Váratlanul félbeszakadtak Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai diktátor tárgyalásai a második csúcstalálkozójuk második napján, aminek a végén az eredeti tervek szerint közös nyilatkozatot írtak volna alá. Azonban ehelyett a két vezető külön hagyta el a tárgyalásoknak helyet adó vietnámi Metropole hotelt.
A Fehér Ház első reakciója szerint „jó és konstruktív tárgyalások voltak", de Trumpnak és Kimnek nem sikerült megállapodnia a második csúcson. A Reuters szerint az amerikai oldal azt jelezte, hogy a két oldal kész esetleges további találkozóra a jövőben.
Trump a hoteljében megtartott sajtótájékoztatón köszönetet mondott a vietnám vezetésnek a csúcs megrendezéséhez nyújtott segítségért. Beszélt az indiai-pakisztáni konfliktusról, és a Venezuelának küldött segélyszállítmányokról is. Ezután tért rá a csúcstalálkozón történtek elmagyarázására.
Azt mondta, nagyon termékeny tárgyalások voltak, a kapcsolata Kim Dzsongunnal jó. A tárgyalások is baráti hangulatban szakadtak meg. Azonban nem érezték úgy külügyminiszterével, Mike Pompeóval, hogy jó lenne aláírni egy olyan megállapodást, amire most lehetőség lett volna. „Néha fel kell állni, ez pedig most ez a pillanat volt" – mondta.
Azt mondta, hogy Kimnek van egy elképzelése, ami nem egyezik az amerikai elképzelésekkel, de sokkal közelebb vannak egymáshoz az álláspontok, mint egy évvel korábban.
Az észak-koreaiak azt akarták, hogy függesszék fel az ország elleni összes szankciót, ebbe azonban nem akartak belemenni.
Ezért ajánlottak az észak-koreaiak engedményeket az atommentesítés felé – például a jongbjoni nukleáris létesítmény felfüggesztését –, de nem elegendőt, és nem az amerikaiaknak fontos területeken. Trump szerint elő voltak készítve a megállapodástervezetek, de nem a gyorsaság a fontos, hanem hogy a megfelelő megállapodást írják alá.
Azt is elmondta, hogy nem akar szigorítani az eddigi szankciókon. Ha sikerülne megegyezni, a jövőben fel akarja oldani a szankciókat, mert Észak-Koreában sok gazdasági, és fejlődési potenciál van.
Azt is elmondta, hogy Kim Dzsongun még szerda este megígérte neki, hogy nem fogja újrakezdeni az atom- és rakétateszteket. Kimmel egyelőre nem állapodtak meg arról, hogy tartanak következő csúcstalálkozót.
Újságírói kérdésre elmondta, hogy felhozta az Észak-Koreában fogvatartott, majd pedig kómában hazaküldött, nem sokkal később meghalt Otto Warmbier amerikai fiatal esetét is Kimnek. Szerinte Kim Dzsongun csak utólag tudta meg, mi történt vele, és az észak-koreai diktátor azt mondta, sajnálja, ami történt. Trump azt is mondta, hogy szörnyű börtönök és táborok vannak Észak-Koreában.
Arra a kérdésre, mi lesz a Dél-Koreával közös hadgyakorlatokkal, azt mondta, ezeket azért is függesztette fel tavaly a szingapúri csúcstalálkozó után, mert túl drágák voltak. Azt mondta, hogy nagyon sok pénzt költenek olyan országokra, amik egyébként nem szorulnak erre rá.
Trump hamarosan felhívja Mun Dzsein dél-koreai elnököt, és Abe Sindzó japán elnököt is. Hszi Csin-ping kínai elnököt dicsérte, szerinte nagyon sokat segített a folyamatban, habár talán még tehetne egy kicsit többet is. Azt mondta, Hszi sem örül annak, hogy egy nukleáris fegyvereket birtokló Észak-Korea van a szomszédjában.
Azt is nehezményezte, hogy pont a csúcstalálkozó alatt volt volt ügyvédjének, Michael Cohennek a meghallgatása egy képviselőházi bizottságban, szerinte átrakhatták volna a következő hétre. Szerinte Cohen sok mindenről hazudott, de ő is azt mondta, nem volt összejátszás az oroszokkal. A korábban a kongresszusnak tett hamis vallomása, adócsalás és más ügyek miatt hároméves börtönbüntetésre ítélt Cohen többek között azt mondta, hogy Trump rasszista, szélhámos és csaló, aki ellen eddig még nem nyilvános ügyekben is vizsgálódik a New York-i ügyészség.
