegük lett a szigorú iszlámból, a férfielnyomásból, a családon belüli fizikai abúzusból, hogy csak a menekülést látták az egyetlen kiútnak. Ő Törökországból Grúziába, majd kockázatos, de egyetlen lehetőségként szaúd-arábiai átszállással Ausztráliába repült. Neki bejött, nem kapták el.
A mobiltelefonos trükkre azért volt szükség, mert Szaúd-Arábiában van egy ingyenes, kormányzati fejlesztésű applikáció, az Absher. Ez gyakorlatilag egy online kormányablak, online meg lehet vele újítani a jogosítványt, kormányzati dokumentumokat lehet vele letölteni. De van egy olyan szolgáltatása is, hogy jelezni tudja a férfiaknak, hogy a „családtagjuk” (feleségük, lányuk, lánytestvérük) mikor mutatja fel az útlevelét a határon.
A férfiak egy kattintással meg tudják adni, vagy vissza tudják vonatni a nők utazási engedélyét, sőt, még sms-értesítést is kérhetnek, ha a nő repülőre száll.
Ezt kellett átkattintania Nourahnak. Titokban megadta magának az utazási engedélyt az apja telefonján, és kikapcsolta az értesítéseket. A program jól szimbolizálja, milyen életük van a szaúdi nőknek. Az ottani férfiközpontú társadalmakban férfi jelenléte illetve engedélye nélkül nem léphetnek közterekre, nem örökölhetnek, nem válhatnak el, nem szerezhetnek felügyeleti jogot gyerekre.
Az appot régóta támadják a jogvédők, miközben a kormányzat védi azt, illetve a női felhasználók sincsenek mind kiborulva tőle. A Time-nak például az Ausztráliában tanuló 26 éves Maha Alanzi azt mondta, ő könnyebben tud utazni a segítségével, nem kell az apjától az utazási engedélyt személyesen megszerezni.
a technológia és az internet a szökni akaró Szaúdi nőknek életbevágó fontosságúvá kezd válni. Pro és kontra is. Ellenőrzésre és segélykiáltásra is jó.
A világsajtó Rahaf Mohammed al-Kunun ügyére kapta fel most a fejét. A lány egy kuvaiti családi vakációról szökött meg, és utazott Thaiföldre, szándékai szerint Ausztrália, és egy ottani menedékjog lett volna a végállomás. Közben pedig Twitteren kért segítséget a világtól, azt állítván, ha kiadják a rokonainak, akkor „100 százalék, hogy végeznek vele”. A lány végül Kanadában kötött ki, és menekültstátuszt kapott.
Az Al Jazeera és a CNN pedig most két testvérről ír, akiket Hong Kongban kapcsoltak le szaúdi hatósági emberek, amikor épp Ausztráliába akartak szökni egy Srí Lanka-i vakációról. Nekik is elegük lett a szigorú iszlámból, a nők másodrendűként kezeléséből és a családon belüli fizikai abúzusból.
Két órájuk volt Hongkongban átszállni, amikor két férfi ment oda hozzájuk, és megkérdezte tőlük, hogy Melbourne-be mennek-e. Elkérték tőlük az útleveleiket, a repjegyeiket és a beszállókártyáikat is, majd azt mondták, valami nincs rendben a vízumukkal, és közölték velük, hogy átfoglalták a jegyüket egy Emirates-járatra Rijádba, mert „az édesanyjuk nagyon beteg”. A lányok tudták, hogy ez nem igaz, és eszükbe jutott Dina Ali Lasloom esete. A 24 éves lányt Manilában tették fel egy rijádi járatra megkötözve.
A testvérek ekkor a mosdóba kéredzkedtek, majd a menekülés mellett döntöttek. A reptéren elkezdtek hangosan balhézni az útlevelükért, majd amikor visszakapták, futásnak eredtek. Próbáltak más ausztrál gépre feljutni, de sikertelenül. Végül elhagyták a repteret. Mivel eltűnt személyekként bejelentette őket az apjuk, a rendőrség nem sokkal később bevitte őket egy hatórás kihallgatásra, de aztán elengedték őket.
Azóta, hat hónapja bujkálnak a kínai városban, és remélik, hogy menedékjogot kapnak „egy olyan országtól, ahol egyenlőként kezelik a nőket”.
