Azok után, hogy felállt a tárgyalóasztaltól, Donald Trump a Fox News-nak adott interjújában „éles eszűnek” és „igazi vezetőnek” nevezte tárgyalópartnerét, Kim Dzsongunt.
A vietnámi Hanoiban tartott csúcstalálkozóval – melyen az amerikai fél nem volt hajlandó belemenni az ázsiai diktatúra elleni szankciók felfüggesztésébe – kapcsolatban az elnök a következőképp vallott Kim Dzsongunról:
Néhányan azt mondják, hogy nem kellene kedvelnem őt? De miért is nem?
Ezzel arra utalt Trump, hogy úgy látja – vagy úgy akarja láttatni–, hogy nagyon jól megértik egymást az észak-koreai vezetővel, akit a környezete leírása alapján roppant szeszélyes amerikai elnök „nagyon változékony hangulatú” emberként jellemzett.
Donald Trump egyébként a Fox televízióban azt állította: a csúcstalálkozó azért ért véget, mert ő Észak-Korea teljes atomfegyver-mentesítését szorgalmazta, míg Kim Dzsongun „csak egyes vidékeken” akarta volna ezt végrehajtani.
Nem akartam feladni a szankciókat mindaddig, amíg nincs egy valódi programunk, és ők nem állnak készen erre.
Egy észak-koreai vezetés által megsemmisítéssel fenyegetett állam vezetőjétől meghökkentőnek tűnő fordulattal azonban azt is hozzátette:
ő teljes mértékben megérti az észak-koreai álláspontot is.
A The Wall Street Journal című lap pénteken az amerikai külügyminisztérium egyik, neve elhallgatását kérő tisztségviselőjét idézte, aki szerint Észak-Korea Hanoiban azt kérte, hogy az ENSZ törölje el valamennyi büntető intézkedést, kivéve a fegyvervásárlásra vonatkozó szankciókat. Ezzel lényegében az Egyesült Államok megfinanszírozta volna az észak-koreai fegyverzet fejlesztését.
Donald Trumpot az elemzők egyfelől dicsérték azért, hogy megállapodás nélkül állt fel Hanoiban a tárgyalóasztaltól, másfelől bírálták is, amiért közben ontja a méltató véleményeket „barátjáról”, a tömeggyilkos, népét nyomorban és nélkülözésben tartó Kim Dzsongunról.
A dicséretözön különösen a másfél évig Észak-Koreában fogva tartott, majd pedig kómában hazaküldött, nem sokkal később meghalt Otto Warmbier amerikai egyetemista ügyénél keltett visszatetszést. Trump ugyanis még Hanoiban védelmébe vette Kimet, hogy a diktátor nem tudott arról, mi történhetett az amerikai diákkal a munkatáborban, ahol valószínűleg brutálisan összeverhették.
Otto Warmbier családja már akkor közleményt adott ki, amelyben elítélte az elnököt Kim Dzsongun dicséretéért, Trump pedig a felelősséget hárító szavaiért republikánus és demokrata párti politikusok össztüzébe került. Pénteken ráadásul Warmbier szülei újabb nyilatkozatot adtak ki, amelyben ismét hangsúlyozták: Kim Dzsongun és „ördögi rendszere” a felelős fiuk haláláért.
Erre nincs bocsánat, és ezt nem változtathatják meg a dicsérő szavak sem.
(Borítókép: Donald Trump és Kim Dzsongun csúcstalálkozója Hanoiban 2019. február 28-án. Fotó: Saul Loeb / AFP)