Mike Pompeo külügyminiszter is felszólalt. Szerinte volt haladás, de nem jutottak el olyan pontra, ami megérte volna a megállapodást. Kim Dzsonguntól többet akartak, de ezeket nem volt kész most meglépni. Azonban optimista, hogy a következő hetekben folytatják a tárgyalásokat, és bízik, hogy a végén elérhetik azt, amit a világ akar: Észak-Korea atommentesítését. Szerinte valódi haladás volt, közelebb vannak ehhez a célhoz, mint a csúcstalálkozó előtt.
A csütörtöki első megbeszélések után egy munkaebéden kellett volna részt vennie Trumpnak és Kim Dzsongunnak, de a helyszínen tartózkodó újságírók szerint az amerikai és az észak-koreai delegáció egyik tagja sem tűnt fel az előkészített asztalnál. Ezek után Sarah Sanders, a Fehér Ház szóvivője bejelentette, hogy még tartanak a megbeszélések, de hamarosan véget érnek, Trump pedig visszamegy a szállására, a Marriottba, ahol majd a sajtótájékoztatót tartja.
Kim Dzsongun és az észak-koreai delegáció is elhagyta a tárgyalások helyszínét. Észak-Koreai oldalról egyelőre semmilyen nyilatkozat nem érkezett. Kim Dzsongun az eredeti tervek szerint még folytatja látogatását Vietnámban, és tárgyalni fog a vietnámi vezetéssel.
A fejleményekre gyorsreagáló szakértők szerint a megállapodás elmaradása nagyon nem jó hír egy ilyen csúcstalálkozón, amit általában hosszas előkészítés előz meg, és legtöbbször legalábbis nagy vonalakban egyetértés kell, mielőtt a legfelsőbb szintű vezetők ülnének le egymással. Joseph Yun volt Észak-Korea-ügyi különmegbízott szerint láthatóan nem voltak elégségesek az előkészületek. Ráadásul az első, szingapúri találkozón is csak általános szinten tudtak egyetérteni a Koreai-félsziget atommentesítésében, most pedig már konkrétumok kellettek volna, még ha előzetesen is mérsékeltek voltak a várakozások.
Viszont olyan is van, aki szerint „a megállapodás elmaradása is jobb, mint egy rossz megállapodás." Többen úgy látják, hogy a tárgyalási folyamat miatt Kim Dzsongunnak sem érdeke, hogy újrakezdje a nyilvános atom- és rakétateszteket. Viszont hírszerzési információk szerint ettől még a háttérben 2018-ban is folytatódott az atom- és a rakétaprogram fejlesztése, ezért az idő ilyen szempontból neki dolgozik.
Kim azonban nem véletlenül akarta az összes szankció feloldását elérni, ezek satuba fogják Észak-Koreát, még akkor is, ha a szürkegazdaságon és Kínán keresztül ki tudja védeni egy részüket. Kim már tavaly a gazdaság fellendítését tűzte ki célul. A 2019-es újévi beszédében azt mondta, hogy Észak-Korea kénytelen lehet „új útra lépni", ha az USA nem oldja fel a szankciókat. Azt nem tudni, ez alatt mit értett.
Dél-Koreában nagyon nem erre számítottak, a tőzsdeindexek meredeken esni kezdtek a megállapodás nélkül véget érő tárgyalások hírére.
Az Észak-Korea atom- és rakétaprogramjára koncentráló csúcstalálkozó szerda este egy tolmácsokkal kiegészített négyszemközti megbeszéléssel, mosolyogva kezdődött, majd Trumpék egy vacsorán két-két emberük, köztük a külügyminiszterek társaságában folytatták a tárgyalásokat a hanoi Metropole hotelben. Azt azonban előzetesen is tudni lehetett, hogy a lényegi fejlemények majd csütörtökön várhatóak. „Nagyon sűrű napunk lesz holnap" – mondta Trump a vacsorán.