Ők is indítottak egy közös Twitter-fiókot, be is kerültek a világsajtóba.
A 18 és 20 éves lányok ügyvédje azt mondta, ügyfelei a halálbüntetéstől rettegnek, ha vissza kell térniük a hazájukba. Az útlevelüket érvénytelenítették azóta a szaúdiak, így be kellene menniük egy követségre, ha újat akarnának. „Nem akarunk Dzsamal Hasogdzsi sorsára jutni”, írták a meggyilkolt újságíróra utalva.
A New York Times cikke szerint már a 70-es években is előfordult, hogy egy szaúdi hercegnő a szeretőjével ki akart szökni az országból. Őket végül kivégezték. De a szökést fontolgató fiatal nők száma az elmúlt években megugrott, ami jórészt a közösségi médiának köszönhető.
15 éve nem is hallottunk volna róluk, most viszont eszközt kaptak ahhoz, hogy meghallja őket a világ
– mondta a Human Rights Watch munkatársa.
A lap öt menekülttel beszélt, és az ügyükben sok a közös motívum: mindannyian privát chatcsoportokban kértek segítséget olyanoktól, akik már meglépték a szökést, vagy gondolkodtak rajta. Al-Kunun is beszélt például egy barátjával, aki Ausztráliába dobbantott, és tanácsokat is kapott tőle. Azért pont oda egyébként, mert oda – a net újabb segítő oldala –
online is lehet vízumot igényelni, így nem kell hozzá a követségre személyesen bemenni.
Nem volt ennyire szerencsés a 16 éves Tala Farea és testvére, a 23 éves Rotana Farea. Az összekötözött holttestüket október 24-én találták meg. A testvérek előbb ragasztószalaggal egymáshoz kötözték magukat, majd a folyóba ereszkedtek. A Virginia államban élő testvéreknek állítólag vissza kellett volna térniük Szaúd-Arábiába, ezért követhették el az öngyilkosságot. 2017 novemberében szöktek el a szüleiktől, majd decemberben egy virginiai menedékotthonba költöztek. 2017 augusztusában nyomuk veszett az otthonból, ez idő alatt a szülőknek nem volt kapcsolatuk a gyerekekkel. Egyes értesülések szerint a lányok anyja hívást kapott a szaúdi nagykövetségről az öngyilkosságot megelőző napon, miszerint a családnak haza kell térnie, mivel a testvérek menedékkérelmet adtak be az Egyesült Államokban.
A sikertelenül próbálkozókat kemény büntetés várja otthon. Hónapokra szobafogságot kapnak, elveszik a mobiljukat, de akár le is tartóztathatják őket szülőnek való szembeszegülés, vagy a királyság jóhírének megsértése miatt. Szélsőséges esetben a saját családjuk öli meg őket. Az sem túl jó hír nekik, hogy Ausztrália egy helyi oknyomozó műsor friss híre szerint elkezdett odafigyelni a hozzájuk szökő szaúdi lányokra, és elkezdte visszafordítani őket a határról.
A CNN azt írja, nincs adat arra, hány szaúdi nő szökött meg sikerrel, vagy próbálkozott sikertelenül. Annyi biztos, hogy az ENSZ szerint 2015-ben 575 szaúdi állampolgár kért menedékjogot, míg 2017-ben ez az adat már 1200 felett volt. A lap szerint a hirtelen növekedés egybeesik azzal, hogy Szaúd-Arábia új vezetőt kapott Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös személyében.
Bin Szalmán energikus reformerként akar megjelenni, elérte, hogy a nők is vezethessenek autót, 35 év után újra mozi nyílt az országban, és számos más ponton tovább lazítana az ultrakonzervatív rezsim szigorú törvényein, hogy vonzza a külföldi tőkét. Csakhogy a modernizálás és a reformok mellett központosította a hatalmat, több száz befolyásos üzletemberre és a királyi család több tagjára csapott le egy korrupcióellenes tisztogatásra hivatkozva, emellett emberi jogi aktivistákat – például a nők autóvezetési jogaiért küzdőket – is őrizetbe vettek az országban.
(Borítókép: Illusztráció. Fotó: Bloomberg / Getty Images)