Julija Timosenko, a Haza (Batykivscsina) párt vezetője és államfőjelöltje kedden az ukrán parlament ülésén bejelentette, hogy több frakcióval együtt Petro Porosenko elnök leváltására irányuló alkotmányos vádeljárást (impeachment) indít, miután egy újságírói oknyomozás arra derített fényt, hogy az elnök környezete érintett egy állítólagos nagyszabású hadiipari beszerzési botrányban.
Alig egy hónap múlva Ukrajna elnököt választ. A március 31-i első forduló aligha hoz döntést, így szinte biztosan az április 21-én megrendezésre kerülő második forduló választ elnököt, ahová azonban már csak a két legtöbb szavazatot kapó jelölt jut be. Az esélyekről ebben az írásban foglalkoztunk részletesebben.
A három esélyes jelölt közül nagyon sokáig Julija Timosenko a populista volt miniszterelnöknő vezetett, aztán a surranópályán feljött Volodimir Zelenszkij humorista, az új arc, de még korai lenne leírni Petro Porosenkot a regnáló elnököt is, akit a Nyugat nagyon támogat, hiszen elsősorban benne látja az IMF-fel együttműködő és határozottan nyugatbarát ukrán politikai irányvonal megmaradásának zálogát. A mai nap során aztán az elnökjelöltek látványosan összecsaptak.
Timosenko szerint Porosenko hazaárulást követett el. Az interneten videofelvételen közzétett beszámoló szerint Oleh Hladkovszkijnak, a közvetlenül az elnök alá rendelt Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) helyettes vezetőjének a fia, Ihor állítólag közvetlenül érintett jelentős összegű, védelmi célú beszerzésekre szánt pénzek elsikkasztásában - számolt be az MTI. Ihor Hladkovszkij és üzleti partnerei ugyanis két éven át Oroszországból csempészett, illetve ukrán katonai raktárakból beszerzett, rossz minőségű fegyver-alkatrészeket adtak el az értékénél jóval magasabb áron az Ukroboronprom állami fegyvergyártó vállalatnak.
Utóbbi vezetőinek tudomása volt arról, honnan származnak az alkatrészek. Az üzleten Hladkovszkijék legalább 250 millió hrivnyát, azaz csaknem 2,6 milliárd forintot kerestek. Az idősebb Hladovszkijnak is tudomása volt, aki mellesleg a védelmi tanácsban betöltött tisztsége mellett üzleti kapcsolatban is áll Porosenko elnökkel - állítják az újságírók.
A botrány kirobbanása után Hladkovszkij kérte, hogy mentsék el az RNBO helyettes vezetői tisztségéből az ügy kivizsgálásáig, amit Porosenko támogatott. Az elnök sajtótitkára, Szvjatoszlav Ceholko a Facebookon közölte:
Porosenko követeli a rendvédelmi szervektől, hogy mihamarabb vizsgálják ki az újságírók által nyilvánosságra hozott információkat.
Az elnöki hivatalnál mellesleg emlékeztettek arra, hogy nincs törvény Ukrajnában, amely szabályozná az államfővel szembeni impeachment (vádeljárás) menetét.
Az ukrán alkotmány szerint a parlament impeachment eljárással leválthatja az államfőt, ha az hazaárulást vagy más bűncselekményt követ el, de ilyen eljárást még sohasem indítottak az ukrán törvényhozásban. Timosenko egyébként már próbált impeachment eljárást indítani 2008-ban Viktor Juscsenko és 2010-ben Viktor Janukovics ellen - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az ügyben megszólalt a március 31-i elnökválasztásnak a felmérések szerinti jelenlegi legnépszerűbb jelöltje is, vagyis a humorista. A Facebookon közzétett videoüzenetében Zelenszkij megállapította, hogy azok akik vérrel kerültek hatalomra, most vérrel keresnek pénzt.
Eszerint csempészni Oroszországból szabad, alkatrészeket cserélni katonák életére szabad, édességet gyártani szabad, de MARUV - az már tilos"
- állapította meg, utalva Porosenko oroszországi csokoládégyárára, illetve arra, hogy az ukrán énekesnő, MARUV, a hazai válogató győztese nem utazhat Izraelbe az Eurovíziós Dalfesztiválra korábbi oroszországi fellépései miatt.
Most értettem meg, mit is jelent a hadsereg, nyelv, hit (Porosenko kampányszlogenje). Kifosztani a hadsereget, mesterségesen megosztani nyelv szerint az embereket, azért mert nincs is hitük Önöknek"
- tette hozzá Zelenszkij.
Egy mai Ukrajna témájú háttérbeszélgetésen Horváth Zoltán félig magyar, félig ukrán származású siófoki üzletember, Ukrajna tiszteletbeli konzulja úgy vélekedett, hogy bár a politikai helyzet és a magyar - ukrán viszony eléggé hektikus, de éppen most lenne lehetőség a magyar, illetve ukrán külkereskedelemben mindössze 2-3 százalékos magyar - ukrán kereskedelmi reláció arányának növelésére.
Az ukrán hrivnya három éve stabil, Ukrajna sokmillió munkás kezet exportál, és egyre inkább nem a nyugat a felvevőpiac, hanem a lengyel, illetve akár a magyar építőipar. A magyar élelmiszeripari és műszaki cikkek számára Ukrajna jó felvevőpiac és a gazdasági kapcsolatokban egyáltalán nem érezhető az esetleges politikai konfrontációból semmi.
Ackermann Sándor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Ukrajna-szakértője szerint Ukrajnában ma is 150-160 ezer magyar él, mégis azt lehet mondani, hogy magyar szempontból különösen nagy tétje nincsen a március végi elnökválasztásnak, mert a jelöltek programjai között ugyan vannak különbségek, de a kisebbségi politikában, például a nyelvhasználati szabályokban, vagy az euroatlanti törekvésekben eléggé hasonlóak a programok.
Korábban Ukrajnában szinte mindig aszerint lehetett különbséget tenni a jelöltek között, hogy ki mennyire oroszbarát, mára a Krím, illetve Kelet-Ukrajna szavazóinak kiesésével oroszbarát programnak semmi esélye nem lenne. Maga a keleti háború ugyan látszólag állóháború, de még így is 5-6 naponta elesik egy ember a fronton, egész települések néptelenedtek el és Ukrajna becslések szerint 8 millió dollárt költ naponta a háborúra.