Trump és Kim a csütörtöki tárgyalások elején már nyilatkozott a sajtónak. Az amerikai elnök megint arról beszélt, hogy milyen gazdasági előnyök várhatnának Észak-Koreára. „Kezdettől elmondtam, hogy nem a gyorsaság a lényeg, hanem hogy a megfelelő megállapodást kössük" – mondta. Szerinte nagyszerű sikert érnek majd el, és sokat találkoznak a következő években.
Kim Dzsongun is nagyszerű párbeszédre számított. Szerinte sokan szkeptikusak voltak a tárgyalásaikat illetően, amik mégis megvalósultak. A CNN szerint a programban benne volt egy kötetlen megbeszélés a hotel úszómedencéje mellett, de a 93 százalékos páratartalom miatt a két vezető csak egy rövid sétát tett a kertben.
Az első csütörtöki tárgyalási kör végén a korábban legfeljebb az észak-koreai állami médiának felelő Kim tolmácson keresztül válaszolt egy külföldi újságíró, a Washington Post munkatársának kérdésére is. Azt mondta, még korai megmondani, mire jutnak, de nem tartja magát pesszimistának, és jó eredményt vár. Azt is elmondta, hogy ha „nem lenne kész az atommentesítésre, nem lenne ott a csúcson."
„Ez egy jó válasz, talán a legjobb, amit hallhatunk" – mondta Trump. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy Kim azonban korábban már többször is beszélt az atomarzenáljának lehetséges leszereléséről, és ettől még nem mozdult előre a folyamat. Trump azt mondta, hogy mindenről, köztük az emberi jogsértésekről is tárgyalnak Kimmel.
Egy újságíró arra is rákérdezett, hogy lehetséges-e amerikai kapcsolattartó iroda megnyitása Phenjanban. Kim először nem akart válaszolni, de aztán megfontolandónak nevezte, viszont szerinte ezt négyszemközt kell megbeszélniük. Trump jó ötletnek nevezte a felvetést, ami a tárgyalások előtt is az egyik lehetséges eredményként került elő. Utána elmentek további megbeszélésre, de a munkaebédre már nem jöttek vissza, hanem félbeszakadtak a tárgyalások.
Trump és Kim 2018 júniusában Szingapúrban találkozott először. Az első találkozó ténye történelmi volt, hiszen először ült le hivatalban lévő amerikai elnök az aktuális észak-koreai vezetővel.
Azonban csak nagy általánosságokban ígérte meg Észak-Korea, hogy a Koreai-félsziget teljes atommentesítésén fog dolgozni, miközben hiányoztak a konkrétumok, és semmilyen menetrendet sem fektettek le a következő lépésekhez. Már akkor szembetűnő volt, hogy abban sem jutottak közös nevezőre, hogy pontosan mit is értenek az atomfegyver-mentesítés alatt.
Nyolc hónappal az első csúcstalálkozó után a tét továbbra is óriási, de mérsékeltebb várakozások előzték meg az Észak-Korea atom- és rakétaprogramjára koncentráló vietnámi tárgyalásokat. Észak-Korea ugyan felfüggesztette a teszteket, de hírszerzési információk szerint is ettől még a háttérben folytatódott az atom- és a rakétaprogram fejlesztése.
Az ezúttal a szingapúrihoz képest több munkamegbeszéléssel előkészített csúcson végső soron az Egyesült Államok továbbra is azt akarta elérni, hogy Észak-Korea adja fel az atom- és rakétaprogramját, és ezek bizonyításához engedjen be ellenőröket az elzárt országba. A phenjani rezsim pedig az országot szorongató gazdasági szankciók enyhítését, és biztonsági garanciákat akart az Egyesült Államoktól.
A legvalószínűbb azonban előzetesen is az volt, hogy ennél kisebb léptékű eredményre jutnak majd. A legnagyobb kérdés az volt, hogy milyen területeken indulhat meg olyan folyamat, amit későbbi tárgyalásokon továbbvihetnek. A koreai háborút lezáró békenyilatkozat, egy fontos észak-koreai atomlétesítmény bezárása, cserébe pedig a szankciók egy részének feloldása mellett kapcsolattartó irodák létesítése lehetett Trump és Kim tárgyalásainak középpontjában. Itt írtunk arról bővebben, hogy mi a tét, milyen témák voltak várhatóak a csúcson>>>
(Borítókép: Leah Millis / Reuters. )