Hazaárulás címén 22, illetve 14 évi fegyházbüntetésre ítélte a moszkvai körzeti katonai bíróság kedden az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a Kaspersky Lab komputerbiztonsági szoftvergyártó vállalat egy-egy volt munkatársát, írja az MTI.

A súlyosabb büntetést Szergej Mihajlov, az FSZB információbiztonsági központjának egyik volt vezetője, az enyhébbet pedig Ruszlan Sztojanov, a Kaspersky Lab komputeres incidenseket kivizsgáló osztályának volt vezetője kapta. Az ügy kényessége miatt a bíróság zárt ajtók mögött tárgyalta az ügyet. Mihajlov és Sztojanov ügyével kapcsolatban az FSZB további két munkatársát is letartóztatták. Az Interfax szerint a két elítélt amerikai hírszerző szolgálatokkal állt kapcsolatban. A hírügynökség úgy értesült, hogy az FSZB-sek kettős játékot játszottak: kapcsolataikat tettetett beszervezői tevékenységgel álcázták.

Ezekre a letartóztatásokra hivatkozva Washington azt állította két évvel ezelőtt, hogy az oroszok állnak az amerikai választások alatt történt hekkertámadások mögött, amelyekkel az amerikai hírszerzés és az azóta leköszönt Obama-adminisztráció az orosz államot és személyesen Vlagyimir Putyin elnököt vádolták meg.

Egy tekintélyes független orosz tévécsatorna, a  Dozsgy állítólag belső FSZB-s forrásból származó információi szerint az egyik letartóztatottat, Mihajlovot azzal vádolják, hogy az FSZB megbízásából dolgozó orosz hekkerektől származó adatokat adott át a CIA-nak. Az amerikaiak állítólag ezekre támaszkodva hajtottak végre operatív műveleteket, például letartóztattak két neves orosz hekkert, Roman Szeleznyevet és Jevgenyij Nyikulint.

A Dozsgy értesülései szerint az orosz hatóságok tudtak arról is, hogy az FSZB-tisztek adatokat szivárogtatnak ki, de egy ideig nem tettek semmit, csak akkor léptek fel, amikor ők is belekeveredtek a hírhedt Saltaj-Boltaj ügybe. Ez a hekktivista csoport kínos adatokat publikált az FSZB vezetőiről és orosz politikusokról.

Az FSZB 2016-ban azonosította a Saltaj-Boltaj tagjait, de a jelentések szerint Mihajlov és Dokucsajev letartóztatás helyett  arra akarta rávenni őket , hogy a csatornáikon az általuk megadott információkat terjesszék. Ez keltette fel állítólag a belső ellenőrzés gyanúját, és ez vezetett a letartóztatásokhoz.